Kedves K. András!
Amikor a sejtek már nekrotizálódnak, olyankor nagyon nehéz konkrétumot mondani. Max. labor vizsgálatok alapján.
Mit lehet tenni? Folyamatosan el kell végezni a növényvédelmet! Tápanyag utánpótlás, öntözés ezek mind komoly befolyásoló tényezők! Azt, hogy ön mit végzett el ezekből, azt nem tudhatom. A csonthéjasoknak sok és komoly kór-, és kártevője van! Kémiai növényvédők nélkül, nem lehet őket nevelni!
Kedves K. András!
A visszafordíthatatlan folyamat, ebben az esetben, annyit tesz, hogy nem tudja a kiszáradt fa sejtjeit ismét életre kelteni!
Ilyenkor tilos a szerves trágyázás!
Ültetéskor kell körültekintően végezni a folyamatot! Ha nem végzett talaj vizsgálatot, akkor a terrikol kártevők elpusztítják! Amennyiben az ültető gödrébe szakszerűen nem helyezett szerves trágyát, akkor is kiszárad! Folyamatos öntözést igényel! A növényvédelmet nem lehet megspórolni!
Ez nagyon összetett és hosszú! Nem fogok oldalakat írni! Nagyon jó szakkönyveket lehet vásásrolni, olvasson utána a tartásuknak!
Kérem, legyen szíves a korábbi kérdéseimre konkrétan válaszolni.
- Milyen betegsége lett a fának, ami visszafordíthatatlan?
- Mit lehet tenni a másik -még egészségesnek látszó- cseresznyefával, hogy az ne betegedjen meg vagy megmenthető legyen?
Köszönöm, ha konkrét válaszaival segíteni tud.
Tisztelettel, Kozák G. András
Kedves Antics Katalin!
Köszönöm szépen a válaszát, amivel kapcsolatban szeretném konkretizálni a lehetőségeinket és a tennivalókat.
1., Írja, hogy "Sajnos a folyamat nem visszafordítható. "
- Ez azt jelenti, hogy a kisebbik fát már nem lehet megmenteni és ki kell vágni?
- A nagyobbik fa is veszélyben van, átmehet a betegség rá a kisebbikről, ha nem vágjuk ki?
- A szerves trágyát év közben bármikor -pl. most is- lehet adni a fának? Milyen mennyiségben és milyen módon kell kijuttatni a fa köré?
- A képek alapján az Ön szakmai megítélése szerint mi baja lett a kisebbik fának, amelyik a kiszáradás tüneteit mutatja?
2., Írja, hogy "Ezekben a meleg időkben rendszeres öntözést kívánnak."
Ez igaz a cseresznyefákra is? Eddig több helyen -még itt az Önök oldalán is- azt olvastam, hogy a cseresznye fát nem szabad öntözni.
3., Írja, hogy "... szükség van a növényvédelemre"
- Konkrétan milyen anyagokat ajánlana a saját termékeikből?
Kedves K. G. András!
Ahhoz, hogy egészséges és ellenálló fákat nevelhessünk, szükség van a növényvédelemre! Kezdve a télvégi lemosó permetezéstől … Valamint 3-4 évente, növény típusától függetlenül, szükségük van a szerves trágyára! Ezekben a meleg időkben rendszeres öntözést kívánnak. Ha ezeket alapból nem biztosítjuk a számukra, akkor fogékonyakká válnak a korokozókkal szemben, mint ahogy ez meg is történt! Sajnos a folyamat nem visszafordítható.
Ez pedig a nagyobbik fa koronája.
Mintha ennek is haloványabb lenne a levélzete, mint a korábbi években ilyenkor lenni szokott.
Csak remélni tudom, hogy még nem beteg, és megmenthető mindkét fa.
Két cseresznyefánk van, egymást porozzák, 27 évesek, fajtájukat nem ismerem, júniusban (elején-közepén) szoktak érni.
