Reszelő, fenőkő és olaj

Épp, hogy befejeződött a kertészeti szezon, bár akinek nagy a kertje, már metszhet, mert jobb most egy kicsit fagyoskodni, mint tavasszal kapkodni, amikor megindultak a növények. Az év végi ünnepek elmúltával érdemes a szerszámos kamrában, a fiókokban körülnézni. Egy kis karbantartás sohasem árt és most még van idő a pótlásért a gazdaboltokba szaladgálni.

Ahogy a gépeket, úgy a jobb kerti kéziszerszámokat is érdemes karbantartani. A karbantartott, éles, jó szerszámmal könnyen megy a munka is. A használat után – de most sem késő – drótkefével kellene eltávolítani a ráragadt földet, sarat. A megtisztított fémszerszámot olajos ronggyal érdemes áttörölni, hogy ne marja a rozsda. Nem árt a nyélnek sem, ha kap az olajból. A szerszámok nyele is igényel minimális karbantartást. Szappanos vízzel kell lemosni, majd finom csiszolópapírral átdörzsölni, hogy ne legyen szálkás, és az olajos ronggyal a nyelet is meg lehet törölni. A mostanában terjedő műanyag nyelek ápolására szilikonnal bekent rongyot használok, de ez jó a fanyélre is. Ezt a minimális karbantartást minden nagyobb munka után elvégzem.

Ha a szerszámok éle tompa, kicsorbult, görbült, akkor kalapálni, reszelni kell. A kalapálás nem ördöngösség. Egy tuskóba egy balta vagy fejsze fejét be kell ütni, s ez elég biztos pontot nyújt a szerszámnak, hogy egyenetlenségeit egy kalapács segítségével sikerüljön elsimítani. Aki soha nem csinálta, pár perc alatt sikerrel megtanulhatja.

Sokan használnak egy nyéllel kombinálható szerszámcsaládot. Érdemes figyelni, hogy az olyan nagy húzóerő-kifejtést igénylő szerszámok – mint például a kézi gyeplazítók – nyelének mobil rögzítése elhasználódhat. Hasonlóan elkophat a széles begyűjtő fűgereblyék rögzítő csapja is. Akinek csak egy nyele van, s hozzá sok szerszáma, nem árt, ha vásárol tartaléknyelet, mert biztos lehet benne, hogy a legrosszabb pillanatban megy tönkre, s ezek nem javíthatóak.

Az olyan egyszerű kézi szerszámok, mint a metszőolló vagy a fűrész sok kellemetlenséget képes okozni, ha nem precízen működnek. A metszőollót rendszeresen kell élezni, erre mindig fenőkövet kell használni. Vannak 4000-6000 forintért is kaphatóak, de megteszi az olcsó is, a legjobb, ha puha. Ezzel ugyanis nem lehet kárt okozni az ollóban. Ha nem metszés közben van szükség a gyors fenésre, akkor érdemes az ollót szétszedni és (csak) a domború, vágóélt óvatosan satuba fogni és a finom körkörös mozdulatokkal élezni. A követ nem köpködni, hanem vékony olajjal olajozni kell a fenés közben. A spirál rugóval nincs sok teendő, viszont a lemezrugót érdemes petróleumba áztatni, majd vékonyan beolajozni. Az olló tengelye a rögzítő csavar, ha kikopott, lötyög, ki kell cserélni. Ilyenkor bosszulja meg magát az olcsó szerszám, ennek ugyanis nincs pótalkatrésze. A drágábbaknál ez megoldott. Az újból összeszerelt metszőolló élét érdemes ellenőrizni, akkor működik jól, ha a papírlapot elvágja.

Az 50-80 centis szárú gallyvágó a metszőollóhoz hasonló elven működik, vannak ívelt és egyenes pengéjű változatai. Aki sokat használja, annak érdemesebb drágábbat vásárolni, de a barkács áruházakban 1200-1500 forintért megvásárolható is tökéletes megfelel, ha nem karvastagságú ágakat vágnak.

A kézi fűrészeléskor is jobb éles szerszámmal dolgozni, különösen, ha valamilyen faramuci helyzetben álló ágat kell csonkolni. A fűrész fogait rendszeresen kell háromszög- és lapos tűreszelővel élezni. Az élezéshez le kell ülni és szemben megtámasztva a láb közé szorított fűrészkeretben feszülő lapot nem is nehéz fenni. A jó kesztyűről nem szabad megfelejtkezni, mert az éles fogak csúnya sebeket ejthetnek. A reszelgetésnél ügyelni kell a szögekre, viszont nem kell sokat húzgálni, éppen csak fel kell frissíteni az élességét, ugyanis hamar elkophat a kemény vasreszelőtől.