Amikor babra megy a játék… A bab vetése és gondozása

Amikor babra megy a játék… A bab vetése és gondozása

Dinga Szabolcs 2024. ápr. 22. Kb. 15 perc olvasás

A bab egy összefoglaló megnevezés, ami több növényfajt és annak különféle változatait is magában foglalja. Éppen emiatt ez az egyik legsokoldalúbb és legváltozatosabb zöldségféle a veteményesben.

A babfélék legismertebb képviselője, a veteménybab (Phaseolus vulgaris) Mexikóból és az Amerikai kontinensről származik, ahonnan az írásos források szerint az 1500-as években került Európába. Az indiánok már több mint 5000 éve termesztik és fogyasztják. Régészeti források már 6000 évvel ezelőtt kiterjedt babtermesztésre engednek következtetni Peru és Mexikó területén. 

Történelmi források az indiánok fejlett babtermesztéséről tanúskodnak (Fotó: Pinterest.com)
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ látványosan bemutatott babgyűjteménye (Fotó: Pap Edina)

Más babfajok, mint a lóbab (Vicia faba) már az ókorban is ismertek, elterjedtek és szívesen fogyasztottak voltak Európában. Érdekesség, hogy az ókori egyiptomi és görög kultúrában a babot gyakran azonosították a túlvilággal, a halállal, sőt gyakran halotti áldozati növényként jelent meg. 

Napjainkban az egész világon termesztik és a konzervipar egyik fontos növénye. Jól feldolgozható, fogyasztható frissen, szárítva, de készül belőle fagyasztott, vagy konzerv termék is.  Sőt a reformtáplálkozás egyik nagy újrafelfedezettje, és egyre népszerűbbek a különféle babkrémek, babzakuszkák, sőt akár babmajonézt is találunk a sokféle babból készült termék között. 

Az égig érő és a térdig érő paszuly

A bab sokfélesége közismert, fajtáit sokféle módon csoportosíthatjuk, és kategorizálhatjuk.

Leggyakrabban a méret alapján csoportosítjuk a babokat. A jellemzően 40-60 cm magasra növő fajták a bokorbabok, ide tartozó népszerű fajták a Rege, a Maxidor, a Saxa vagy a Carmen.

A karósbabok a bokorbabokkal szemben igen magas növekedésű kúszó típusú növények. Telepítéskor mindenképpen célszerű a támrendszert is elkészíteni, és már rögtön a támrendszer mellé vetni őket. Népszerű karóbabfajta a Velence csodája, a Corona vagy a Goldfield

Bab fejlődése szabadföldön (Fotó: Dinga Szabolcs)

A babokat kategorizálhatjuk felhasználás szerint is. A babok konyhai felhasználás alapján csak az 1800-a évektől kezdtek szétválni. A 16-17. században csak a szárazbab termesztése és felhasználása folyt. Az 1800-as években kezdődött meg olyan fajták nemesítése, amelyeknek hüvelye is fogyasztható. 

Zöldbab

A legkorábban szüretelhetjük a zöldbabot, ezeket a típusokat még úgy érdemes szedni, mikor a növény hüvelyei zsengék. A zöldbabból kiváló leves, rakott bab, illetve főzelék készülhet. A leszüretelt zöldbabhüvelyek fagyasztva kiválóan tárolhatók. A fajtakínálatban egyaránt találhatóak sárgahüvelyű fajták, mint a Cherokee, a Rézi, vagy zöld hüvelyű változatok, mint a Navajo vagy a Stanley

Zöld hüvelyű zöldbab (Fotó: Pinterest.com)

Szárazbab 

A szárazbabok jellemzően a hosszú tenyészidejű fajták közé tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy a babszemek végső érettségüket és legmagasabb tápanyag- és vitamintartalmukat akkor érik el, amikor már a hüvely teljesen száraz, illetve maga a szem is elvesztette víztartalmának jelentős részét. A babszemek a hüvelyben jellegzetes zörgő hangot adnak ki, a hüvelyeket eltörve pedig kiperegnek a szemek. Népszerű szárazbabfajta az Etna, az Inka vagy a Borlotto

Kifejtőbab 

Kifejtőbabnak nevezzük azokat a középkorai, bőtermő, nagy magvú szárazbab fajtákat amelyek hüvelye nem csak teljes érettségi állapotban nyitható szét, hanem félérett állapotban is. A hüvely nem szárad úgy meg, és a babszemek kézzel könnyen kifejthetők a hüvelyből. A kifejtőbab, ha fennhagyjuk a száron, szárazbabként is hasznosítható. Népszerű fajtái a Rocco, és a Borlotto Lingua di fuoco

Korai érésű, középnagy, tetszetős tarkababfajta a Rocco (Fotó: Pap Edina)
Sárgahüvelyű Bokorbab Maxidor 50 g

