Hagymás virágok és károsítóik 1.

Hagymás virágainkat fiókhagymáról szaporítjuk. A szaporításra használt élő növényi részekben, a hagymákban több kórokozó él, és kártevők is meghúzódnak, így a szaporítóanyaggal könnyen terjednek.

Vírusok
A kórokozóik közül legjelentősebbek a vírusok. A vírusfertőzést a fiókhagymák az anyahagymáktól kapják: amennyiben azok vírusosak, valamennyi fiókhagyma vírusfertőzött lesz. A vírusfertőzés tünetei a hagymás virágoknál hasonlóak, a növény faja nem befolyásolja azt, mivel mindegyikük az egyszikű növények osztályába tartozik, amelyekre a párhuzamos levélerezet jellemző.

Tulipán színtörése

A vírusfertőzés jellegzetes tünetei:
• A leveleken halvány zöld, sárgás-zöld csíkok, vonalak, erek mentén kifejlődő vonalas, klorotikus rajzolatok jelennek meg. A zöldes színelváltozások mindig hosszúkásak, és csak az erek között futnak. Erős fertőzésnél a levelek apróbbak, mint az egészségések, és gyakran torzak is.

Vírusos kardvirág

• A virágok szirmainak, lepelleveleinek színe megváltozik: az eredeti színtől eltérő színű vonalak, csíkok jelennek meg, „cirmosak” lesznek a virágok. Minél nagyobb és élénkebb színű virágról van szó, annál feltűnőbb a betegségre utaló tünet. A virágok szirmain megjelenő cirmos színelváltozást színtörésnek nevezzük. A tulipán virágának színtöréses tüneteit házikerti tulipánokon gyakran megfigyelhetjük, sőt számos helyen ezeket jobban kedvelik, mint az egyszínű, egészséges egyedeket, sőt még szaporítják is (Rembrandt-tulipánok).
• A vírusos növények virágai kisebbek, mint az egészségesek, és hamarabb elhervadnak, tehát élettartamuk rövidebb.
• A betegség szabadföldön és hajtatásban egyránt fellép.
• A virághagymákon a vírusfertőzésnek nincsenek tünetei.
A hagymás dísznövényeket fertőző vírusok egy része csak bizonyos növény f

Vírusos liliomtő

ajokat fertőz: például a Tulip breaking virus csak a tulipánt képes megfertőzni. Míg a hagymás virágok többségét az úgynevezett sok gazdanövényű vírusok betegítik meg: pédául a Tobacco rattle virus, a Bean yellow mosaic virus, a Cucumber mosaic virus, a Tobacco necrosis virus stb.
A vírusok ezeknél a növényeknél elsősorban a fertőzött fiókhagymákkal, állományban pedig a fertőzött növény nedvével terjednek, amikor sebzést ejtünk a növényen. Ezt a terjedést nevezzünk mechanikai vírusátvitelnek. A virágok levágásakor a vágóeszköz felületére tapadt víruskórokozót tovább vihetjük a következő növényre, megfertőzhetjük azt. A fertőzés következtében a következő évben kihajtó növényen, annak levelén és virágán, már megjelennek a leírt tünetek. A vágáskori vírusátvitelt – különösen termesztésben – a vágóeszközök folyamatos fertőtlenítésével (Hypós vagy Kertészeti fertőtlenítő oldatba történő mártással), valamint a virágok törésével lehet elkerülni.

Botrítiszes betegség
A nedves, párás viszonyok között fertőző és terjedő betegséget a Botrytis parasitica, Botrytis cinerea gombák okozzák. Szabadföldi állományban ritkábban, míg hajtatott növényeknél gyakori, súlyos járványt, pusztulást idéznek elő.
A leveleken 1-2 mm-es ovális vagy kör alakú, vizenyős foltok formájában jelennek meg az első tünetek: a foltokon gyakran szüke színű bársonyos bevonat, a gomba szaporítóképletei (konídiumtartó-gyep) fejlődnek ki. Száraz viszonyok között a foltok beszáradnak, csak a világos-barna színű, elhalt foltok jelzik a korábbi fertőzést.