Az idén is gyönyörűen virágoztak, de aztán az egyik fa levélzete feltűnően sápatag lett, a szokásos energiától teli zöld színű levelek egyre haloványabban lógtak, ami a termés idejére is így maradt. A gyümölcsök beérése után rövid idő alatt teljesen összeszáradtak a levelek, de a fán maradtak. Ma is ott lógnak, szinte az összes levél. A fa a teljes kiszáradás tüneteit mutatja. Csatolok képeket.
Milyen betegsége lehet? Hogyan tudnánk ellene védekezni és a fát életben tartani?
Az interneten próbáltam előzetesen informálódni, de laikusként csak találgatni tudnék. Tűzelhalás, hőguta állhat a tünetek hátterében?
Az érés végére a másik (nagyobb) fa levelein is azt látom, hogy mintha a szokásosnál halványabbak, világosabbak lennének. A két fa közvetlenül egymás mellett van, a koronáik helyenként össze is érnek.
A fák eddig minden évben sok gyümölcsöt hoztak, de cseresznyelegyek sok éve gondot okoznak. Néhány alkalommal permetezéssel próbáltunk védekezni ellenük (a sárga lapos jelzést is igénybe véve), de a gyümölcsök sajnos így is megkukacosodtak.
A fák magassága 6-8 m lehet. Soha nem voltak metszve és gyakorlatilag semmilyen növényvédelemben, tápanyag utánpótlásban nem részesültek. Eltekintve a korábban írt cseresznye legyek elleni permetezést, ami a fák magassága miatt nem igazán sikerült hatékonyra.
A csatolt képen elől a megbetegedett kisebbik fa, mögötte a háttrében a nagyobbik fa koronája látható.
Mit tehetünk?
Megmenthető a kiszáradás tüneteit mutató kisebbik fa?
Hogyan előzhetjük meg, hogy a másik fa is betegebb legyen?
Mielőbbi válaszukban bízva, segítségüket előre is nagyon köszönöm.
Tisztelettel, Kozák G. András
Témakörök
Cseresznyefa betegsége (tűzelhalás, hőguta, egyéb?)
Kedves K. András!
Amikor a sejtek már nekrotizálódnak, olyankor nagyon nehéz konkrétumot mondani. Max. labor vizsgálatok alapján.
Mit lehet tenni? Folyamatosan el kell végezni a növényvédelmet! Tápanyag utánpótlás, öntözés ezek mind komoly befolyásoló tényezők! Azt, hogy ön mit végzett el ezekből, azt nem tudhatom. A csonthéjasoknak sok és komoly kór-, és kártevője van! Kémiai növényvédők nélkül, nem lehet őket nevelni!
Kedves K. András!
A visszafordíthatatlan folyamat, ebben az esetben, annyit tesz, hogy nem tudja a kiszáradt fa sejtjeit ismét életre kelteni!
Ilyenkor tilos a szerves trágyázás!
Ültetéskor kell körültekintően végezni a folyamatot! Ha nem végzett talaj vizsgálatot, akkor a terrikol kártevők elpusztítják! Amennyiben az ültető gödrébe szakszerűen nem helyezett szerves trágyát, akkor is kiszárad! Folyamatos öntözést igényel! A növényvédelmet nem lehet megspórolni!
Ez nagyon összetett és hosszú! Nem fogok oldalakat írni! Nagyon jó szakkönyveket lehet vásásrolni, olvasson utána a tartásuknak!
Kedves Antics Katalin!
Kérem, legyen szíves a korábbi kérdéseimre konkrétan válaszolni.
- Milyen betegsége lett a fának, ami visszafordíthatatlan?
- Mit lehet tenni a másik -még egészségesnek látszó- cseresznyefával, hogy az ne betegedjen meg vagy megmenthető legyen?
Köszönöm, ha konkrét válaszaival segíteni tud.
Tisztelettel, Kozák G. András
Kedves Antics Katalin!
Köszönöm szépen a válaszát, amivel kapcsolatban szeretném konkretizálni a lehetőségeinket és a tennivalókat.
