Növényvédelmi teendők – 2023. május 1. hét
Az alma- és a körtefák kivételével a monília támadása szinte folyamatos. Néhány napon belül újabb és újabb hajtásvégek pusztulnak el, és a fán száradt virágok és levelek sokaságát fedezhetjük fel.
Ezek a tünetek vegyszerrel már nem kezelhetők. A moníliás növényi részektől minél előbb meg kell szabadulni: metszőollóval eltávolítjuk úgy, hogy az egészségesnek látszó hajtásokból is minimum 5 cm-t levágunk. Az előzőekben felsorolt – lehetőleg felszívódó – gombaölő szerek közül választva szükséges permetezni az újabb fertőzések megakadályozására. Fontos a készítmények váltása és a tapadásfokozók használata.
Szőlőültetvényekben járva láthatunk szőlőorbánc tüneteket és a szexferomon-csapdákban néhány tarka szőlőmolyt. A molyok elleni védekezéssel még ne siessenek; a hűvös, szeles időjárás nem kedvez a kártevőnek. Egyes borvidékeken megjelenhet a nyerges szőlőmoly, néhány éve pedig a kígyóaknás szőlőmoly jellegzetes tünetei is több ültetvényben felfedezhetők.
Az előző évi nagyobb lisztharmat-fertőzések nyomán felfedeztük a kórokozó áttelelésének primer tüneteit. A fertőzött rügyekben telelő ivartalan gombaképletek (konídiumok) a zászlós hajtásokon egyöntetű lisztes bevonat és csökött hajtások formájában láthatók. A domináns ivaros képletek (kazmotéciumok) a tőke fás részeiben (törzs, kordonkar, kéregrepedések) telelnek át és a későbbi járványos felszaporodás elindítói. A tünetes levelek a törzshöz, a kordonkarhoz közeli helyzetűek és levelek fonákán már megtalálhatók.
A lisztharmat megfékezésére a 20-25 cm-es hajtásállapotnál célszerű védekezni az általában javasolt 3 kg/ha mennyiségnél magasabb dózisban, akár 6-7 kg/ha adagban. Ezt a permetezést a szőlő bimbós állapotáig érdemes megismételni. Peronoszpóra ellen – megelőzés céljából – részesítsük előnyben a réztartalmú gombaölő szereket (Champion 50 WG, Rézoxoklorid 50 WP, Funguran Progress, Cuproxat FW stb.). A rezek a szőlőorbánc ellen is hatásosak.
A szőlőgyökértetű kártételére régebben jobban ügyeltek a szőlősgazdák. Mostanában gyakori az oltványszőlők mellett az európai fajták nevelése a filoxérarezisztens alanyokra oltás helyett. Az elhanyagolt vagy elhagyott területeken az alanyszőlőkben a filoxéra levéllakó alakja tömegesen jelen van a lombozaton. A kártevő ellen nincs vegyszeres védekezési lehetőségünk, ezért az alanyszőlőt fontos volna felszámolni.
Az idősebb ültetvényekben a törzsön és a kordonkaron gyakori az akácpajzstetű. Az ékköves araszoló rügykárosítása és a szőlőilonca kártételének mértéke kismértékű.
Az amerikai szőlőkabóca elterjedése évről-évre fokozódik. Az aranyszínű sárgaság-fitoplazma terjesztésében betöltött szerepe miatt kell ellene védekezni. Felszaporodásában az előbbiekben tárgyalt elhagyott vagy elhanyagolt ültetvények szerepe vitathatatlan. A kártevő tojás alakban telel. A lárvák és különösen az imágók sárga ragacsos lappal foghatók, így a védekezés időzítése megoldható.
A ragacsos lapokat május első felében célszerű kihelyezni a tőke alsó régióiban.
Dr. Varga Mária
szaktanácsadó