A ciklámen növényvédelméről
Nem fertőző, élettani betegségek
A túlöntözés és a nagy páratartalmú levegő következtében a leveleken vízzel telt óriássejtek keletkezhetnek, melyek később megszáradva jellegzetes levélparásodást okoznak. Magas páratartalom esetén szellőztessünk, a növényeket pedig ne öntözzük túl.
A magas hőmérsékletű helyiségekben (pl. télen a fűtött szobában) és száraz levegőn tartott ciklámen esetében gyakran figyelhető meg levélsárgulás. Emellett a virágok fokozatosan kifakulnak, és az egész növény hervadásnak indul. Megelőzésképpen a cserepes virágot rakjuk egy hűvösebb szobába, üveges verandára, lépcsőházba, vagy jobb híján a két ablak közé. Tartsuk szem előtt, hogy a növény hőoptimuma 15-18oC, a közvetlen napfényt pedig nem szereti. Ilyen tartási körülmények között ügyeljünk arra, hogy ne öntözzük túl, és mindenképpen kerüljük a meszes vizet, ugyanis a ciklámen a savanyú talajt kedveli. Célszerű a lágyított vagy esővizes öntözés.
A hosszan tartó szárazság, a gyakori hőingadozás és a rendszertelen víz- és tápanyag-utánpótlás a virág torzulásához, ülve maradásához vezethet. Nyáron ne tegyük a virágot közvetlen napfényre, ha kell, árnyékoljunk, és párásítsuk a levegőt, valamint rendszeresen öntözzük, és szakszerűen tápoldatozzuk a növényt. érdemes megjegyezni, hogy a ciklámen foszfor- és káliumigényes növény, az ülve maradást pl. a foszforhiány is kiválthatja.
Gombás betegségek
A ciklámen leggyakrabban előforduló és legveszélyesebb károsítója a Botrytis cinerea, azaz a botrítiszes betegség. Ez a gombás betegség ősz elején jelentkezik járványszerűen, amikor az addig hidegágyban nevelt cserepes növényeket az őszi fagyok elől behordják a növényházba, ahol magas hőmérsékleten és 80% körüli relatív páratartalom mellett, szellőzetlen körülmények között tartják a sűrűn egymás mellé rakott virágokat. A kórokozó 20-24oC-on és 80-90%-os relatív páratartalmon gyorsan fejlődik. A betegség leglátványosabb tünetei a következők: a ciklámen gumóján a fiatal, apró levél- és virágkezdemények először megpuhulnak, fonnyadnak, felületükön szürke penészgyep jelenik meg. Később ezek a növényrészek elszáradnak, kevés új levél és virág fejlődik, így a növény díszítő értéke erősen csökken. Az idősebb levelek és virágkocsányok ritkábban károsodnak, de ha mégis megfertőzi őket a gomba, akkor kidőlve a cserép szélén lógnak, és szintén penészgyep borítja be őket, mígnem végül teljesen elszáradnak. A kórokozó min. 85%-os relatív páratartalom esetén - amely a növény számára optimális 18oC körüli hőmérséklet mellett és szellőztetés hiányában könnyen előfordulhat - a virágot is megtámadhatja. Ekkor a szirmon apró, 2-3 mm nagyságú vizenyős foltok jelennek meg, melyek később kiszürkülnek, majd beszáradnak. Rózsaszín virágú fajtáknál a vizenyős pettyeket piros udvar határolja.
A betegség leküzdése szempontjából a legfontosabb dolog a megelőzés, mivel a botrítisz felhasználható növényvédő szerek köre ciklámen kultúrában (mint dísznövényben) jelenleg (2012-ben) egy készítményre korlátozódik! A növényházban vagy akár otthon nevelt ciklámen számára biztosítsuk az optimális 15-18oC-os léghőmérsékletet. Párás viszonyok esetén rendszeresen szellőztessünk úgy, hogy a relatív páratartalom az 50-60%-ot ne haladja meg. Mivel a kórokozó fejlődését a fényhiány, a sűrű térállás és a túlzott nitrogénadagolás is nagymértékben elősegíti, ezért gondoskodjunk a megfelelő fényviszonyokról, a cserepeket szellősen helyezzük el, és szakszerűen tápoldatozzunk. Alapvető fontosságú a beteg és elhalt részek, de az elnyílt virágok rendszeres eltávolítása és megsemmisítése is.
Növényházakban történő termesztéskor az esetleges permetezés Amistarral, az első tünetek megjelenésekor azonnal elvégzendő, majd szükség szerint még egy alkalommal, 10-14 nap múlva megismételhető. Mindamellett a növényvédő szer használatára - ahogyan előzőleg felhívtuk rá a figyelmet - csak legvégső esetben kerüljön sor.
