Tápoldatok

Tápoldatok készíthetők szilárd (ún. öntöző) műtrágyák bekeverésével is, ám ez a módszer a szer pontos kimérését követeli meg. Ezt a megoldást általában árutermelő kertészetekben választják, ahol nagy mennyiségben készítenek tápoldatokat, így könnyebb az adott töménységet beállítani.

Kiskertben
A kiskerti, illetve háztartási alkalmazásra folyékony tápoldatok állnak rendelkezésre. Jelenleg több, mint 50 különböző tápoldatféleség van forgalomban Magyarországon. Ezeknek java része magyar gyártmány, a többi általában német, osztrák, vagy pedig francia készítmény. Az egyes márkákon belüli sokféleség oka az, hogy általában minden gyártó a különböző növénycsoportok, valamint különlegesebb igényű növények (kaktusz, muskátli, örökzöld, rózsa) számára speciális összetételű tápoldatot készít, ami az adott növény vagy növénycsoport tápanyagigényének a legjobban megfelel. Jellemző, hogy leginkább zárt edényben fejlődő dísznövények számára készítenek tápoldatot, mert a cserépben, ládában vagy dézsában az ültetőközeg tápanyagtartalma hamarabb kimerül (nem pótlódik), mint a kerti földé.

Megfelelő összetétel
A levéldísznövények (fikusz, filodendron, pálmák) számára készült oldatokban a makroelemek (N, P, K) közül a többihez viszonyítva a nitrogén mennyisége a több (7-13%), ami a vegetatív fejlődést serkenti. A virágukkal díszítő növé-nyek (ciklámen, fukszia, fokföldi ibolya) tápoldatában a virágzásserkentő kálium van túlsúlyban (8-10%). Mivel a háztartásokban vegyesen van virágzó és levéldísznövény, a gyártók univerzális tápoldatot is kínálnak, ami a különböző tápelemeket közel egyenlő arányban, közepes koncentrációban tartalmazzák (6-7%). A kaktuszok és más szukkulensek számára készült készítmények alacsony nitrogéntartalmúak és közepes és azonos foszfor- és káliumtartalmúak. A muskátli a legtöbb háztartásban kedvelt növény, ezért számára több gyártó külön tápoldatot is kifejlesztett a virágos növényekhez ajánlott készítménynél alacsonyabb nitrogén-tartalommal. Ezek mellett örökzöldekhez, csüngő növényekhez, gyephez is kínálnak tápoldatot a gyártók, és vannak olyan folyékony készítmények is (Damisol, Fitohorm), amelyek bizonyos mikroelem-hiány gyors megszüntetésére alkalmasak.
A makroelemeken kívül a mezo- illetve a nyomelemekből minden gyártó belátása szerint adagol készítményéhez. Van aki a szervetlen vegyületeken kívül szerves anyagot, guanót, gilisztahumusz-, tengeri alga- vagy humuszkivonatot is kever a készítményéhez. Ezek a mikroelemek pótlásán túl a talajélet számára is hasznosak.
Külön kiemelném azokat a készítményeket, amelyek kelátképzőt tartalmaznak. A kelátképző egy olyan szerves ve-gyület, amely a tápoldatban található ionokat körülveszi, megakadályozza annak kicsapódását a talajban, és könnyen felvehető formában (oldatban) tartja mindaddig, amíg a növény fel nem veszi. Az ilyen tápoldatok iontartalma jobban hasznosul, mint másoké. Egyes tápoldatokban túladagolják a kelátképzőt, ami azért hasznos, mert a kemény víz kalciumion-tartalmát vízoldhatóvá teszi, így az nem csapódik ki, és nem tömíti el az öntözőberendezés szórófejeit vagy öntözőtesteit. Ilyen kelátképzővel kiegészített folyékony műtrágya a Librel Fe-DP készítmény is, amely kiválóan alkalmas a vashiány gyors megszüntetésére.

Melyiket válasszuk?
A bőséges választékból nagyon nehéz választani. Általában a 15-20% fölötti hatóanyag-tartalmú tápoldatok a legjobbak. Ezt a vásárló könnyedén ellenőrizheti úgy, hogy egy liter oldatot megmér, és ha az a víz egy kilóján kívül annyit nyom, amennyi a hatóanyag-tartalom összege, akkor minden tápanyag benne van, amit a gyártó a címkén feltüntetett. (Pl. 13% N+4,5% P+6,5% K+0,01% Mg+1 liter víz = kb. 1,221 kg)
Fontos követelmény a tápoldatoktól, hogy klorid-mentesek legyenek, kémhatásuk közel semleges (6-7 pH) valamint sótartalmuk alacsony legyen. A jó tápoldat víztiszta, bár le-het attól eltérő színű is. A tápoldatok nem mérgezők. Fagy-mentes helyen általában korlátlan ideig eltarthatók. Fagy hatására hatóanyag-tartalmuk kicsapódik.

Pap Edina