Metszés előtt ismerkedni kell az almafa rügyeivel
A gyümölcsfák metszésekor az ügyes kezű kertész el tudja dönteni, hogy úgy méretben, mint mennyiségben milyen legyen a termés. A sikeres szürethez azonban a virtuóz ollókezelésnél több is kell. Ahogy elmúltak az erős mínuszok, indul a házi kertekben a metszés. Van, aki maga próbálkozik, más profit vagy magát profinak tartó metszőt hív segítségül. A gyümölcsfák metszésekor végzetes hibát nehéz, de azért, néhány hibásan bemért nyisszantással könnyen ilyenkor is le lehet szüretelni a termés javát. A jól metsző ismeri rügyeit és viszonylag pontosan be tudja állítani a termés mennyiségét. Ezek elég nagyra meg is nőnek, ami elég nagyra képes a családnak és a fa is jól jár.
A gyümölcsfa metszésekor a helyes időpont kiválasztása mellett legalább olyan fontos, annak ismerete; mit nem szabad eltávolítani. Ezeket nevezik a termőrészeknek. Vannak rövid-, közepesen hosszú- és hosszú termőrészek.
A termőrészek magyar elnevezései tökéletesnek mondhatók, hiszen viszonylag pontosan leírják a rügycsoportot. Megkönnyíti a tanulást, hogy az fajcsoportok rügyei hasonlóak. Az almás termésűek (alma, körte, birs, naspolya) termőrészei egymást mintázzák.
Az almaféléknek vegyes rügyeik vannak, ami annyit tesz: ugyanabból a rügyből növekszik a virág és a hajtás is. Az almafajtáknál általában a virágzat középső virága, a körténél pedig a szélsők nyílnak ki hamarabb. A sikeres termékenyülés után, a termést hordozó hajtás megvastagszik, oldalán hajtásrügyek, azokból pedig hajtások keletkeznek. Az, hogy a vegyes rügyből hány és milyen hosszú hajtás képződik, a metszés erősségétől függ elsősorban.
Fontos tudnivaló, hogy az almatermésűeknél a legértékesebb termőrészek a rövidek, amelyek a középhosszú és a hosszú vesszők oldalán levő hajtásrügyekből fejlődnek a következő évben. A növény is pontosan tudja, hogy neki is egyszerűbb az ilyeneken fejlődő gyümölcsöknek szállítani a tápanyagot, mint a hosszú vesszők végein egyensúlyozóknak.
Dárdának nevezik az 4-5 centi hosszú, vaskosabb vesszőt, amelynek végén jól fejlett vegyes rügy található. Ennél hosszabb, de még mindig a rövid termőrészek közé sorolt. legfeljebb 20 centi a sima termőnyárs. A vegyes rügy ezen is ugyanúgy hajt ki, mint a dárdán levő, a fejletlen hajtásrügyekből pedig még a kihajtás évében rendszerint dárdák képződnek. Termő kaIácsnak nevezik azt a több rügyből álló, még mindig rövid termőrészt, amelyen megtalálható a tömzsi dárda, sima termőnyárs és a különböző hosszúságú vesszők közül, akár több is. A következő grádics a termőbog ez egy többszörösen elágazott termőkalács. Ha az ághoz illeszkedő alap már 4 évnél idősebb, akkor bogon fejlődő vegyes rügyek nem 100 százalékosak, ezért az ilyen bogokat, szellőssé metszve, meg kell ifjítani.
A 20-40 centis, középhosszú termővesszők csúcsán vegyes rügy van, az oldalukon lévő jól fejlett hajtásrügyekből fejlődnek középhosszú vagy hosszú hajtások, az alsó rügyekből pedig a rövid hajtások, illetve termőrészek fejlődnek.
A hosszú termővesszőknek a 40 centit meghaladó, csúcsán vegyes rügyben végződő hajtást nevezik. Ezek oldalán is jól fejlett hajtásrügyek vannak, amelyekről azonban tudni kell, hogy a legalsó rügyek rendszerint nem hajtanak ki. A 60 centinél hosszabb vesszők csúcsán már ritka a vegyes rügy, de az oldalrügyek között sok ilyen akad.
Segítség és útmutató is egyben az eszközök beszerzéséhez:
Metszőolló: http://www.gazdabolt.hu/szerszam/metszoollo
Ágvágó: http://www.gazdabolt.hu/szerszam/agvago-furesz
Fasebkezelő: http://www.gazdabolt.hu/novenyvedo-szer/fasebkezelo-szer
http://www.gazdabolt.hu/novenyvedo-szer/fasebkezelo-szer/T06942-Biocera-fasebkezelo-0-5-kg