A hirtelen jött hideg ellen is védhet a fátyol

A fátyolfólia dicsérete

Az a hobbikertész, aki még nem használt fátyolfóliát nem is tudja mit hagyott ki. Segítségével ugyanis újabb dimenzióval tágulhatnak a kertészkedés lehetőségei. Fontos azonban tudni, hogy mikor érdemes és miként lehet használni e hasznos műanyagot. Ellentétben a műanyag filmként funkcionáló agrofóliákkal, a fátyolt átjárja a levegő és a víz, amely megakadályozza a kiszáradást a védett növények. Vagyis télen a melegítő fény átjut rajta, s kedvező üvegházhatást vált ki.

A tekercsben vagy műanyag zsákba hajtogatva értékesített, különböző szélességű négyzetméterenként 17-19 grammos fátyolfólia, négyzetméterenkénti ára 30-40 forint között mozog. A hobbi és profi kertészeknek szánt boltkínálatban az 1–15,8 méteres szélesség szerepel, de a 10 méternél szélesebb fátyolfóliákkal már nehéz dolgozni.

A fátyolfólia egyik legnagyobb előnye, hogy segítségével előmelegíthető a talaj, vagyis úgy véd a kései tavaszi, illetve a korai őszi fagyoktól, hogy nappal melegebb környezetet teremt, éjszaka pedig kivédi a hirtelen lehűlés káros hatásait. Ha ilyennel takarják a talajt, akkor néhány nap elteltével hőmérséklete 5–8 fokkal emelkedik. Ez meggyorsítja az elvetett magvak kelését, és a zsenge növénykék fejlődését. Mellesleg távol tartja a rajzó kártevőket, csipegető madarakat és a mezei vadakat is riasztja. Átengedi ugyan a levegőt, de a szélből csak annyit, hogy ez nem okoz káros lehűlést.

Az érzékenyebb, de szabadban hagyható növényeket, különösen, ha fiatalak, érdemes télen fátyolfóliával becsavarni. Ajánlható az edényben nevelt gyümölcsfácskák védelmére is.

Télen a fátyol megvédi a hideg széltől a törékeny kerti tárgyakat is, ezért kő- vagy öntött beton, kerámia szobrokat, kint hagyott kaspókat ajánlott becsavarni. A szigetelés jobb, ha a fátyol nem ér közvetlenül a tárgyhoz, ezért érdemes előbb csirkehálót tekerni rájuk.