Vissza
Botrítiszes rothadás hajtatásban

Botrítiszes rothadás hajtatásban

A botrítisz a növény bármely föld feletti részét megfertőzheti, gyakran az egész növényen elhatalmasodik. Kezdetben a levélen szabálytalan alakú, vizenyős, majd beszáradó foltok láthatók. Később a le...
Gazdabolt 2013.11.18 00:00

A botrítisz a növény bármely föld feletti részét megfertőzheti, gyakran az egész növényen elhatalmasodik. Kezdetben a levélen szabálytalan alakú, vizenyős, majd beszáradó foltok láthatók. Később a levelek színén és fonákán, a virágokon, illetve a sebzések környékén, valamint a szár és a levél találkozásánál szürke penészbevonat (konídium-gyep) tapasztalható. A száron kiterjedt szükésbarna foltok jelennek meg, amely fölött a növényi részek lankadnak, majd elszáradnak. A hajtatott paprikán és paradicsomon a termések rothadnak, és a beteg terméseken is megjelenik a szürke konídium-gyep, a termés lehullik.

Fertőzési forrás

A betegség fertőzési forrásai a beteg növénymaradványok, amikről a szaporítóképletek (konídiumok) a légmozgás, illetve az öntözővíz útján kerülnek az egészséges állományra, és a sebzéseken keresztül hatolnak be a növények szöveteibe. A kórokozó gomba szaporítóképletei (konídiumai) megtalálhatók a növényház falán, de légáramlással is bekerülhet a termesztőberendezésbe.

Megelőzés a cél

A betegség elleni védekezésben a megelőzés lehet a fő irányvonal. Alapvető fontosságú a termesztési higiénia betartása. Kultúraváltásnál minden esetben fertőtlenítsük a növényház falát, tálcákat és eszközöket. A növénymaradványokat haladéktalanul hordjuk ki a termesztő berendezésből. A sebzést okozó műveletek (hónaljazás, visszacsípés, vágóvirágnál a szedés) után azonnal permetezzünk.
Fontos, hogy a növényeket szárazon tartsuk. Ennek érdekében a felső (esőztető) öntözés helyett válasszuk inkább a csepegtetőcsöves, vagy kapilláristestes öntözési módot. Különösen fontos ez a kora tavaszi, borongós napokon, amikor a növények felülete nem tud kellő gyorsasággal felszáradni. Ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl a növényeket, és ár-apály rendszerű öntözés esetén ne alakuljon ki pangóvíz a növények (cserepek) körül.
A növényház, fóliasátor levegőjének páratelítettségét szellőztetéssel csökkenthetjük. A termesztő berendezésen belül a relatív páratartalom 18-22 C-fokon 60-65%-nál ne legyen magasabb. Fontos, hogy csak szélcsendes időben szellőztessünk, nehogy huzatot kapjanak a növények.
A vízpára a fóliasátor belső felületén cseppekké alakul, és rácsöpög a növényekre, ami kiváló táptalajt ad a gombás betegségek, így a botrítisz elszaporodásának is. Ezt párataszító tulajdonságú belső fólia, vagy háromrétegű fólia használatával akadályozhatjuk meg, amelynek a belső rétege párataszító tulajdonságú.
A kritikus időszakokban a termesztő asztalon nevelt cserepes dísznövényeket ne sűrítsük be túlságosan. A szellősebb térállás a zöldségfélék és a vágóvirágok esetében is indokolt. Jobb légmozgást tesz lehetővé a növények között, ami csökkenti a párateltséget.
A fényszegény időszakokban csökkentsük a műtrágyaadagot, különösen a nitrogén mennyiségét. A túlzott nitrogéntrágyázás fellazítja a növény szöveteit, így a gombafonalak könnyebben behatolnak a sejtek közé.

Kémiai védekezés

Ha mégis kialakultak a tünetek, akkor a beteg részek eltávolítása és megsemmisítése után az itt letölthető táblázatban található, engedélyezett készítményekkel javasoljuk az állomány permetezését.

botrytisszerek.doc

Garamvölgyi Péter

Pap Edina

Nyelv és pénznem
Betöltés...
Betöltés...
Belépés
vagy
Elfelejtett jelszó
Betöltés...
Termékek
Menüpontok