Növényvédelmi teendők – 2024. március 3. hét
A kertészkedők elkeserednek, amikor a komposztprizma lebontásra kerül, és nagy számban fordulnak ki a különféle pajorok. Kérdés, mit lehet ellenük tenni és hogyan előzhető meg a betelepedésük Néhány információt osztanék meg a kártevővel kapcsolatos tudás bővítésére.
Jó látni, hogy a kertekben egyre több komposztprizma „épül”, amelyben a kertben keletkezett növényi hulladék elhelyezhető. A prizmában készült komposzttal jelentős mennyiségű szerves anyagot juttathatunk vissza talajba. Ezen kívül a komposzt életteret biztosít a talajmikrobák sokaságának, lazítja a földet, javítja a vízháztartást, elősegíti a begyökeresedést és a növények egészséges fejlődését. Túlságosan laza szerkezetű, pl. homoktalajoknál a gyorsan leszivárgó csapadékot és a benne oldott tápanyagokat a szerves anyag megköti, tárolja. Közben hasznos baktériumok szaporodnak el, amelyek segítik a gyors és hatékony lebomlást. A komposztban azonban kártevők is megtalálhatók, Ilyen a cserebogarak lárvája, a pajor, népnyelven „csimasz”.
A Ganéjtúrók családjába tartozó cserebogárfajok száma – jelen ismereteink szerint – hazánkban 12-re tehető. Jó tudni, hogy az aranyos és a rezes virágbogár, más néven rózsabogár az utóbbi években, a virágzás idején meleg, napos időben felszaporodott. A kajszi- és őszibarack virágkárosodását okozza. Ennek a bogárnak is pajor a lárvája.
Az említett 12 cserebogárfajból a legtöbben a májusi, esetleg az áprilisi és júniusi, valamint a kalló cserebogárról hallottak. Nálunk a cserebogarak őshonosak. A bogarak lombfogyasztók, a lárvák a talajszint alatt élnek és az ott található növényi részekkel (gyökér, gyökérzöldségek stb.) táplálkoznak. Kifejlődésük több éves, 2-3, ritkán 4, illetve a kalló cserebogár esetében 5 év. A lárvák ezen idő alatt károsítanak, míg a bogarak csak a rajzásuk idején figyelhetők meg. Mindkét fejődési alak ellen a vegyszeres védekezésre nagyszámú (bár egyre fogyatkozó) rovarölő szer áll rendelkezésre.
Arról több alkalommal írtam, hogy a környezet védelme érdekében vegyszeres védekezést a lehető legkisebb alkalommal alkalmazzunk. A mechanikai megoldások – pl. hajnali órákban a rajzó bogarak lerázása, összeszedése és baromfikkal való feletetése – a lárvák ellen pedig a gyakori talajmozgatással összegyűjtjük, vagy a madarak tápláléka lesz.
A bogarak megjelenésének, rajzásának megfigyelésére csapdák állnak rendelkezésre. A felmelegedés hatására a pajorok a felső talajrétegekben telelnek, ezért ásás közben kifordíthatók. A lárvák növekedésük során egyre falánkabbak, kártételük is megnő.
A komposztban telelő csimaszok összegyűjtése és feletetése az előbbieknél leírtakhoz hasonló.
Most időszerű az őszibarack tafrinás levélfodrosodása elleni védelem – felszívódó gombaölő szerrel. A kezeléseket minél előbb végezzük el. A gombabetegségnek (dérgomba) kifejezetten kedvez a hidegebb hőmérséklet. A permetezést 7-10 napon belül 15 oC feletti hőmérsékleten – ismételni kell.
A jó idő hatására legtöbben a leándereket kihozták a telelő helyekről. A gyenge fagy (kb. mínusz 5 oC-ig) nem árt a növényeknek. A tél folyamán a teleltetőben felszaporodó kártevők, jellemzően pajzstetvek, levéltetvek ellen szükséges védekezni.
Dr. Varga Mária
szaktanácsadó
