Pettyes időjósok

A melegebb őszi napok még elől, előcsalják a télre visszahúzódó katicákat. De ilyenkor már csak napoznak, mert falnivaló tetű októberben már alig van. A katicabogarak, míg aktív éltük során magányosan, addig a téli pihenőre csoportosan húzódnak. A pettyes bogarak viselkedését vizsgáló brit kutatók rájöttek, hogy a telelőhely választással tökéletes időjósoknak bizonyulnak. Mivel az áttelelő bogár nem pazarolja feleslegesen az energiáit, csak annyira bújik el, amennyire szükséges. A jóslat egyébként fél évre szól. Hosszú évek evolúciója során biztos a gyengébb jóstehetségűek megfagytak, és bogarak életébe kerül, ha a féléves hőmenet megítélésében tévednek. Bizonyára ezen a sajátos evolúciós ágon a jobb találati aránnyal dolgozó csapatok lettek sikeresebbek.

Megállapították, ha a földbe, mély avarba ássák, elvermelik magukat, akkor igen kemény és hosszú lesz a tél. Ha csak a házak gerendái alá, ablakkeretek, zsalugáterek zugaiba bújnak, akkor enyhék lesznek a hideg hónapok, esetleg korai tavasz érkezik.

A kifejlett katicabogarak áttelelnek, és nem sokkal a tavaszi szaporodás és petézést követően elpusztulnak. A z imágó mintegy háromnegyed évig tartó élete során szintén kitartó ragadozók. Ahogy kikelt a lárva, falánk ragadozó. Minden apró szervezetet elfogyaszt, ám elsősorban levél- és pajzstetvekkel táplálkozik, de ha nem tud időben elmenekülni a rokon, akkor saját fajtársait is bekebelezi. A lárvák három vedlés és körülbelül három hónap elteltével bábozódnak be, hogy aztán további egy hét elteltével bújjon elő a kész, hétpettyes imágó, az ismert rovar.

A katicalárva veszélyes életet él, hiszen nem hasonlít a kifejlett állatra. Ezért gyakran nézik valamilyen csúf kártevőnek és végeznek velük.