Növényvédelmi teendők – 2021. március 12-18.
A gyümölcsfák rügyfakadása az éjszakai fagyok és az erős nappali lehűlés hatására megtorpant. Szerencsére a rügyekben kár még nem keletkezett. Néhány nappal ezelőtt viszont már minden porcikánkban éreztük a tavaszt. Aki csak tehette, kiment a „birtokra”, és gőzerővel dolgozni kezdett.
Sokaknak feltűntek a fatörzs és vázágak elváltozásai, keresték okait. Szaktanácsadás rovatunkba érkezett kérdések 80 százaléka is kéregsérülésekre vonatkozott. Az okok feltárásában, a teendők összefoglalásában szeretnék most segítséget nyújtani.
A fás részek elváltozásainak okait keresve két nagy csoportot különítünk el:
- élettelen tényezők – időjárási szélsőségek, mechanikai sérülések stb.
- élő károsítók: gomba-, baktérium-, vírus-fertőzések
A téma szerteágazó, összetett volta miatt a mai tájékoztatóban az élettelen tényezőkkel foglalkozom. A jövő héten kerül sor a törzs és vázágak élő károsítóira.
A károsodásban jelentős a szerepe az időjárási tényezők szélsősége változásainak. Ezek közül a leggyakoribb az erős felmelegedést vagy napsütést követő hirtelen jött fagy, mely lehet késő őszi, téli, kora tavaszi, rügyfakadás-, illetve virágzáskori. Tünetei változatosak, kára különböző mértékű, de akár a növény pusztulásához is vezethet. Erős téli mínuszok hatására a fa törzse hosszában megrepedhet, ezt fagylécnek nevezzük (nyitóképünkön). Ezt az állapotot a jó kondícióban lévő fák akár kezelni is tudják, az ún. kalluszképzéssel begyógyítják. Sok esetben azonban a repedésekben taplógombák és/vagy szúbogarak telepednek meg. Ilyenkor a károsodott fa elpusztul.
Hótakaró nélküli, hideg időben egyes fák gyökerei is fagykárt szenvedhetnek. Erre a kajszifák különösen érzékenyek. A károsodás tüneteit kilombosodáskor fedezhetjük fel. A fiatal lomb elszárad, a lombkorona részben vagy teljesen elhal.
Sokkal gyakoribbak a tél végi fagykárok. A felmelegedéssel egy időben a fában megindul a nedvkeringés, a fagyos éjszakák, a nedvdús kéreg – főleg a déli oldalon – megfagy; fagyfoltok, fagylemezek képződnek. Ezek később besüppednek, végül az elhalt kéreg felpúposodik, felrepedezik, lefoszlik, a kéreg elhal. Az érintett gallyak, ágak a lombozattal együtt elszáradnak.
A túltáplált, nitrogénben dús talajon, tartósan csapadékos időben a fás részek beérése késik, főleg akkor, ha korai tél köszönt be. A fagyott ágakban a bélszövet megbarnul, a törzsben és a vázágakban fagygyűrűk, élesen elhatárolt barnult részek láthatók.
Gyakori a rügyek elfagyása. Az ilyen rügyek megbarnulnak, elszáradnak, lehullanak.
A gyümölcsfák fagyérzékenységében döntő a fák kondíciója. Fontos a fagysebek kezelése, a károsodott részek eltávolítása, a sebek bezárása fasebkezelővel vagy viasszal.
A lombozat, a virág- és termés károsodása más környezeti tényező (hőség, tartós, lezúduló esők, viharkár stb.) következtében is előfordulhat.
A mechanikai sérülések is gyakoriak. Okozója lehet az ember, a kézi és gépi eszközök (pl. damilos fűkasza) figyelmetlen használatával, de okozhatja vadkár, valamint a jégverés. Megelőzésükre nagy gondot kell fordítani, pl. törzsvédő hálók alkalmazásával.
Dr. Varga Mária
szaktanácsadó