Növényvédelmi teendők 2016. szeptember 24-30.

Az Ázsiából származó, harmatlegyek családjába tartozó foltosszárnyú muslica magyarországi megjelenésének veszélyeire hívnám fel a kertészkedők figyelmét.

Hazánkban az első példányokat 2012-ben találták meg az M7-es autópálya mentén kihelyezett almaecetes csapdában. Kutatási programot indítottak ugyanis a nem honos károsító rovarok kimutatására az autópályák mentén.

A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Európában rohamosan terjed. Kártételének mértéke miatt terjedését korlátozni kell. Gazdasági kára felmérhetetlen: málnában akár 100% is lehet, szamócában pedig 80%. Az egészséges, érésben lévő gyümölcsöt támadja meg. Gazdanövényköre széles: bogyósok (vadon élő és termesztett), csonthéjasok, szőlő. Ez utóbbi apropóján foglalkozom a kártevővel, a soproni szőlőkben már megtaláltuk, szerencsére csak elszigetelt helyeken.

A foltosszárnyú muslica kb. 3 mm nagyságú, piros szemű. Csak a hímek szárnyán látható fekete folt (képen). Szúrásnyoma a gyümölcsön kívülről látható – ebbe helyezi el tojásait. A folt kissé besüppedő. Egy-egy gyümölcsben több lárva is károsíthat, bábozódása is a gyümölcsben történik (néha talajban is). Az egészséges gyümölcsbe történő befúrást követően gomba- és baktérium fertőzés nyomán rothadás következhet be. A muslica már rothadó félben lévő gyümölcsből rajzik ki. A légy telel komposztban vagy raktárban védett helyen. Hidegebb területeken évente 1-3, míg déli részeken 12 nemzedéke is lehet. Jól repül, de széllel is terjedhet.

Védekezés: korai szüret, az erjesztett gyümölcs tüll hálóval való letakarása (zzel megakadályozható a legyek kirepülése). Előrejelzés: sárga ragacsos lap és almaborecetes csapdák. A fertőzött gyümölcsöket nem szabad komposztálni. Vegyszeres védekezésre a piretroidok (Decis, Karate stb.) és a Laser rovarölő szer (az utóbbi feltételes forgalomban kapható készítmény) ajánlják. Védelmet 5-14 napig biztosítanak. Az élelmezés-egészségügyi várakozási időket minden esetben be kell tartani.

Dr.Varga Mária
szaktanácsadó