Téli díszkáposztát a kertbe
Az ügyes és jól válogató hobbikertésznek télen sem kell lemondani a virágzó zöldekről. Rengeteg cserepes növény bont télen virágot. A trópusokról, Hollandiából a virágboltokba érkező csodák vásárláskori virág- vagy levéldísze hamar elszárad. Vannak azonban klasszikus téli virágdíszek ezek egyike a serény nevű, ám pazarrá váló díszkáposzta.
A távol-keleti kertkultúra régi növénye, Magyarországra csak néhány éve érkezett, de gyorsan terjed, hiszen szinte valamennyi színárnyalatban, a zöldtől a fehéren át a piros típusig színesíti a téli szürkeséget. A színvariációi szép számát a levelek rendkívüli alakgazdagsága felülmúlja, hiszen a teljesen sima levélszéltől a többszörösen szeldelt, szinte a csipkemintásig mindenféle. Ami nem is csoda, hiszen a díszkáposzták többsége japán hibrid, de vannak magyar nemesítésű változatok is.
A kétéves, kissé fásodó szárú növényt általában, előnevelt gyökeres változatban vásárolják. De akit érdekel, magról is nevelheti. Négy-hathetes korban kell palántázni, szabadba júliusban ültethető, ha az előnevelés célja a virágágyi díszítés, akkor célszerű 20-as edényekbe ültetni és ezeket a cserepeket a talaj szintjéig süllyeszteni.
Áttelelés után, a második évben szökik magszárba, amelynek hossza kissé elmarad a hagyományos káposztafélékétől, de elérheti a méteres magasságot. Aki e fura kerti óriásokat meg akarja hagyni, gondoskodjon csinos támaszról is. A virágszárak általában bonyolult alakzatban elágaznak, és elsősorban az elágazásoknál apró, ülő, színben és formában a tőlevelekhez hasonló levelek fejlődnek ki.
A díszkáposzta tipikusan rövidnappalos. Fényigényéhez hasonlóan a hőigénye is közepes vagy inkább kicsi. Az enyhe teleken nem sok gyönyörűséget okoznak, hiszen legjobban 8-14 fok alatt színesednek. Teljesen kifejlett egyedei már a magasabb hőmérsékletet is jól tűrik, sőt leveleik ilyenkor lesznek fényesen csillogók. Fagytűrése kiváló, pláne, ha hó alatt éri a hideg. A melegebb napokon azonban érdemes a ráhullott havat, óvatosan lesöpörgetni, ugyanis a lassú olvadás alatt a tő berohadhat. Télen is igényli az öntözést, ezért enyhébb napokon nem szabad megfelejtkezni az utánpótlásról.