Ültessünk rózsát!
Gazdabolt
2015. febr. 23.
A rózsa számára olyan helyet válasszunk, ahol naponta legalább 5-6 óra napfény éri, és az lehetőleg a reggeli órákban, hogy a harmatot – ami a gombabetegségek melegágya – gyorsan felszárítsa a levelekről. A rózsa a talajjal szemben nem igényes, ám a pangóvizet nem kedveli, és igen sok tápanyagot kíván.
Amennyiben szabadgyökerű oltványt telepítünk, az ültetést októberben fejezzük be. Az ültetőgödör két ásónyomnyi, körülbelül 40 centiméter mély legyen. Ha sorba telepítjük a rózsát, a növényeket 30-40 centiméterre ültessük el egymástól. Ha többsoros ágyásban kívánjuk ültetni, akkor a sortávolság 60 centi legyen.
A tenyészedényes (konténeres) rózsát – a fagyos időszakot és a forró, száraz napokat kivéve – az év bármely szakában ültethetjük. Számára az edény méretének kétszeres szélességű, és egy kissé mélyebb gödröt ássunk. A növényt úgy emeljük ki az edényből, hogy a földlabda lehetőleg ne sérüljön.
Mind az edényes, mind pedig a szabadgyökerű rózsát ültetés előtt napos helyen állítsuk fél napra vízbe, hogy a tárolás, illetve a szállítás során elveszített nedvességet pótolhassa. A konténeres növényt edényestől állítsuk vízbe. A szabadgyökerű rózsa gyökérzetét fűrészporral töltött zsugorfóliába csavarják. Ezt távolítsuk el, és a gyökereket óvatosan hajtogassuk szét, majd néhány centiméterrel kurtítsuk meg, vagy a sérült részek fölött vágjuk vissza. Ültetés előtt a gyenge hajtásokat távolítsuk el, a főhajtásokat pedig metsszük vissza a bokorrózsánál 3-4, a futórózsánál 8-10, a magastörzsű rózsánál pedig 2-3 szemre.
Mivel a rózsa több évtizedig (a bokorrózsa 15-20, a park- és futórózsa 30-40 évig) egy helyben marad, bőségesen el kell látni szerves anyaggal. Az ületetőgödörből kivett földet érett istállótrágyával, komposzttal vagy a kereskedelemben kapható humusztrágyával dúsítsuk. Az őszi begyökeresedéshez és a tavaszi hajtásfejlődéshez is biztosíthatunk tápanyagot, ha a Scotts Díszpark műtrágyacsalád Fák és cserjék ültetéséhez ajánlott 15-9-9 NPK arányú, 12-14 hónapos hatástartamú granulált műtrágyatablettáját alkalmazzuk az ültetésnél.
A tenyészedényes növényeket a benne lévő közeg szintjéig ültessük a gödörbe. A szabadgyökerű rózsa esetében az oltás helye 3-5 centiméterrel a talaj felszíne alá kerüljön.
A rózsafákat eredeti ületési mélységükig vagy az első visszametszésig ültessük el. Az ültetőgödröt az ültetés és feltöltés előtt és után is alaposan öntözzük (iszapoljuk) be. Tövenként körülbelül 5 liter vizet adjunk. A rózsatövet az első fagyok beálltáig rendszeresen öntözzük. A talajt lehetőleg 10-15 cm mélységig nedvesítsük át.
A tearózsa, a grandiflóra és a floribunda fajtákat a mínusz 7 fok alatti hőmérséklet végzetesen károsítja. A téli védelem érdekében a tövet az elágazásig kupacoljuk fel földdel, amire száraz lombot szórunk, vagy fenyőgallyakat fektetünk, kb. 10-15 cm vastagságban. A takaróanyagot áprilisban bontsuk el.
Néhány szó a fajtatípusokról.
Teahibrid – a legkedveltebb, legnagyobb virágú, illatos, újravirágzó típus. Felfelé törő 60-80 centis szárán egyetlen virágot nevel. Gondos ápolást kíván, igen érzékeny a betegségekre és a kártevőkre. Rendszeres metszést és téli takarást igényel. Kertbe nem igazán való, inkább hajtatásban, vágóvirág-termesztésre alkalmas.
Floribunda – A teahibridnél alacsonyabb termetű, virágai valamivel kisebbek, csoportosan nyílnak. Folyamatosan virágzik, és a károsítókra kevésbé érzékeny. Metszése során csak a beteg, sérült vesszőket kell eltávolítani, és a gyenge hajtásokat erőteljesen visszametszeni. Téli takarást kíván.
Grandiflóra – A teahibrid és a floribunda keresztezéséből származó fajtacsoport. Nagy virágai csoportosan nyílnak
Polyantha – A Floribundánál kisebb virágai hatalmas csoportokban nyílnak. Bokra lassú növekedésű, télálló.
Egyéb kategóriák:
Futórózsa – lehet teahibrid, vagy floribunda. Hosszú hajtásokat nevel, csomókban megjelenő, telt, illatos virágai őszig többször nyílnak. Támfalak, pergolák befuttatására alkalmas.
Talajtakaró – alacsony termetű, elterülő szárú, szőnyegszerűen növő típus. Rézsűk fedésére alkalmas.
Minirózsa – alacsony termetű, gyenge hajtásrendszerű, apróvirágú. Edénybe vagy jelzősövénynek alkalmas.
Angol (nosztalgia) rózsa – A 18-19. században nemesített régi rózsafajták és az új fajtatípusok keresztezéséből származó csoportosan nyíló, tömvetelt szirmú, visszafogott, elegáns színárnyalatú, erősen illatos bokorrózsa-fajták.
