Ivartalan szaporítási módok IV.: Az alvószemzés
A szemzés speciális oltási mód, amely során a gyökeret adó alanyra egyetlen rügyet oltunk a hozzá tartozó hajtásdarabbal. Gyors és hatékony eljárás, a gyümölcsfák szaporításának leggyakoribb módja.
Előkészületek
A sikeres forradás feltétele az egészséges, jól fejlett, megfelelő vízellátottságú alany és szemzőhajtás. Az oltásforradást a farész és a háncs között kambium aktív osztódása idézi elő, ezért az oltási komponenseknek jó egészségi állapotban kell lenniük. A megfelelő vízellátottságú alany könnyen „adja a héját”, vagyis a háncs könnyen leválik a farészről, ami a sikeres eredés feltétele. A szemzőhajtásnak is csak a jól fejlett, duzzadt középső rügyei használhatók fel a művelethez.
T-szemzés
A szemzés legelterjedtebb módja a T-szemzés. Ehhez az alanyon sima, sérülésektől, göcsörtöktől mentes felületet keresünk. A művelet előtt 3-4 héttel kezdjük meg az alany felkészítését a szemzéshez. Az szemzés helyét tisztítsuk meg a hajtásoktól, és a növényt elegendő csapadék hiányában folyamatosam öntözzük, hogy jól megszívja magát nedvességgel. A szemzőhajtást kevéssel a szemzés előtt szedjük. A leveleket fél centiméteres levélcsonkkal távolítsuk el. A lemetszett szemzőhajtásokat levéllel együtt, nedves újságpapírba csavarva, hűtőszekrényben legfeljebb egy hétig tárolhatjuk.
A szemzés előtt fenjük meg a szemzőkést. Az alany törzsét ronggyal dörzsöljük tisztára. Az oltóvesszőről a szempajzsot 1,5 centiméterrel a rügy alatt kezdjük vágni, és a rügy fölött 1,5-2 centiméteres kérget hagyunk. A szempajzsot úgy vágjuk meg, hogy csak háncsrész legyen rajta, farész ne. Ha mégis, akkor óvatosan pattintsuk ki azt.
Készítsünk az alanyon T-alakú vágást, a szemzőkés tűrőkéjével emeljük fel a háncsot, és fölülről lefelé csúsztassuk alá a szempajzsot. A T fölött kilógó pajzsot a T felső vízszintes száránál vágjuk le. A kész szemzést 1 centiméter széles rugalmas közöző szalaggal azonnal rögzítsük. A kötözést a T alakzat alsó részénél kezdjük, és spirál alakban felfelé haladva, egymást átfedve szorosan tekerjük körbe úgy, hogy a szemet kihagyjuk, majd a T fölött hurkolva rögzítjük.
Szemlapozás
A szemlapozás, más néven chip-szemzés során a szemzőhajtásról a rügyet fordított U-alakú pajzzsal vágjuk le úgy, hogy a farészből kimetszünk egy vékony részt. Hasonló alakú vágást végzünk az alanyon is, úgy, hogy a vágási felületek a lehető legpontosabban illeszkedjenek. Ily módon az alany és a nemes kambiumai egymás fölé kerülnek, gyorsan, tökéletesen forradnak. Ezzel a módszerrel olyan alanyokat is szemezhetünk, amiknek a héja nem válik fel (leragadó). Az alany előkészítése és a kötözés megegyezik a T-szemzésével.
Pajzsos szemzés
A nagyrügyű dió szemzési módja, amely során a szemet úgy vágjuk meg, hogy két összeillesztett, egymáshoz rögzített szemzőkéssel (gyűrűző kés) 2 cm hosszú 1 cm széles szempajzsot vágunk, és az alany kérgét is ugyanígy eltávolítjuk. Az alany és a nemes kérgek oldalsó illeszkedésénél hagyjunk ki 1-2 milliméteres hézagot a kitüremkedő kallusz számára . A szemzést raffiával kötözzük, amit 2-3 hét elteltével lebontunk. A legeredményesebben a legalább 1 centiméter átmérőjű egyéves magoncok szemezhetők. A diónál a pajzsos szemzés legkedvezőbb időszaka július vége, augusztus eleje.
Ápolás
A szemzések ápolása a következő évben az alanyvessző szemre vágásával kezdődik. Tavasszal, a rügypattanással egy időben a szempajzs felső szélénél, a nemes szem fölött 1 centiméterrel vágjuk le az alanyt. Ebből a rügyből fejlődik ki a gyümölcstermő nemes. Az alanyon előtörő vad hajtásokat tőből távolítsuk el (vadalás). A nemes hajtás hónaljhajtásait a kívánt törzsmagasság eléréséig távolítsuk el (hónaljazzuk). A megfelelő törzsmagasság elérése után a csúcsi hajtásokból elkezdhetjük a korona kialakítását.
Kombifa
Ha kertünkben kevés a hely, akkor egy fáról akár 2-3 fajtát is szüretelhetünk. A legjobb, ha a különböző fajták érési sorban követik egymást, és egyben egymás jó pollenadói is. Kialakíthatunk őszi-kajszi-szilva (pl. Champion+ Rózsakajszi+Chachanska Rodna), vagy cseresznye-meggy (Germersdorfi+Debreceni bőterő) kombifát is.
Kombifának neveljünk föl egy fiatal, 3-5 vázággal rendelkező oltványt, és az ültetést követő első, vagy második évben szemezzük be a vázágakat a kívánt fajtával. A szemeket a fiatal vázágak külső oldalára tegyük. Augusztusban minden gyümölcsfajnál elvégezhetjük ezt a műveletet. 5-6 évesnél idősebb fákat nem érdemes már átszemezni, ám ha nincs lehetőségünk, vagy helyünk új, fiatal oltvány telepítésére, akkor a szemzést megelőző év tavaszán alaposan metsszük vissza a fákat (ifjító metszés), és az előtörő ceruzavastagságú vízhajtásokba szemezzünk a következő év augusztusában. A törzset adó fajta vesszőit a szem fölött a következő tavaszon vágjuk vissza, és a megeredt szemzések alatti hajtást rendszeresen vadaljuk. Célszerű azonos növekedési erélyű fajtákat kombinálni. A túl erősen növő hajtást lekötözéssel gyengíthejük, a gyengén növőt pedig függőleges rögzítéssel erősíthetjük. A későbbiekben a fajták egyensúlyát a koronán belül metszéssel tarthatjuk fenn.
Pap Edina