Szőlőtőke és termőkar betegségei

Szőlőtőke és termőkar betegségei

Gazdabolt 2014. ápr. 14.

grapevine_leafroll_virus_m_solt.jpg
Szőlő levélsodró- vírus tünete
A legapróbb ismert növényi kórokozók, a vírusok elsősorban a fertőzött, a nem kellően ellenőrzött szaporítóanyaggal terjednek. A szőlő levelein mozaikos sárgaságot, a levélerezet legyező alakú torzulását, a vessző ellaposodását, kettős vagy hármas rügyképződést okozhatnak. A vírusos szőlőtőkéken a fürtök hiányosan vagy nem kötődnek, (madárkás fürt), csökken a hozamuk, majd a tőkék elhalhatnak. A levélsodró vírusok a levelek erőteljes megvastagodását, elszíneződését és a levelek összesodródását idézik elő.
A baktérium kórokozók közül az Agrobacterium vitis a szőlő termőkaron okoz elváltozást: néhány centiméteres, kezdetben vajszínű, majd később barnává váló, egyenetlen felületű, leginkább a karfiolhoz hasonlító alakú daganatokat. A  daganatok felett a kéreg felhasad, alatta sorban, egymás mellett fejlődnek ki a tumorok, és a kar lassan elhal.
Egyre nagyobb a jelentőségük a fitoplazmás szőlőbetegségeknek. Kórokozóikat a kabócák terjesztik az állományban. A fitoplazmák a levelek sárgulását, a hajtások növekedésének lassulását, fokozatos satnyulását és elhalását okozzák. Tünetei nem karakteresek, ezért nehéz a betegséget azonosítani az állományban.
A vírusok, baktériumok és fitoplazmák terjedését az állományban rovarvektorok végzik, elterjesztésükben a nem kellően ellenőrzött, fertőzött szaporítóanyag, oltvány játszott és játszik még most is szerepet.

A szőlő esca betegsége
Sz_l__esca_m_solt.jpg
Szőlő esca-betegség tünete levélen
A szőlőtőkék elhalását gombák is okozhatják. Az utóbbi évtizedben intenzíven kezdték kutatni a terjedőben lévő szőlő „esca” betegséget, mert a világ szinte valamennyi szőlőtermesztő táján megjelent, súlyos károkat okozva. Tünetei jellegzetesek, és fiatal, 6-8 éves állományban is felléphet. Hatására a hajtások növekedése lelassul, a tőke apró marad, a lombozat az egészségeshez képest kicsi. A termő, idősebb állományban a nyár második felétől a leveleken a főerek között megnyúlt sárga, majd benne vörösbarna, égetésszerű foltok alakulnak ki, erőteljes  felmelegedéskor a tőke hajtása(i) hirtelen elhalnak. Néha az elhalt fás részeken gombaképletek  jelennek meg. A tőkét vagy a kart keresztirányban átvágva a szállító szövetek részleges vagy teljes barna elszineződése jelzi a betegséget. A bogyóhéjon apró barnás, vagy bordós színű foltok fejlődnek. Fiatal tőkéknél előfordul, hogy a levéltünet nem fejlődik ki.
A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások eredményeként a következő gombákat azonosították az esca betegség tüneteit mutató szőlőtőkékből, és ezeket hozták kapcsolatba a betegséggel:
– Phaemoniella chlamydospora,
– Phaeoacremonium aleophilum,
– Phellinus igniarius (syn. Fomitiporis punctata),
– Togninia minima,
– Stereum hirsutum,
– Eutypa lata.
A gombák közül több más fás növényt is megfertőz, tehát polifág. A vizsgálatok tovább folytatódnak. Az már biztos, hogy ezek a gombák a beteg szőlőben jelen vannak, de az ok-okozati kapcsolat feltárása még hátra van. A gomba kórokozók mellett a stressz jelentősége is bizonyított a betegség kialakulásában.

Hogyan védekezhetünk?

Stereum_hirsutum_elhalt_sz_l_t_k_n_m_solt.jpg
Stereum hirsutum elhalt tőkekaron
Valamennyi, itt felsorolt betegség kórokozóját fertőzött oltványokkal lehet a szőlőültetvénybe bevinni. Ezért fontos az alany és a nemes szedésekor az anyatelepek kórokozótól való mentességének ellenőrzése. A megbízható, egységes diagnosztikai módszer kifejlesztés alatt van. Az oltványok fertőzöttségét 30 perces 50-51 oC-os meleg vízben történő áztatás mérsékelte, a kórokozók egyedszámát csökkentette, de nem mentesítette. A biológiai védelemben alkalmazott Trichoderma harzianum nevű gomba preparátuma fertőzött oltványoknál szintén kedvező gyérítő hatást mutatott. Kísérletek folynak bizonyos felszívódó hatású fungicidekkel is, de a vizsgálatok még nem zárultak le.
Az általános higiéniai szabályok betartásával a kórokozók terjedését lassítani tudjuk. A beteg, növekedésben lelassult tőke részeit vágjuk le, a helyszínen, minél kevesebb mozgatással égessük el, és a vágóeszközöket folyamatosan fertőtlenítsük hipós oldatban.
Külföldi termesztők megfigyelései szerint a fiatal szőlőültetvényben a beteg karok tőből történő eltávolítása után az új hajtások egészségeseknek tűnnek, átmenetileg megoldást nyújthatnak.
A növények kondíciójának, termőképességének fenntartásával, a folyamatos, harmonikus tápanyag-utánpótlással, a pusztulás ideje kitolható.

Dr. Némethy Zsuzsanna
egyetemi adjunktus

Tekintse meg képeinket Galériánkban!