2021. 09. 14.

IMG_20210828_122509

Növényvédelmi teendők – 2021. augusztus 19-25.

Többször írtam már a dióburok-fúrólégy életmódjáról. A hazánkban alig tíz éve megjelent kártevő – természetes ellenség hiányában – diófáink rettegett ellensége lett. Mégsem ülhetünk nyugodtan az ismeretek birtokában, hiszen évről-évre követni kell megjelenését, rajzásának csúcsait és az aktuális védekezések időzítését, a hatásos módszerek keresését és alkalmazását.


2021-ben – az időjárás anomáliáit figyelembe véve – a több éve megfigyelt rajzáskezdet és az első rajzáscsúcs ideje 10-12 napos késéssel következett be. Mondhatnám: nyertünk egy kis időt. A tömeges tojásrakás megkezdődött. Kizárólag a repülő legyek ellen tudunk védekezni permetezéssel, aminek módját és körülményeit már ismerik előző írásaimból. Ahány tojásrakásra kész nőstény legyet elpusztítunk, annyival kevesebb, lárva károsít majd a dióburokban! Egy-egy nőstény 300 – 400 db tojás rak! Arra is érdemes figyelni, hogy egy-egy dióba akár 20 db tojást is rakhat a nőstény, és akár több nőstény is rakhat petét egyetlen dióba! A lárva kelése és kifejlődése 15-45 napig tart. Hetente szükséges tehát védekezni szeptember első dekádjáig. A legyek ugyan még ezután is repülnek, de a diószüret a tojásrakás dandárját megakadályozhatja.

Annak, hogy a gyümölcsmolyok kártétele ebben az évben nagyon magas volt, a számukra optimális környezeti feltételek fennállása, azaz a hosszan tartó meleg, nagyon kevés csapadék az oka. Éppen ezért érdemes jobban megismerni az ide tartozó fajok életmódját és az ellenük való védekezés lehetőségeit. A gyümölcsmolyok 4 faja, a barackmoly, a keleti gyümölcsmoly, valamint a szilva- és almamoly érzékeny károkat okozhat

A nagyobb gyümölcsösökben, vegyes gyümölcsfa-állományban célszerű alkalmazni az egyes fajokra kifejlesztett szexferomon-csapdákat, amelyek a kártevők rajzásának kezdetét és a főrajzások idejét nemzedékenként regisztrálják. Ismert, hogy a gyümölcsmolyok hím egyedei korábban bújnak ki a bábjaikból, mint a nőstények, tehát a csapdákban ez a rajzás kezdete. A csapdák minden egyes nemzedékre vonatkozóan felszereltek. A nemzedékek száma fajonként különböző, 2-4. A kártevők általában lárva állapotban vészelik át a telet, elsősorban a fák kéregrepedéseiben.

A gyümölcsmoly-fajok nevüket fő tápnövényükről kapták. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más gyümölcsfajokon nem károsítanak. A keleti gyümölcsmoly az őszibarack-, kajszi-, alma-, körte- és birsfákon is károsít. Az almamoly sem csak az almafák kártevője, szívesen fogyasztja a diót (!), körtét, szilvát és kajszit is. A szilvamoly szilván kívül a kökényen található, de kivételesen az alma, kajszi és őszibarackon is táplálkozik. A barackmoly főleg az őszi- és kajszibarackfák kártevője, de előfordul szilván és ritkán mandulán is.

A fenti felsorolás ijesztőnek tűnik, ám környezetvédelmi és humán-egészségügyi szempontból a rovarölő készítmények alkalmazását korlátozni kell. A hernyó alakban áttelelő gyümölcsmolyok elleni első permetezése május 2. felében aktuális, ezután 6 hetente végezzük el a második és harmadik permetezést, kiemelten az almamoly ellen. A feromoncsapdák fogási eredményei, ami elsősorban az időjárástól függ, az itt javasolt védekezési időszakokat felülírhatják. Az biztos, hogy május közepe körül minden évben szükséges a védekezést elkezdeni.

A gyümölcsmolyok korai nemzedékei elsősorban hajtáspusztítók, bár néha már a zöld gyümölcsöket is károsítják. A későbbi nemzedékek pedig minden esetben a gyümölcsökben okoznak néha érzékeny kárt. Ennél a kártevő-csoportnál a lárvák parazitáltsága számottevő, és kedvezőtlen viszonyok között nem ritka a 3. és 4. nemzedék lárváinak diapauzába vonulása, azaz korán elfoglalják a telelő helyeiket.

Dr. Varga Mária
szaktanácsadó