667 Ft
Zöldhüvelyű bokorbab Saxa 75 g ZKI

1 061 Ft
Étkezési szárazbab Carmen 65 g ZKI

1 061 Ft
Sárgahüvelyű Karósbab Velence csodája 30g

641 Ft
Karósbab Corona 50g

730 Ft
Karósbab Goldfield 30g

641 Ft

A bab termesztése 

A vetés
A bab optimális vetésideje április 20. után van, tekintve, hogy szereti a magas talajhőmérsékletet, illetve a fagyokra minden fajtája igen érzékeny. Túl nedves, sáros talajba nem javasolt vetni ugyanis a mag és a csíra is könnyen elrohad. Az optimális talaj jól előkészített, porhanyósra megmunkált. Kedveli a tápanyagban gazdag, humuszos talajt. Ne adjunk ki azonban trágyát közvetlenül a bab alá, a frissen trágyázott földben nem fejlődik jól. A szervesanyag-pótlást ősszel végezzük el. A kert olyan területére javasolt vetni, ahol minimum napi 8 óra napsütés éri. A magok kerüljenek 4-6 cm mélyre. Vethető sorosan vagy fészkesen is.

Frissen kelt bab (Fotó: Dinga Szabolcs)

Az előbbi megoldás esetében húzzunk kapával egy 4-6 cm mély barázdát, és ebbe kerüljenek a babszemek kb. 10 cm tőtávra. A sorok pedig minimum 30 cm-re legyenek egymástól. A fészkes megoldás esetén 50 x 50 cm-es távolságra jelöljük ki a fészkeket, majd minden fészekbe 6-8 magot vessünk. 

Tipp: A futóbabfajtákat vethetjük együtt csemegekukoricával és sütőtökkel. A kikelő kukorica szárára fel tud kapaszkodni a bab, a sütőtök pedig gondoskodik a talajtakarásról.  

A karósbab támasztékot igényel (Fotó Pap Edina)

Vízigény
A bab vízigényes növény. Vetés után célszerű jól beöntözni, hogy a magok minél előbb fejlődésnek induljanak. A szárazságot nem viseli, ezért aszályos időben mindenképpen célszerű kiegészítő öntözésről gondoskodni. Szintén kritikus időszak a hüvelyképződés időszaka. Ilyenkor mindenképpen gondoskodjunk kiegészítő öntözésről, ugyanis egy ebben az állapotban beköszöntő szárazság jelentősen csökkenti a terméshozamot. 

Vetésforgó és növénytársítás
A babot önmaga után 2-3 évig ne ültessük vissza ugyanarra a területre. Szintén nem javasolt hagymafélék után ültetni. Jól szerepel viszont uborka, tökfélék, cukkini után vetve. A bab remek szomszédja lehet a céklának, brokkolinak, káposztának, sárgarépának, karfiolnak, zellernek, uborkának, csemegekukoricának, kelbimbónak, padlizsánnak.

Jó megoldás lehet aromás növényekkel is társítani, mint pl. az oregánó (szurokfű), vagy a körömvirág, amelyek megvédik a kártevőktől. A bab gyökérzetén speciális nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, így nagyon jó minőségű és gazdag talajt hagy maga után. Bab után vethető, ültethető csemegekukorica, paradicsom, paprika, padlizsán is. 

Növényvédelem 

A babot több kártevő is fenyegeti. Vetést követően a babszemeket drótférgek és más talajlakó kártevők támadhatják meg. Ha drótférgekkel, bagolylepke-lárvákkal (ún: mocskospajorral), vagy lótücskökkel találkozunk, célszerű lehet talajfertőtlenítőt kiszórni a vetés előtt.

A frissen kikelt babnövényeket a csipkézőbarkók fenyegetik. A legkritikusabb időszak a termesztésben a virágzás. Ilyenkor jelenik meg jellemzően a fekete répa-levéltetű, valamint főleg a másodvetésű babon, virágzás idejében gyakran megjelennek a gyapottok-bagolylepkék. A különféle kártevők megjelenését célszerű lehet sárga ragadós lapcsapdákkal figyelni. 

A betegségek közül legjelentősebb problémát a xantomonászos és a pszeudomonászos betegség okozhatja. Ezek ellen réz alapú megelőző kezelés javasolt. 

Sárgahüvelyű bokorbab Rézi 75g ZKI

1 061 Ft
Zöldhüvelyű Bokorbab Navajo 50g

629 Ft
Zöldhüvelyű Bokorbab Stanley 50g

641 Ft
Kifejtő tarkabab Rocco 50 g

810 Ft
Étkezési szárazbab Etna 50 g

729 Ft
Étkezési szárazbab Inka 100g ZKI

967 Ft
Étkezési szárazbab Borlotto 50g ZKI

1 061 Ft