A kis zacskók titkos világa
A magyaros ízeket a legtöbb család számára a só, bors, paprika jelenti. Más az íze az ételnek, ha otthon termett növénnyel, frissen fűszerezik. Az illatos kertecskék elférnek egy-egy kisebb zöld területen, akár a balkonon vagy a konyhaablakban is. Sokat javít egy-egy vendégfogadás hangulatán, ha saját terméssel ékesítik a tálat, vagy menta kerül a szorbetbe, koktélba.
A fura, illatos növények általában megelégednek kis hellyel is, és ilyen minden kertben van. Igazán nem nagy kunszt fűszernövényeket termeszteni. Persze nem a trópusi fűszerekre, inkább csak a levélzöldekre szabad ilyenkor gondolni. A boltokban vásárolható cserepes növényekből bárhol és bármikor lehet fűszerkertet telepíteni. De beszerezhetők magvak is.
A fűszereket a múltban sokféle módon próbálták kategorizálni. A híres francia gurmand Alexandre Dumas Konyhaszótárában leegyszerűsített módon jegyezte le zöldség és fűszerosztályozását. Szerinte a konyhanövények száma hat, ezek a sóska, fejes saláta, mángold, kerti laboda, spenót és kövér porcsin. Az ízesítő fűszerek közül 10 szerepel Dumas listáján: a babérlevél, bazsalikom, borsikafű, kakukkfű, édeskömény, metélőhagyma, petrezselyem, tárkony, újhagyma és a varádicskóró. Talán jellemző a francia konyhára, hogy a legnagyobb csokor a salatáké, tucatnyian vannak, az ánizs, bazsalikom, csóka lábú útifű, kakukkfű, kapor, kerti zsázsa, kis vérfű, tárkony, tengeri kömény, turbolya, törpe kövér porcsin, zsengementa, snidling vizitorma.
A sáfrány máig a világ legdrágább fűszere, érthető miért; a sáfrány ősszel virágzik, virágait hajnalban lehetőleg harmattal, és naponta kell szedni, mielőtt a szirmok kinyílnának. Ezt követően fedett, védett helyen ki kell csipkedni belőlük a hármas termőt, a szárakat, majd kíméletesen szárogatni. Sziszifuszi munka ez, amit mutat az is, hogy egy kiló sáfrányhoz 150.000 növény bibeszálra van szükség. Ezek után nem is csoda, hogy sáfrány ára kilónként akár a 3,7 millió forintot is meghaladja, ennyit kell tudni, mai áron negyed kiló. Sokan legendának tartják ezt a sáfránykultuszt. Tapasztalatuk szerint a sáfrány csupán színezőanyag, mert íze nincs. Ők még nem kóstolták az igazit, csak az olcsóbb sáfrányos szeklicéig jutottak.
A krókuszok, azaz sáfrányok a nősziromfélék családjába tartoznak. Európában, Észak-Afrikában, valamint a Közel-Keleten fordulnak elő egészen Közép-Ázsiáig. Mintegy kilencven fajuk ismert. Apró termetűek, virágaik és keskeny tőleveleik a föld alatti hagymából erednek. Egy részük – így a hazai fajok is – kora tavasszal nyílik, míg mások ősszel vagy (melegebb éghajlaton) akár télen is. Az igazi sáfrányfűszer, a jóféle sáfrány (Crocus sativus) bibéjéből készül. A természetben egyébként ez a növény nem fordul elő. A Mezopotámiában vadsáfrányból nemesítették pár évezrede.