Növényvédelmi teendők – 2020. június 20-26.
Még az esős időszak - a szinte naponta hulló kisebb esőkkel, néha zivatarral - sem hozott a gomba- és baktériumos betegségek számára kedvező körülményeket. Ritkán láthatóak a körtelevélrozsda kezdetben még apró, narancssárga foltjai. Igaz ez akkor is, ha a téli gazdaként ismert borókafélék a körtefa közvetlen közelében találhatók.
Az alma - és körtevarasodás tünetei csak a fogékony fajtákon fordulnak elő, az almafalisztharmat-fertőzöttség is elsősorban csak a Jonathan fajtakörben tapasztalható. Az őszibarack tafrinás levélfodrosodás kora tavaszi tüneteit a jól időzített permetezésekkel megállítottuk, és azóta újabb tünetek alig alakultak ki.
A kertészkedők számára évről-évre a legsúlyosabb kihívás a monília elleni sikeres védekezés. Idén ez a kórokozó is viszonylag könnyebben volt kezelhető. Gyakoriak szilva- és az őszibarackfák lombozatán és termésén a himlővírus tünetei. Almatermésűeken előfordultak néhány esetben a tűzelhalás tünetei. Nemcsak az alma, hanem a kerti fanyarka, vadrózsa, galagonya stb. is gazdanövény!
Annál inkább okoztak gondot a szívó- és rágó kártevők. Az esők alatt és után sem csökkent a számuk, sőt a megszokott gazdanövényeken kívül más dísznövényeinken is tömegesen károsítanak. A levéltetvek mellett különösen felszaporodtak a tripszek. Egynyári és évelő virágok, díszbokrok stb. díszítőértékét rontják szívogatásuk nyomán a levélfelületeken kialakuló ezüstös, foltos elváltozások. Előjöttek az üvegházi molytetvek és a lepkekabócák; kisebb-nagyobb telepeik ellen bizony több alkalommal kell védekezni.
Még mindig rajzik az almamoly áttelelő nemzedéke. Azokban az ültetvényekben, ahol évről-évre kárt okoz, most célszerű ellene védekezni. A nyári nemzedék rajzásideje augusztusban várható.
A selyemfényű puszpángmoly lárvái növekednek, ezzel együtt kártételük is egyre látványosabb. Hamarosan bábozódnak, addig még érdemes védekezni a hernyók ellen.
A szelídgesztenye gubacsdarázs 7-8 éve jelent meg hazánkban. Először a déli országrészek szelídgesztenyéseiben, majd észak felé haladva első gubacsait 2017-ben már a soproni erdőkben is megtaláltuk. A kártevő kiemelkedően káros, hiszen a rügyekben kifejlődő lárvái mind a termés, mind a lombozat kialakulására is veszélyt jelentenek (képen). Biológiai védelme egy hazánkban nem honos fürkészdarázs (Torimus sinensis) betelepítésével lehetséges. Nagymaros, Iharosberény stb. gesztenyéseibe Olaszországból már behozták parazitát. A soproni gesztenyésekben 2020-ban reméljük sikerül megoldani a betelepítést. A kártevő ellen a kertjeinkben lévő gesztenyefák esetében permetezéssel is védekezhetünk. Eredményes csak úgy lehet a kezelés, ha ismerjük a kártevő rajzás-dinamikáját. Jelenleg a gubacsok vizsgálata során megállapítottuk, hogy a gubacsok belsejében lévő fejlődési alakok megoszlása: lárva 55%, báb 47% és imágó (darázs) 3%. Várhatóan a szelídgesztenye-gubacsdarázs rajzása 7-10 napon belül megkezdődik. Ezt követően – ragacsos csapdák fogási eredményei alapján - a rajzáscsúcs közelében célszerű védekezni (Mospilan 20 SG). A kezelést 1-2 alkalommal ismételni kell. Ügyeljünk a méhekre, szürkület táján permetezzünk!
A dióburokfúró-légy rajzása július elejétől várható. A kártevővel kapcsolatos védelmi stratégiát korábbi tanácsaimban vázoltam.
Dr. Varga Mária
növényvédelmi szaktanácsadó