Francia rózsa – a vadrózsához hasonló félig telt, csoportosan nyíló, illatos virágok. Sövénynek alkalmasak.
Pap Edina
Amennyiben szabadgyökerű oltványt telepítünk, az ültetést októberben fejezzük be. Az ültetőgödör két ásónyomnyi, körülbelül 40 centiméter mély legyen. Ha sorba telepítjük a rózsát, a növényeket 30-40 centiméterre ültessük el egymástól. Ha többsoros ágyásban kívánjuk ültetni, akkor a sortávolság 60 centi legyen.
A tenyészedényes (konténeres) rózsát – a fagyos időszakot és a forró, száraz napokat kivéve – az év bármely szakában ültethetjük. Számára az edény méretének kétszeres szélességű, és egy kissé mélyebb gödröt ássunk. A növényt úgy emeljük ki az edényből, hogy a földlabda lehetőleg ne sérüljön.
Mind az edényes, mind pedig a szabadgyökerű rózsát ültetés előtt napos helyen állítsuk fél napra vízbe, hogy a tárolás, illetve a szállítás során elveszített nedvességet pótolhassa. A konténeres növényt edényestől állítsuk vízbe. A szabadgyökerű rózsa gyökérzetét fűrészporral töltött zsugorfóliába csavarják. Ezt távolítsuk el, és a gyökereket óvatosan hajtogassuk szét, majd néhány centiméterrel kurtítsuk meg, vagy a sérült részek fölött vágjuk vissza. Ültetés előtt a gyenge hajtásokat távolítsuk el, a főhajtásokat pedig metsszük vissza a bokorrózsánál 3-4, a futórózsánál 8-10, a magastörzsű rózsánál pedig 2-3 szemre.
Mivel a rózsa több évtizedig (a bokorrózsa 15-20, a park- és futórózsa 30-40 évig) egy helyben marad, bőségesen el kell látni szerves anyaggal. Az ületetőgödörből kivett földet érett istállótrágyával, komposzttal vagy a kereskedelemben kapható humusztrágyával dúsítsuk. Az őszi begyökeresedéshez és a tavaszi hajtásfejlődéshez is biztosíthatunk tápanyagot, ha a Scotts Díszpark műtrágyacsalád Fák és cserjék ültetéséhez ajánlott 15-9-9 NPK arányú, 12-14 hónapos hatástartamú granulált műtrágyatablettáját alkalmazzuk az ültetésnél.
A tenyészedényes növényeket a benne lévő közeg szintjéig ültessük a gödörbe. A szabadgyökerű rózsa esetében az oltás helye 3-5 centiméterrel a talaj felszíne alá kerüljön.
A rózsafákat eredeti ületési mélységükig vagy az első visszametszésig ültessük el. Az ültetőgödröt az ültetés és feltöltés előtt és után is alaposan öntözzük (iszapoljuk) be. Tövenként körülbelül 5 liter vizet adjunk. A rózsatövet az első fagyok beálltáig rendszeresen öntözzük. A talajt lehetőleg 10-15 cm mélységig nedvesítsük át.
A tearózsa, a grandiflóra és a floribunda fajtákat a mínusz 7 fok alatti hőmérséklet végzetesen károsítja. A téli védelem érdekében a tövet az elágazásig kupacoljuk fel földdel, amire száraz lombot szórunk, vagy fenyőgallyakat fektetünk, kb. 10-15 cm vastagságban. A takaróanyagot áprilisban bontsuk el.
Néhány szó a fajtatípusokról.
Teahibrid – a legkedveltebb, legnagyobb virágú, illatos, újravirágzó típus. Felfelé törő 60-80 centis szárán egyetlen virágot nevel. Gondos ápolást kíván, igen érzékeny a betegségekre és a kártevőkre. Rendszeres metszést és téli takarást igényel. Kertbe nem igazán való, inkább hajtatásban, vágóvirág-termesztésre alkalmas.
Floribunda – A teahibridnél alacsonyabb termetű, virágai valamivel kisebbek, csoportosan nyílnak. Folyamatosan virágzik, és a károsítókra kevésbé érzékeny. Metszése során csak a beteg, sérült vesszőket kell eltávolítani, és a gyenge hajtásokat erőteljesen visszametszeni. Téli takarást kíván.
Grandiflóra – A teahibrid és a floribunda keresztezéséből származó fajtacsoport. Nagy virágai csoportosan nyílnak
Polyantha – A Floribundánál kisebb virágai hatalmas csoportokban nyílnak. Bokra lassú növekedésű, télálló.
Egyéb kategóriák:
Futórózsa – lehet teahibrid, vagy floribunda. Hosszú hajtásokat nevel, csomókban megjelenő, telt, illatos virágai őszig többször nyílnak. Támfalak, pergolák befuttatására alkalmas.
Talajtakaró – alacsony termetű, elterülő szárú, szőnyegszerűen növő típus. Rézsűk fedésére alkalmas.
Minirózsa – alacsony termetű, gyenge hajtásrendszerű, apróvirágú. Edénybe vagy jelzősövénynek alkalmas.
Angol (nosztalgia) rózsa – A 18-19. században nemesített régi rózsafajták és az új fajtatípusok keresztezéséből származó csoportosan nyíló, tömvetelt szirmú, visszafogott, elegáns színárnyalatú, erősen illatos bokorrózsa-fajták.
Francia rózsa – a vadrózsához hasonló félig telt, csoportosan nyíló, illatos virágok. Sövénynek alkalmasak.
Pap Edina