2021. évi 9. növényvédelmi felhívás – Zsigó György

Az eső nagyon jól jött a növényeknek, a hűvös időjárás viszont késlelteti a fejlődésüket. A javában virágzó meggy nehéz helyzetbe került, mert a virágfertőző monília terjedéséhez ideálisak a körülmények (lásd 5. felhívást). A kajszit és az őszibarackot megtizedelte a fagy, lehet, hogy a meggy lesz a legfontosabb nyári gyümölcsünk 2021-ben?

Virágzik az alma és a körte a legtöbb kertben. A sziromhullás után majd indíthatjuk a felszívódó gombaölő szerekből álló permetezési sort, a szisztemikus blokkot. Már a varasodásra is gondolnunk kell!

Az őszibarackokat támadó tafrina is feléledt. A fotó kedden készült, a védekezésről a 4. felhívásban írtam.

Ahol tavaly gondot okoztak a gubacsatkák ott most indokolt lehet a védekezés. Igaz, hogy még nem láthatjuk a jellegzetes tüneteiket a szőlő, a dió vagy a körte levelein, de a kinyíló rügypikkelyek alatt már felébredtek az atkák, nemsokára kirajzanak és felköltöznek a fiatal levelekre. Ezeken fehér, nemezhez hasonlító vagy apró kidudorodó gubacsokból álló telepeket képeznek, amelyeken már nem nagyon hatolnak át az atkaölő szerek. A védekezés optimális időpontja tehát a szőlő rügypattanás utáni gyapotos állapota és a dió szétnyílt rügypikkelyes stádiuma. A nyár folyamán folyamatosan képződnek a gubacsok, a friss levelek felé vándorolnak az atkák. A házikertekben inkább csak ijesztőek a tüneteik, de akit nagyon zavarnak a torzuló szőlő vagy diólevelek, az a nyár folyamán is csökkentheti a népességüket.

A fakadó szőlőtőkéken megjelenő torzult, kisméretű „rongyos” levelek a szőlőlevélatka kártételétől is származhatnak, de ezeket a tüneteket más károsító vagy élettani hiányosság is okozhatja. Mikroszkópos vizsgálattal dönthető el a kérdés. Érdemes kivizsgálni, mert a gubacsképzőkhöz képest nagyobb kárt okozhat.

Az atkaölő szerek többsége kontakt, így kiemelt jelentősége van az apró cseppképzésnek és a bőséges lémennyiségnek. Csak így tudjuk eltalálni az apró, most még a felszínen tartózkodó gubacsatkákat, majd nyáron a takácsatkákat. További nehézséget jelent az atkák elleni harcban, hogy az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot, ezért felváltva kell dolgozni velük. A készítmények nagy része évente csak egyszer használható, mert nagyon gyorsan kialakul a rezisztencia az atkákban. Ez a megszorítás is indokolja, hogy a gyérítő kénes gombaölőket és az atkákat kiszárító, vagy azokat bevonó és megfullasztó egyéb készítményeket is használnunk kell a siker érdekében. Ilyen pl. a Vektafid A 0,5-1%-os töménységben. Az alábbi táblázatban igyekeztem a bárki számára megvásárolható, szabadforgalmú (III. kategóriás) atkaölő készítményeket csoportosítani. A levél felszínéről, a levéllemezen keresztül a fonákra is áthatoló, ún. „transzlamináris” atkaölők még a fiatal gubacsokba is bejutnak. Ezek már nem csak kontakt módon hatnak.

Ragadozó atkákat tartalmazó bio szerek is megjelentek a takácsatkák ellen pl. Biobest ragadozó atka vagy a Typhlodromus pyri elnevezésű készítmények. 

Amennyiben száraz, meleg nyarunk lesz, meggyűlhet a bajunk az atkákkal. Azonban a jól időzített permetezéssel, a megfelelő szerválasztással és ezek váltogatásával, a ragadozó atkák kímélésével sakkban tarthatjuk a társaságot.

Üdvözlettel:
Zsigó György
NMNK