A növényvédő szerek kijuttatásának módjai / porozás, aeroszolozás, ködképzés, füstölés, gázosítás

A növényvédő szerek kijuttatásának módjai:

Porozás
- legritkább eljárás, csak zárt térben alkalmazható
- nehézkes és anyagpazarló kijuttatás
- az egyenetlen eloszlás miatt levélperzselést okozhat
- a rossz vagy hiányzó tapadás miatt könnyen lemosódik a szer

Aeroszolozás
Aeroszolozás esetén 50 µm alatti a kiszórt cseppek mérete. Az aeroszol gyári kivitel, jellemzően szobanövények védelméhez forgalomba hozott szerforma.

Ködképzés
Ködképzés során speciális hideg vagy meleg ködképző berendezéssel bontjuk a növényvédő szert 51 – 100 µm átmérőjű cseppekre. Zárt termesztő berendezésben alkalmazott növényvédelmi eljárás. Főként a meleg köd előnye, hogy a hatóanyag alulról felfelé telíti a levegőt, így alkalmas a levelek fonákának védelmére is.

Füstölés
Füstölés esetén a hatóanyag kis méretben, de szilárd formában jut ki, amit úgy érünk el, hogy a kiszerelést meggyújtjuk. A ködhöz hasonló hatást érhetünk el szabadföldön is vele.

Gázosítás
Gázosítás során a kiszórt növényvédő szer a levegő vagy talaj nedvességével érintkezve gázzá fejlődik. A terményfertőtlenítésre alkalmazott alumínium vagy cinkfoszfid hatóanyagokból a levegőnél nehezebb szerek keletkeznek (felhasználásuk egészségügyi gázmester végzettséghez kötött), míg az általános talajfertőtlenítő szerek esetében a levegőnél könnyebb gáz keletkezik (ezért kell kijuttatásukat követően fóliatakarást vagy hengerezést alkalmazni). Nem összekeverendők a gázosító szerek azokkal a rovarölő hatóanyagokkal, melyek légzési méregként hatnak, így az átlagosnál nagyobb az illékonyságuk (gőznyomásuk, gőztenziójuk).