2021. 10. 10.

ppv

Növényvédelmi teendők – 2021. október 7-13.

Harmadik alkalommal jelentkezem a fás növényeket pusztító vírus-, fitoplazma-, baktérium-, illetve gombaeredetű károsítók ismertetésével. Célom tüneteik bemutatása, valamint az okok tisztázása.

A vírusbetegségek közül kiemelem a himlőbetegséget, ami elsősorban szilva- illetve kajszifákon okoz maradandó elváltozásokat, de más növények (pl. a mandula) is hordozzák a vírust. A betegség tüneteit a lombozaton és a gyümölcsön láthatjuk, bár egyes esetekben a fás részeken, a fa törzsén mélyebb kéregnyílások formájában is okozhat maradandó elváltozást. A vírusos betegség fő tünetei néhány milliméter vagy centiméter nagyságú foltok és gyűrűk megjelenése, amelyeket „leopárdfoltoknak” nevezzük (nyitóképünkön). A tünetes gyümölcs ízetlen, rostos állományú és idő előtt tömegesen lehullhat. A fertőzött szaporítóanyagról rovarvektorokkal (pl. levéltetvek) a betegség átvihető, de igazolt a pollennel és maggal való terjedés lehetősége is. A levéltetvek elleni rendszeres védekezés szükséges a terjedés meggátolása céljából. Célszerű a beteg fák eltávolítása az ültetvényből.

Gyakori kérdés a körte kövecsesedése. Okozója egy vírus, ami a birset is megtámadhatja. Az egyes körtefajták hajlamossága a kövecsesedésre különböző mértékű. A fertőzött szaporítóanyag a vírus terjesztője. A fás részek tünetei hasonlítanak a himlővírusnál leírtakkal. A betegségre jellemző elváltozások már sziromhullás után láthatók sötétzöld foltok formájában a gyümölcs bőrszövete alatt. Ezeken a részeken a gátolt szövetfejlődés miatt bemélyedések keletkeznek, amelyek az érés idejére teljes torzuláshoz vezethetnek. A benne lévő kősejtek érés idejére megbarnulnak és a gyümölcs élvezhetetlen lesz. Olyan eset is előfordulhat, hogy az előbb leírt tünetek nem láthatóak, csak a gyümölcs felülete lesz dudoros. A károsodás mértéke évjárattól függően jelentős mértékben változhat. Az egyes fajták érzékenysége különböző. A betegség ellen védekezésre nincs lehetőség.

A gyökérgolyvaként ismert baktériumeredetű betegség gyakori a fásszárú növényeknél. Nemcsak a gyökéren és gyökérnyakon, de a föld feletti fás részeken is gyakran okoz tüneteket, utóbbiakat elsősorban a szőlőn. A betegség terjedése a szaporítóanyag és a talaj közvetítésével történhet. A kórokozó tipikus sebparazita. A növények a sebzéseket kalluszképzéssel „gyógyítják”. A golyvás fertőzésnél gömb alakú, vagy a szár mentén húzódó rákos kinövések képződnek. A tüneteket kiváltó tényező az erős téli fagy, a sok tavaszi csapadék és a gyors felmelegedés. A felsorolt időjárási körülmények hatására a növényben gyorsan megindul a nedvkeringés, ami a kéreg felrepedésével jár. Egyúttal tumorok képződnek a gyökereken, a gyökérnyakon és szőlőnél a kordonkaron is. A tumor kezdetben borsószem, később akár ököl nagyságú is lehet, érdes felületű, karfiolra emlékeztető, sárgás, puha állományú képlet. A tumorok később megbarnulnak és megkeményednek. Télen a golyvák elhalnak, elporladnak.

A védekezés során a szaporítóanyag tüzetes átvizsgálása rendkívül fontos! A talajban felszaporodott baktérium rendszerint stressz hatására támad a sebzéseken keresztül. Ilyen stresszhatás lehet az erős fagy vagy a növény egyéb okokból való gyengesége. Megfigyeltük, hogy egy erősen fagyzugos dűlőben, a több egymást követő évben fellépő téli fagy hatására a szőlőtőkék nagy részének törzsén okozott különböző méretű golyvák képződtek. A területen lévő fagyérzékeny Merlot fajta kivágása elkerülhetetlen volt.

Amint már említettem, a szőlő-szaporítóanyag golyvától való mentességét feltétlenül vizsgálni kell! Megtörtént ugyanis, hogy az importból származó szőlőoltványok elültetés után egyáltalán nem fejlődtek. Az ok tisztázása során a gyökérgolyva általános jelenlétét tapasztaltuk.

Néhány nappal ezelőtt levélsodródás vírus-csoport szinte valamennyi tünetét fedeztük fel Merlot fajtájú, kb. fél hektár területű ültetvény helyszíni szemléje során: a levelek bordóvörösre színeződtek és fonák felé besodródtak, kanalasodtak. A fürtök egy része keserű, élvezhetetlen volt. A fő- és másodrendű erek mentén keskeny, 2-3 mm-es zöld színű sáv maradt. A kórokozó oltás során fertőződött szaporítóanyaggal terjed. Átvivői feltehetően vándor pajzstetvek. A fajta fogékonysága, a tápanyagellátás hiányosságai és az időjárás szélsőségei miatt az ültetvény sorsa megpecsételődött.

Dr. Varga Mária
szaktanácsadó