Friss virágok a tányéron
A mostanában divatos kézműves élelmiszerek vásárán sorra tűnnek fel a nyersen fogyasztható, ehető virágokkal készített ételek. Nem kell kóklerségtől vagy csupán szenzációhajszolásra gondolni, mert bőven vannak ehető és még ízletes virágok, de különlegesség többségétől leginkább csak az várható el, hogy nem mérgeznek. Az ehető virágok divatja napjainkban újra terjed. Az alkoholos és alkoholmentes koktélokat a papír és műanyag csecsebecséken kívül gyakran díszítik vagy ízesítik virággal, levéllel. A gyümölcsökből készülő lekvárokon, zseléken, szörpökön, szárítmányokon túl a zöldségfélék vagy egyes dísznövények leveleiből számos főzelék, saláta készülhet. A mediterrán konyhában a markáns ízű, illatú fűszernövények önálló díszként is az asztalra kerülhetnek. Ki lehet próbálni, hogy mennyire képes feldobni egy-egy étel ízét, ha a tálra tesznek egy-egy kisebb olyan leveles rozmaringszárat, amelyiket kandíroznak vagy vizes, cukros, lisztes masszába mártva hirtelen sütnek.
Azoknak a nagyobb teraszoknak a tulajdonosai, akik ebédet, vacsorát tudnak adni a szabadban és szeretik elkápráztatni vendégeiket, bemutathatják, hogy lekvárokon, kompótokon, főzelékeken túl más ehető hasznot is hajtanak az ismert dísznövények. A virágosládák lakói ugyanis nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem az ételeket ízesítő, díszítő virágokat is nevelnek.
Minél illatosabb egy ehető virág, annál erőteljesebb ízre is számíthatnak. Különösen igaz ez a rózsákra, úgyhogy a legillatosabb változatok virágait érdemes szedni. A sokhasznú rózsából lekvár is készíthető. A rózsalekvár Magyarországon különlegességnek számít, de a zsidó, arab, török, sőt az orosz gasztronómia is ismeri. Kelt és sült tészták tetejét szokták vele bekenni, hogy illatosak legyenek. Nyaranta hideg vízbe is keverik, s hűsítőként fogyasztják.
Aki ehető virágok nevelésével próbálkozik, csak olyanokat használjon, amelyek nem mérgezők, s amelyek bizonyosan nem szennyezettek rovar- vagy gyomirtó szerrel. Ezért virágárustól, kertészettől soha ne vásároljanak konyhai felhasználásra virágokat! Ajánlatos a legtöbb virág bibéjét és porzóit eltávolítani, ezek ugyanis esetenként rossz ízűek.
Bizonyos ehető virágok egyeseknél allergiás reakciót idézhetnek elő. Ezért is ajánlatos a családot és a vendégeket kellő körültekintéssel kínálni. Nem árt a fokozatosság sem, ugyanis az európai konyha nem használ étkezési virágot. A körömvirág és a borsos ízű sarkantyúka élénkvörös, narancs- és citromsárga színűvé változtatja a zöld salátákat. Terhesség alatt nem ajánlatos körömvirágot vagy kakukkfüvet enni. A mezei árvácska, rózsa vagy illatos ibolya szirmaival különlegesen zamatosítja és látványosabbá teszi a gyümölcssalátákat.
A fűszernövények virágai is frissen ehetők. A borágó, citromfű, citrom, kakukkfű, kamilla, levendula, medvehagyma, menta, metélőhagyma, turbolya, vadmajoránna, zsálya szirmai a leveleihez hasonló ízűek, és rafinált használatukkal tetszetőssé tehetők a tálak. A futóbab és a borsó is ehető virágokat hoz. Mindet azonban nem érdemes leszedni, mert akkor nem lesz termés. A cukkini hímivarú virágait azonban nyugodtan le lehet szedni, sőt a trombita alakú virágok rizzsel töltve igazán különleges csemegének számítanak. De előételként finom a lisztben forgatott és bő olajban megsütött cukkinivirág is.
Aki a virágzás elmúltával is akar virágot tartósítani, megteheti. A mosás és szárazra lapogatásuk után fagyasztózacskóban a hűtőben tárolhatók. De kristálycukrot is lehet ízesíteni velük, vagy jégkockában hibernálható a szirom, s később koktélokhoz vagy szörphöz, fagylalthoz, szorbethez is keverhető. Az ehető virágok jó része kandírozással is tartósítható.