Királyi vendégek kertje
Akit jó sorsa a spanyolországi Elchebe (Elmx) elvet, szánjon időt az észbontó El Huerto del Cura botanikus kert megtekintésére. A hely különlegessége, hogy egy, az egész világon egyedülálló pálmakert (palmarium) része, s mint ilyet az elnevezését az egészséggel hozták összefüggésbe. Amin egyébként nincs is sok csodálni való, hiszen a meglehetősen száraz klímájú vidéken kellemetes, az egészséget javító, csobogó szökőkutak, serényen ide-oda folydogáló patakok mellett, 30-40 méter méteres magas árnyat adó pálmák és megannyi szubtrópusi nagylevelű aljnövény mellett megilletődve üldögélni. Mert bizony ilyen helyen megilletődik a növényeket kedvelő, mert láthatja, hogy a nedvességben, melegben tobzódó és a pontosan porciózott fémben mire képesek azok a növények, amelyek többsége az otthoni virágtartókban, a legnagyobb gondosság ellenére, éppen csak megél.
A magyar látogatónak itt nincs mit tennie, csak sétálni, csodálni a világ szinte minden pontjáról összeszedett és az alig másfél hektáros kert zsúfolt pálmafajait. Nyilván nemcsak a ma emberét kápráztatják el a csodálatosan bókoló növényóriások, mert az egyes növényekre aggatott táblák jelzik, hogy ki ültette. Királyok, világhírességek között megtalálható Erzsébet magyar királyné, Sisi neve, s Habsburg Ottóé is.
Aki megteheti, vásárolhat a parkban apró edényes növényt és magokat. Pár fénymásolt pedigrét is mellékelnek, de kétlem, hogy a park faiskolájában növekedtek volna az apró növények, a magok esetében nagyobb az erre az esély.
A Huerto del Cura előéletéről annyit kell tudni, hogy a pálmakertet egy Joseph Brown nevű pap, nem sokkal 1900 előtt kezdte botanikus kertként művelni és gyűjteni a növényeket.
A kert egyik fő növénye a császári pálma. Az emblematikus növényt Sisivel hozzák összefüggésbe, aki 1894-ben látogatta meg Brown lelkészt és kertjét.
A különleges pálma legalább 170 éves, de még egy jó harmincasa biztos hátravan, mert a pálmabotanikusok szerint a pálmákkal a bajok 200 felett kezdődhetnek. Különlegessége abban rejlik, hogy 60 éves korában a gyökérnyaktól két méteres magasságban hozott hét oldalhajtást, a hét tonnásra gyarapodott pálmacsillár 17 méteres ágait már 110 éve tartják a vaskengyelek.
A pálmahíresség kedveltségét mutatja az is, hogy negyedmilliós város bizonyára legtöbbet fényképezett szimbólumává vált.
A pozsgásokkal teleültetett sziklakertbe bolygónk szárazabb régióiból kerültek a kaktuszok és más pozsgások. Kisebbek nagyobbak, láthatóan jól érzik magukat, s bemutatóul szolgálnak azoknak a rajongók, akik talán ide még eljutnak, de az eredeti élőhelyükre ne. A gyönyörű botanikus kertre 2-3 órát érdemes szánni, miután leszurkolták az 5 eurós belépődíjat.