Őszibarack termesztése és metszése

Az őszibarack meleg igénye a legmagasabb .
A fagytűrése a téli mély nyugalomban -15, -20 fok, rügyfakadáskor -5 fok, virágzás alatt  -2 fok. A vegetációban 25 fok az optimális a fejlődéshez.

A vízigénye fajtától függően 550-800 mm között van.

Talajban a jó  vízgazdálkodású, levegős, humuszos, homokos vályogtalajokon fejlődnek jól. Az erősen kötött  agyagos  talajokat  nem   kedveli. Telepíteni 6,5-7,5 pH, talajokra célszerű.

Trágyázás az őszibarack nitrogén és kálium igényes gyümölcsfaj. A nitrogén a hajtások növekedése és a káliummal együtt a gyümölcs méretét is kedvezően befolyásolja. A kedvező káliumellátással csökkentjük a fagyérzékenységet. A levelekben az optimális nitrogén-kálium arány 1,0:1,2.

Az őszibarack vízigényét csak öntözéssel tudjuk kielégíteni. Különösen a közép és kései érésű fajtákat.

Az őszibarack ápolása.

Egy kis kitekintő érdemes szót ejteni a jól elvégzett tavaszi lemosó permetezésről. A tavaszt a csonthéjasoknál a lemosó permetezés az első a lemosó permetezést lemosás szerűen csináljuk bő permetlével majd a metszést a metszés időpontja a termés kötődés idejére essen a csonthéjasoknál fontos a nedv keringés megindulása a nehezebb megfertőzés miatt gondolva az (ágelhalás).

Visszakanyarodva az őszibarackhoz, metszése. Kézi betakarításra katlan vagy karcsú orsó koronán termesztjük. Az őszibarackot az alakító metszést befejezése után is rendszeresen kell metszeni mivel a virágrügyeit az éves vesszőkön a hosszú szártagú termőrészeken hozza. Az évenkénti termőre metszéssel gondoskodunk a fa termőegyensúlyáról a hajtásnövekedés és a terméshozás összhangjáról, a korona egyenletes megvilágításáról. A metszés optimális időpontja virágzás és a gyümölcs kötődés között van. Ekkor a legkisebb mértékű az ágpusztulást ( gyakran a fapusztulást) előidéző Cytospora  fertőzése.

Rövid metszés lehet: egyvesszős vagy kétvesszős (váltócsapos).

Az egyvesszős metszés az évi termés alapjául szolgáló termővesszőn hozzuk létre a jövő évi termésalapját képző hajtást. Ezt úgy érjük el hogy a termő vesszőket rövidre metsszük, ezáltal erős hajtások  képzésére kényszerítjük. A következő évben a letermett vesszőket nem távolítjuk el tőből, hanem a legalsó, még alkalmas termővesszőt metsszük vissza.

A kétvesszős-váltócsapos metszés: külön vesszőn termeljük meg a termést, és külön vesszőn a következőévi termővesszőket. A kétvesszős metszésnek csak a kiinduló alapja az ugarvessző, amelyet rövidre 3-4 fejlett rügyre metszünk. Az előtörő 2-3 hajtásból a következő évi metszéskor a két legerősebbet hagyjuk meg. A vázkarhoz közelebb állót ugarra, a távolabbit termőre vágjuk vissza.

A termővessző visszametszésének mértékét a fa kondíciója határozza meg, de általában 3-7 rügyre történik. A szálvesszős metszés során a termővesszőt hosszúra 12-16 hármas vegyes rügycsoportra metsszük. A szálvesszős metszést jó kondíciójú, rendszerint öntözött őszibarackosban alkalmazzuk.

Csökkentett számú termővesszős metszés a szálvesszős metszés változata itt a kevesebb de teljes termővessző meghagyásával javul a korona megvilágítása és a gyümölcs ritkítás nélkül is darabos jó minőségű gyümölcsöt kapunk. A teljes termővesszőket a koronában egyenletes elosztásban 40 cm távolságban hagyjuk meg. A termővesszőket nem vágjuk vissza. A fánkénti termővesszők számát a fajta határozza meg. Azokon a fajtákon amelynek termővesszői végeik fejlett virágrügyeket képeznek (pl. a Redhaven, Springtime), fánként 40-60 szálvesszőt hagyunk, termővesszőnként 15 db gyümölcsöt számítva. A kevésbé termékeny fajtákon 60-90 db termővesszőt hagyunk fánként, vesszőnkénti 10 db gyümölccsel számolva. A tavaszi metszést a zöldmetszéssel készítjük elő. A letermett termővesszők, a felesleges hajtások lemetszésével elősegítjük a termővesszőkön a virágrügyek kifejlődését.

Az őszibarack gyümölcsritkítása a termés minőségének, gyümölcs méretének szabályzásában jelentős munkafolyamat. Kézi gyümölcsritkítás házi kertekben.

Remélem tudtam segítséget nyújtani-e bejegyzéssel, sok sikert mindenkinek.