1., Írja, hogy "Sajnos a folyamat nem visszafordítható. "
- Ez azt jelenti, hogy a kisebbik fát már nem lehet megmenteni és ki kell vágni?
- A nagyobbik fa is veszélyben van, átmehet a betegség rá a kisebbikről, ha nem vágjuk ki?
- A szerves trágyát év közben bármikor -pl. most is- lehet adni a fának? Milyen mennyiségben és milyen módon kell kijuttatni a fa köré?
- A képek alapján az Ön szakmai megítélése szerint mi baja lett a kisebbik fának, amelyik a kiszáradás tüneteit mutatja?
2., Írja, hogy "Ezekben a meleg időkben rendszeres öntözést kívánnak."
Ez igaz a cseresznyefákra is? Eddig több helyen -még itt az Önök oldalán is- azt olvastam, hogy a cseresznye fát nem szabad öntözni.
3., Írja, hogy "... szükség van a növényvédelemre"
- Konkrétan milyen anyagokat ajánlana a saját termékeikből?
Kedves K. G. András!
Ahhoz, hogy egészséges és ellenálló fákat nevelhessünk, szükség van a növényvédelemre! Kezdve a télvégi lemosó permetezéstől … Valamint 3-4 évente, növény típusától függetlenül, szükségük van a szerves trágyára! Ezekben a meleg időkben rendszeres öntözést kívánnak. Ha ezeket alapból nem biztosítjuk a számukra, akkor fogékonyakká válnak a korokozókkal szemben, mint ahogy ez meg is történt! Sajnos a folyamat nem visszafordítható.
Ez pedig a nagyobbik fa koronája.
Mintha ennek is haloványabb lenne a levélzete, mint a korábbi években ilyenkor lenni szokott.
Csak remélni tudom, hogy még nem beteg, és megmenthető mindkét fa.
Itt látható a kiszáradás tüneteit mutató kisebbik fa.
Tisztelt Szaktanácsadó!
Két cseresznyefánk van, egymást porozzák, 27 évesek, fajtájukat nem ismerem, júniusban (elején-közepén) szoktak érni.
Az idén is gyönyörűen virágoztak, de aztán az egyik fa levélzete feltűnően sápatag lett, a szokásos energiától teli zöld színű levelek egyre haloványabban lógtak, ami a termés idejére is így maradt. A gyümölcsök beérése után rövid idő alatt teljesen összeszáradtak a levelek, de a fán maradtak. Ma is ott lógnak, szinte az összes levél. A fa a teljes kiszáradás tüneteit mutatja. Csatolok képeket.
Milyen betegsége lehet? Hogyan tudnánk ellene védekezni és a fát életben tartani?
Az interneten próbáltam előzetesen informálódni, de laikusként csak találgatni tudnék. Tűzelhalás, hőguta állhat a tünetek hátterében?
Az érés végére a másik (nagyobb) fa levelein is azt látom, hogy mintha a szokásosnál halványabbak, világosabbak lennének. A két fa közvetlenül egymás mellett van, a koronáik helyenként össze is érnek.
A fák eddig minden évben sok gyümölcsöt hoztak, de cseresznyelegyek sok éve gondot okoznak. Néhány alkalommal permetezéssel próbáltunk védekezni ellenük (a sárga lapos jelzést is igénybe véve), de a gyümölcsök sajnos így is megkukacosodtak.
A fák magassága 6-8 m lehet. Soha nem voltak metszve és gyakorlatilag semmilyen növényvédelemben, tápanyag utánpótlásban nem részesültek. Eltekintve a korábban írt cseresznye legyek elleni permetezést, ami a fák magassága miatt nem igazán sikerült hatékonyra.
A csatolt képen elől a megbetegedett kisebbik fa, mögötte a háttrében a nagyobbik fa koronája látható.
Mit tehetünk?
Megmenthető a kiszáradás tüneteit mutató kisebbik fa?
Hogyan előzhetjük meg, hogy a másik fa is betegebb legyen?
Mielőbbi válaszukban bízva, segítségüket előre is nagyon köszönöm.
Tisztelettel, Kozák G. András