Növényvédelmi teendők – 2021. szeptember 23-29.
Egyre több kérdés fogalmazódik meg a fiatal gyümölcsfák pusztulása, valamint az idősebb fák „hirtelen halálának” okaival kapcsolatban. A téma felvetése jogos, a válasz viszont összetett, több tényezőre vezethető vissza.
Az okok között az agrotechnikai, a tápanyag-ellátási hiányosságok stb. mellett a károkozók egész sora szerepel. Kiemelten fontos a fák jó kondíciójának, jó fizikai állapotának fenntartása, hiszen a károsítók elsősorban a gyenge, betegeskedő növényeket választják. Elsőként az oltványokkal és a néhány éves fákkal kapcsolatos ismereteket osztanám meg a Kertészkedőkkel.
A telepítés agrotechnikai feladatait röviden az alábbiakban foglalom össze: területválasztás, a szaporítóanyag egészségi állapotának felmérése, a tápanyagfeltöltés, a tápanyagok növényfajra való megválasztása, az ültetés minősége stb.
A vírusbetegségek tüneteinek felismerése nagyon nehéz a fiatal fák esetében, ezért vásárláskor lehetőség szerint törekedjenek az oltványok igazolt vírusmentességére, amelyet az oltványt kísérő etikett cédulákon feltüntetnek. A baktériumos gyökérgolyva-fertőzés szabad szemmel jól látható, az őszibarackfák ugyancsak baktériumos rákosodásával (Pseudomonas) együtt, a gombás betegségek általában a már kiültetett fákon jelentkeznek.
Az ültetés utáni években a szükséges növényvédelmi kezelések szakszerű elvégzése.
A kiültetett oltványok föld feletti fás részeinek, és gyökfőjének (gyökérnyak) rendszeres ellenőrzése rendkívül fontos. Mit láthatunk az ellenőrzés során? Az oltás helyén mézgakiválás Stereum, vagy más fapusztító gombák hatására. Ritkán taplógombák is megjelenhetnek. A kalapos gombákhoz hasonló termőtesteket nehéz felismerni, megtalálni, ugyanis gyakran csak többéves lappangási idő után láthatóak. A spórák szél közvetítésével jutnak a sebfelületekre. Mivel ezek a gombák sebparaziták, kerülni kell a sebzéseket, amelyeket művelő eszközök, rovarkárok stb. okozhatnak. A gombafonalak a fák belsejébe hatolva a faszöveteket pusztítják. Az ágak, vesszők megvastagodását, feketedését, rákos daganatait egy másik gombafaj idézi elő, amely elsősorban szilvafán élősködik.
Más gyümölcsfajokon az oltás, szemzés helyén vagy sebfelületeken élősködő gomba, a Nectria sp. a háncsszöveteket pusztítja, ezáltal a kéreg sötét lesz és besüpped. A károsodott, elszáradt ágak levágására használt eszközökkel a fertőzés tovább vihető. A Nectria gombának a felismerése nehéz, mert a vörös színű, lapított gömb alakú gombaképletek csak hosszú lappangási idő után mutatkoznak meg.
A gesztenyerák kórokozója is egy gomba, a Cryphonectria sp., amely a múlt század elejétől világviszonylatban a gesztenyéseket szinte „halálra” ítélte, és hazánk tiszta és elegyes állományaiban is az elmúlt évtizedekben nagy pusztítást végzett. A betegség elleni biológiai védekezés általában sikeres.
Az őszi- és kajszibarackot gyakran támadja meg egy gombabetegség, amely ágelhalást okoz, amit a Leucostoma-Cytospora gombaegyüttes okoz (nyitóképünkön). Elsősorban a gyenge vagy életképtelen, esetleg megfagyott ágakon fertőznek, sebparaziták. Mivel az osztódószövetet (kambiumot) támadja meg, a tápanyag-és vízszállítás megszűnik, az ágak még a látható tünetek kialakulása előtt elhalnak. A gomba toxikus anyagot is termel, ezáltal a szállítószövetek elszíneződnek.
Védekezni a fent felsorolt betegségek terjedése ellen az általános higiéniai szabályok betartásával (pl. munkaeszközök rendszeres fertőtlenítése), a levágott beteg, elszáradt növényi maradványok összegyűjtésével, megsemmisítésével, rendszeres permetezéssel lehet. A fiatal fákat gyakran ellenőrizzük, hogy a károsítókat időben felismerjük és a fertőzési forrásokat időben megszüntessük.
A kémiai növényvédelmi kezeléseket ne csak az ismert, gyakori gombás betegségek, hanem a sebzéseket okozó kártevők ellen is végezzük el!
Dr. Varga Mária
szaktanácsadó