Növényvédelmi teendők – 2021. május 6-12.
A Földközi-tenger mentén, a mediterrán területeken utazva megcsodálhatjuk a leandereket hatalmas zöld felületükkel és szebbnél-szebb színes virágjaikkal. Én is szívesen sétáltam mellettük. Mégsem vettem le róluk egyetlen hajtást sem, hogy itthon tovább szaporítsam. Az ún. zsebimporttal sok-sok károsítót is behurcolunk, és a természetes élőhellyel szemben csak részben tudjuk biztosítani a számukra optimális körülményeket. A behozott károsítók azután nálunk erőre kapnak, majd felszaporodnak.
Alig két évtizede került be hozzánk a leander baktériumos rákbetegsége, a Xanthomonas, és hamarosan, bizony, nagy fejtörést okozott a nem várt betegség kezelése. Kisebb-nagyobb állományokban megtaláltuk, eleinte csak a virágok helyén kialakult kis fekete daganatokat (1.kép), később a leánder szinte valamennyi részén is megjelentek. A baktérium sebzéseken át fertőz, rövid idő alatt szétterjed a növényben és pusztulását is okozhatja. A szivacsos állományú daganatot megnyomva, abból nyálkás anyag, baktérium-nyálka tör ki. A betegség felfedezését követően a leander szenvedélyes gyűjtői bármilyen kitartó munkára készek voltak a kórokozó megfékezésére. Hetente permeteztek réztartalmú szerekkel, és nyár végére beszámoltak a sikerről. A gyógyászatban alkalmazott ezüstkolloid baktériumölő készítmény a leanderrákkal szemben is hatásos.
A leánder – és más növények, pl. a szőlő – fás részeinek pusztulását szintén egy baktérium, a Xylella fastidiosa okozza. Európában tűzzel-vassal irtott kórokozó, hazánkban – hivatalosan – még nem azonosították. Károsítása nyomán a levelek fakó, sárgás színűek lesznek és a levélszélek, majd a levelek csúcsa is barnul (2. kép). Ez a baktérium a faszövetben él, akadályozza a víz- és tápanyagforgalmat.
Az utóbbi napokban sok leánderlevelet hoztak a kertbarátok, keresték a levélszél-barnulás okát. A tünetek egyetlen esetben sem utaltak kórokozóra. A fagy hatása ugyanis hasonló tüneteket vált ki (3. kép). Egyes években a globális felmelegedés hatására a leánder szabadban való teleltetését többen sikeresen megoldották. 2021-ben a korai felmelegedés hatására a teleltetőkből is korán (utólag már tudjuk, hogy túl korán) kikerültek a szabadba a leánderek. Ezt követően több alkalommal fagyos éjszakák sora károsította a növényeket. A fagy hatását hamarosan kiheverik a növények. Erőnlétük javításában tudunk segíteni a cserép talajának fellazításával és tápanyag kijuttatásával (pl. Volldünger), valamint a növény igényeinek megfelelő mennyiségű vízzel.
A leánder gomba eredetű betegsége a boszorkány-seprűsödés. Szerencsére hazánkban még nem azonosították. A rügy betegsége, a rügy helyén nagyon sok csökevényes hajtás tör elő a növény idős részein (4. kép). Hatására az egész növény legyengül. A behatolás helyén, a levél ízesülése helyén, a szárcsomókon (nóduszokon) fekete sebek láthatók.
Négy ismert, nálunk is honos betegség is megtámadhatja leándereinket. Az Ascochita okozta szárazrothadás-betegségnél a fiatal hajtások száradnak, elhalnak (5. kép).
A szürkepenész vizenyős foltok formájában jelenik meg virágon, száron és levélen, rajta rövid időn belül szürke penészgyep látható. A korompenész a szívó kártevők mézes ürülékén élősködik. A leander verticilliumos betegsége hervadást majd pusztulást okoz. A betegségek ellen hatásosan alkalmazható a Folicur Solo (II. forg. kategória).
A leánder kártevői, a levél- és különféle pajzstetvek, a lepkekabóca, a molytetű ellen megjelenésüket követően időben kell védekezni Mospilan, Biosol káliszappan készítményekkel. A takácsatkák gyakran tömegesen károsítanak, ellenük a Zoom 11 SC vagy Nissorun 10 WP+káliszappan hatásos (6. kép).
Dr. Varga Mária
szaktanácsadó