2023. évi 2. növényvédelmi felhívás – Zsigó György
A legtöbb kertben már virágzik a mandula és pirosbimbós a kajszi. Immár a küszöbön várakozik a virágfertőző monília!
A gyümölcsfák és gyümölcsbokrok többségén még el lehet végezni a lemosó permetezést (Lásd az 1. felhívást), aminek időzítését a sok helyütt viharos „böjti szelekhez”, illetve a hét közepére ígért csapadékhoz kell igazítanunk.
Megjelent a növényvédősök „szent könyve”, a 2023. évi Engedélyezett növényvédő szerek és termésnövelő anyagok jegyzéke, amelyben tájékozódhatnak a készítményekről, a névváltozataikról, a felhasználásukról, és a védőeszközökről (1. kép). A 3. fejezetben a termesztett növényeink főbb károsítóit és az ellenük engedélyezett növényvédő szereket találják meg. A 711. oldalon az egyszerű anyagokról olvashatnak. Idén a növényvédő szeres kötet külön is megvásárolható, illetve agazdabolt.hu-n megrendelhető. Két éve egyvideót is készítettünk a könyvről, a fejezeteiről. A felépítése, a fejezetei azóta sem változtak.
A kiadvány megvehető a MATE Budai Campusának a Villányi úti jegyzetboltjában is. De elsősorban a szakmai séta miatt ajánlom a volt „kertészeti egyetem” parkját, a Budai Arborétumot. Érdemes megnézni a bio módszerekkel fenntartott zöldség- és gyógynövényágyásokat, a felső kertrészben pedig a faápolási bemutatót. Tabló mutatja be például a helyes ágfűrészelési pontokat (2. kép). Ha így fűrészelünk, akkor nem sértjük meg a fa öngyógyító rendszerét, nem alakulnak ki odúk a fatörzsben. A nyitvatartását megtalálják itt.
A parkokban, az utcákon még mindig láthatunk olyan idős fákat, melyek odúit betonnal, perlites betonnal vagy purhabbal töltötték ki a kertészek. Ma már más módszerrel próbálják megmenteni az odvas fatörzseket. A fotó Egerben készült a szépen ápolt Érsekkertben (3. kép). A korhadt részektől megtisztított, majd pl. réztartalmú gombaölővel fertőtlenített odút fentről egy linóleumdarabbal lefedték és alul egy kis kivezető csatornával (zöld műanyag csődarabbal) látták el. Nyíllal jelöltem. Így az esetlegesen bejutó csapadék kifolyik az odúból, nem korhasztja tovább a törzset. Ezt a módszert a házikertekben is alkalmazhatjuk.
A háziméhek már nem győzik a beporzás munkáját, más rovarfajok segítségét is igénybe kell vennünk. Többször írtam már a jelentőségükről. Egy tegnapi konferencián hallottam, hogy egy poszméh (címkép) 200 háziméh munkáját végzi el. Nélkülük nem lenne pl. bab, borsó, gyümölcs és étolaj sem a konyhaasztalunkon. Sajnos aggasztóan lecsökkent a számuk. Kínában a kertészek már évek óta ecsettel, tollseprűvel is poroznak, de úgy hallottam, hogy Kaliforniában is próbálgatják a mesterséges beporzást.
Az előző felhívással egy időben helyeztem ki egy arasznyi rovarhotelt az ablakpárkányomra. Néhány szobát már elfoglaltak a bérlők…
Látogassanak el az ELTE Füvészkertjébe is, ahol nyár óta megtekinthető a “Nyomozás a beporzók után” című szabadtéri kiállítás. Természetesen a különleges növényeiket, a zöldségeskertjüket, a galambházukat és a felújított pálmaházat is érdemes megnézni. (Ebben fürdött meg először Nemecsek. Most a Viktória-házban az életnagyságú kerámiaszobra emlékeztet a Pál utcai fiúk hősére.) Nyitvatartás és a kiállítás ismertetője itt.
Jó egészséget, jó kertészkedést!
Zsigó György, NMNK