Botrítisz hóvirágon

Hasonló foltok jelennek meg a fertőzött virágok szirom- és lepellevelein is.
Megfertőzi a virághagymát is: a húsos pikkelylevelek megpuhulnak, és azok között és felületén szintén megfigyelhető a szürke színű bevonat. Gyakran a hagymákon apró, fekete, kemény képletek fejlődnek: ezek gomba kitartó alakjai, a szkleróciumok. A fertőzött hagymákból kibújó hajtások torzultak, vagy ki sem hajtanak, és a talajban elrohadnak.
Mivel a beteg hagymákból indul el a fertőzés, szaporításra csak egészséges hagymákat válasszunk. Ennek feltételei:
- a betakarítást, hagymafelszedést tartósan száraz időben végezzük,
- betárolás előtt a hagymákat válogassuk át, a beteg hagymákat távolítsuk el,
- betárolás előtt a hagymákat nedves csávázással kezeljük a kórokozó ellen. Alkalmazható szerek: Rovral, Benlate (Benazol, Fundazol), Topsin, Amistar, Teldor. A kezelést alapos szárítás kövesse.
- tárolás során folyamatos légcserét és alacsony hőmérsékletet biztosítsunk,
- kiültetés előtt a hagymákat ismételten válogassuk át.
A leveleken és virágokon fellépő betegség ellen a hagymakezelésre javasolt szerek használhatók.
A gomba kitartó alakjai a talajban 3-4 évig fennmaradnak, ezért termesztésben 4 éves vetésváltás szükséges.

Fuzáriumos betegség
Hagymás és gumós virágaink hagymáin és gumóin gyakran okoz fertőzést a Fusarium
oxysporum gomba.

Fuzáriumos kardvirággumó

A fertőzött szaporítóanyagból kifejlődő növények levelei aprók, torzultak. A normál fejlődésű levelek sárgulni kezdenek, az alapi részük felől barnán elszíneződnek, elhalnak. A hagymáknál, a gumóknál az alapi résznél barna, majd fekete színű, besüppedő, egyre terjedő elhalás fejlődik ki. Ezeknék a hagymáknál a gyökérzet gyér, barna színű és gyakran elhal. A fertőzött növények a talajból könnyen kiemelhetők. A fertőzött növényen fehér vagy rózsaszínű, sűrű micéliumbevonat is gyakran látható. A szaporítóanyag tünetmentesen is fertőzött lehet (látens fertőzés). A hagymák a talajban fertőződnek meg szabadföldi viszonyok között.
A kórokozó a fertőzött szaporítóanyaggal terjed, és kiültetés után a talajban 5-6 évig életben marad kitartó alakjaival
A védekezést a vetésváltásra és az egészséges szaporítóanyag felhasználásra kell alapozni. A tárolásra és válogatásra vonatkozó elvek megegyeznek a botrítiszes betegségnél leírtakra. Betárolás előtt a hagymákat Benlate (Benazol, Fundazol), Topsin, Amistar vagy Mycostop fungiciddel ajánlott csávázni.
A fertőzött hagymákon másodlagosan gyakran megtelepednek különböző Penicillium gombafajok, dús telepeik kékeszöld színükről ismerhetők fel.

Baktériumos betegségek

Baktériumos rothadás

A Burkholderia (korábbi nevén Pseudomonas) baktérium fajok számos hagymás növényfajt – frézia, írisz, nárcisz, tulipán, gladiólusz, krókusz stb. – fertőznek. A batériumfertőzés hatására a levelek tövi részén vizenyős, majd barnásvörös foltok fejlődnek, a szártő, a növények „nyaka” puha lesz, majd nedvesen rothad. A hagymákon, gumókon fekete, kör alakú, bemélyedt, kemény foltok láthatók, amelyek gyakran nem süppednek mélyre.
A baktérium felszaporodásához víz tartós jelenlétére van szükség. A felcsapodó eső- és öntözővíz-cseppek segítik terjedését.
Kifejezetten melegigényes kórokozó: járványok kialakulásához nedves körülmények és 30 oC-os hőmérséklet szükséges. A növényi maradványokon több évig életképesen fennmaradó kórokozó ellen 3-4 éves vetésforgóval lehet védekezni. A hagymákat kitermelés és megtisztítás után alaposan át kell válogatni. Állományban fellépő, észlelt fertőzés esetén bármelyik réztartalmú gombaölő szerrel végzett permetezéssel lehet védekezni, és megakadályozni továbbterjedését.

Kép és szöveg:
Dr. Némethy Zsuzsanna
egyetemi adjunktus

Kapcsolódó cikk:
Hagymás virágok és károsítóik 2.