A növények szakácsa az ügyes kertész
Egy család élelmezése, a változatos menü összeállítása külön tudomány, ezért is emlékeznek meg a családi legendáriumok a finom főztű hozzátartozókról. Ha nem is ilyen bonyolult, de sok trükköt rejtő tudomány a növények helyes táplálása, vagyis az ügyes kertész egyfajta, növényeknek étket készítő mester. Ilyentájt, a nagy esők után a nyár elejére kiderülhetnek, és furcsa dolgokat produkálhatnak a növények. Persze ügyesen jelzik, hogy az étrendbe gikszer csúszott, valami nincs rendben.
A professzionális termesztők általában nagyobb területen, kevés fajt, azonos igényű, közeli rokonokat nevelnek. Nem így a kisebb hason- és díszkertekben. Ha összeszámolják, akkor hamar összejöhet a többtucatnyi szám. Ezek más összetételű tápanyag fogyasztása után lesznek csinosak. Egészen másféle összetételű táplálékra vágyik a tulipánfa, rózsa, törpefenyő, nyári orgona –, hogy csak néhányat említsek- az egyik általam gondozott kert szegletén élő társaságból.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egyes növények igénye, a talaj fizikai állapotától is függ és évközben is változik. Mindebből oda szeretnék kilyukadni, hogy a kert gazdájának, vagy gondozójának jól kell ismerni növényei igényét, s ezt figyelembe véve kellett volna telepíteni ezeket. De, ha már nem így történt, akkor a mai világban mindez viszonylag könnyen megoldható. Arra kell törekedni, hogy a kert talaját egységesen táplálja szerves- és a kevert alaptrágyákkal és ezt kell kiegészíteni olyan készítményekkel, amelyek a növények számára nélkülözhetetlen mezo- és mikroelemeket tartalmazzák. Nagyobb barkács- , internetes kertészeti áruházakban nagy választékból lehet válogatni. Vannak olyan, többféle anyagot tartalmazó készítményeket, amelyek egy-egy, azonos igényű növénycsalád számára hasznosan, mások, csak az éppen hiányzó vegyületet pótolják. Az előbbieket rendszeresen kell használni, az utóbbit okszerűen. Ha valami hiányzik, hogy mi: mutatja a növény.
A kertet folyamatosan vizslatni kellene. A már teljesen kihajtott növények már árulkodnak a hiánybetegségekről. Leggyakrabban a nitrogén hiányzik. Ezt jelzik a széleik felől befelé sárguló alsó levelek. (A sárguló levelek általában a növény fotoszintézisét rontják, s jelzik, hogy felborult a tápanyagfelvétel.) A nitrogénhiány esetén kivilágosodnak az érközök, és az erek körüli rész megbarnulhat. A nitrogén könnyen pótolható egy gyorsan mozgó, vízben oldható műtrágyával. Ennél nagyobb a baj, ha a levelek, erek közötti része sárgul, miközben az erek zöldek maradnak. Később az egész levél fakósárgává válhat. Ez a vas hiányára utaló jel. A vashiány csökkentheti a növények fagyállóságát. A jobbik esetben a túlöntözés miatt képtelen felvenni a növény a vasat. Sokféle lombtrágyával lehet vashoz juttatni a növényt,
A magnézium hiányát az idős levelek mutatják először. A levelek középső része sárgul az erek között. Az erek környéke szélesen zöld marad, a vashiánynál keskeny ez a zöld sáv. A levelek később leszáradnak és lehullnak. Már van olyan készítmény is, ami e két vegyületet egyszerre tartalmazza.
A káliumhiány tüneteit szintén a növény alsó levelein lehet észrevenni. Csakhogy a nitrogénhiányhoz hasonlóan ilyenkor is sárgulnak az erek közötti részek, de az erek zöldek maradnak. A sárgulást szinte azonnal követi a barnulás, s a levélrész száradása. A rossz káliumháztartás miatt a növény gyengül, fagyérzékennyé válhat, s a gombabetegségeknek kevésbé lesz ellenálló. A káliumhiány a kálium abszolút hiánya vagy nitrogén-túladagolás miatt alakulhat ki.