A magvetést követően a ciklámen csíranövénykék megjelenésekor előfordulhat, hogy az újonnan képződő levelek kidőlnek, azonban továbbra is zöldek maradnak, és csak lassan száradnak el. Alaposabban szemügyre véve a növényt, a levélnyél alapjánál barnás befűződés figyelhető meg. Ez a jelenség a palántadőlés, melyet több kórokozó is előidézhet. Mivel a talajból fertőznek, a termesztés során fontos, hogy a talajt pl. gőzzel fertőtlenítsük, ill. a megfelelően előkészített közeg révén segítsük a növénykék egyenletes kelését. A pítiumos palántadőlés elleni megelőző védelemre pl. a Proplant alkalmas a magvetés, majd a kelés után 1-1 alkalommal beöntözve a talajt.
A ciklámen leveleinek hervadását, fonnyadását okozhatja az eddig említett kórokok mellett a Fusarium oxysporum f. sp. cyclaminis nevű gomba is. Ebben az esetben a gumót kettévágva jellegzetes barna csíkok láthatók, melyek a növény szállítónyalábjainak pusztulására utalnak. A beteg növények minden esetben elpusztulnak. Ezeket haladéktalanul távolítsuk el. A fuzáriumos hervadás tünetei általában bimbóképződés idején jelennek meg. Megelőzésképpen a talaj előzetes gőzölése szintén számításba jön, de ennek hiányában pl. Mycostop nevű biológiai gombaölő szerrel is kezelhető a közeg.
A helytelen tartási körülmények és ápolás következtében (pl. hideg öntözővizes vagy tömény tápoldatos beöntözés) legyengült ciklámen hajszálgyökerein apró sérülések keletkezhetnek, melyeken megtelepedhet a tielaviopsziszos gyökérelhalás kórokozója (Thielaviopsis basicola). A betegség gyökértünetei a nem megfelelő tartási körülmények miatti gyökérelhalás tüneteihez hasonlóak. A hajszálgyökereken szakaszos, gyűrűszerű parásodás, illetve deres penészgyep képződése figyelhető meg. A föld feletti részek vontatottan fejlődnek, a levelek sápadnak, a virághozam csökken, de az egész növény nagyon ritkán pusztul csak el. Ez esetben a legfontosabb az optimális tartási körülmények biztosítása és a szakszerű növényápolás.
Kártevő állatok
A cikláment károsító állati kártevők jelentősége szerencsére kisebb, mint a kórokozóké. Bár a növényt veszélyeztető fajok száma több, a legtöbb esetben csupán a megfelelő növényházi körülmények biztosításával megelőzhetjük a különféle kárképek kialakulását. Lakásban tartott növényeket rovarok a legritkább esetben károsítanak.
A kertészeti gyökérgubacsképző-fonálféreg (Meloidogyne incognita) sok tápnövényű, ún. polifág faj. A zöldség- és a dísznövénytermesztők nagy ellenfele. A gazdanövények (pl. paprika, uborka) gyökerein szívogatása következtében apró gubacsok képződnek, amelyek tömeges jelenléte esetén az adott növény fejlődése lassul, majd hervadni kezd. A kártevő ellen többféle védekezési eljárás is ismert, azonban ciklámen esetében a legcélravezetőbb mindenképpen a megelőzés, ami a fonálféregtől mentes virágföld, illetve szaporítóközeg használatát jelenti. A szaporításra használt közeget fizikai vagy kémiai úton szokták fertőtleníteni. Vásárláskor csak annyit tehetünk, hogy betegesnek tűnő növényeket nem veszünk, ugyanis a fonálféreggel fertőzött cserepes növények otthonunkban már semmilyen módon nem mentesíthetőek a kártevőtől.
Növényházakban, magas hőmérséklet (kb. 25oC) és relatív páratartalom (kb. 90%) esetén jelentkezhet a széles atka (Polyphagotarsonemus latus) és a szamócaatka (Tarsonemus pallidus) kártétele. A tünetek jellemzően a fiatal leveleken fedezhetőek fel, melyek görbülnek, torzulnak. A védekezés alapja a termesztőlétesítmény hőmérsékletének és páratartalmának mindenkori optimalizálása a ciklámen igényeinek megfelelően, melynek legegyszerűbb módja a szellőztetés. Szükség esetén az atkák ellen használható a Vertimec 1,8 EC, amely egyúttal védelmet nyújt a cikláment károsító tripszfajok ellen is.
A dohánytripsz (Thrips tabaci) szívogatása következtében a ciklámen virágszára meggörbül. A virágon apró, ezüstös szívásnyomok láthatók. A nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis) hasonló kárt okoz a virágon. A kártevők ellen védelmet nyújt pl. a Vertimec 1,8 EC, a Mospilan 20 SP vagy az Actara 25 WG.
A cikláment esetenként károsíthatják még a levéltetvek is. Ellenük a Mospilan 20 SP vagy az Actara 25 WG növényvédő szerek hatásosak.