2021. évi 16. növényvédelmi felhívás – Zsigó György

Az előző felhívást követően gyökeresen megváltozott az időjárásunk. Szárazságtól és rendkívüli melegtől szenvedünk mi is, akár csak a növények. Ezek a tényezők nem kedveznek a kórokozó gombák és a levéltetvek terjedésének sem. Egy utcai hársfa leveleit fotóztam a hétvégén. A levél színén látható a mézharmatos bevonat, a beleragadt virágokkal a korábbi nagyon erős levéltetű fertőzésre utal, míg az alatta lévő levél fonákja teljesen tiszta, tetűmentes. Most felesleges lenne permetezni. 

Sajnos nem dőlhetünk hátra a kerti karosszékben, mert csütörtöktől lehűlést és kisebb esőket jósolnak. Valószínűleg újra felszaporodnak a levéltetvek és a kórokozó gombák is felélednek. Az atkákra is kíváncsi leszek?

A molyok a megszokott ütemben rajzanak, az országos hálózat múlt heti adatai szerint a molyokat és a cseresznyelegyet nem gátolta az extrém meleg a rajzásban.

A héten egy növényorvosi konferencián vettem részt és érdeklődtem a kollégáknál, hogy hol tartanak a permetezésekkel? Az agárdi és az izsáki almásokban a 10. kezelésnél tartanak, míg szőlőben, Mogyoródon és a Mátrában is a 4. permetezést fejezték be. A lajosmizsei szilvásban már 6 permetezést végeztek az idén. Tanulságos számunkra az is, hogy az elfagyott, termés nélküli szilvaültetvényben is már négyszer permeteztek. Ezzel már a jövő évi gyümölcsöket védik. A korábbi évek tapasztalatai alapján almában, szőlőben még kb. ugyanennyi permetezés lesz a szüretig. (Bugyin, az egyik almaültetvényben 23 permetezéssel zárták a tavalyi szezont.) A folyamatosan rajzó almamoly, szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly miatt és a gombafertőzések megelőzésére kell ilyen sűrű permetezési fordulókkal élniük. Sajnos még ezzel a technológiával sem biztos, hogy 100 százalékban első osztályú termést tudnak majd átadni a kereskedőknek…

Úgy gondolom, hogy a házikertekben ne törekedjünk az ilyen szintű védelemre. El kell fogadnunk, hogy kerül majd néhány „kukacos” (valójában hernyós), esetleg varasfoltos, lisztharmatos gyümölcs is a kosárba. Az egészségeseket betárolhatjuk, a többiből pedig válogathatunk lekvárnak és pálinkának.

A kertben ropognak a talpunk alatt a lehullott zöld diószemek. A szakemberek szerint a virágzás környéki fagyoktól sérülhettek a rügyalapok, ennek a hatását látjuk most. Egy komplex lombtrágyával, szerves hatóanyagokat tartalmazó biostimulátorokkal talán segíthetjük a fákat. A beígért csapadékra gondolva, valamelyik réztartalmú gombaölőt is bekeverném a permetlébe a gombák és a baktériumok ellen.

Utoljára tartogattam egy szenzációs hírt! III. kategóriás engedélyt kapott a Combi-protec csalétek és rovarölő szer hatásjavító segédanyag, amellyel Németországban és nálunk, a Nyugat-Dunántúlon is eredményesen védekeznek a dióburok-fúrólégy ellen. A Mospilant kombinálják vele. Nem tudtam elérni az engedély képviseletét. Tisztázni akartam a forgalmazást, a csalétek és a hatásjavítás fogalmát, a rovarölő dózisát, a gyártó által javasolt „permetezési mintázatot”, a poloskákra gyakorolt hatását stb. Még tehát nem kiabálnám el azt, hogy ezzel biztosan megoldottuk a házikertekben, főleg a szórványban lévő diófák védelmét, de mindenképpen felcsillant a remény. Letölthető az okirat innen, és várom a kérdéseiket, melyeket továbbítani fogok. (Utólagos engedelmükkel, besárgítottam néhány fontos, illetve számomra is kérdéses részt.)

Függesszük ki a sárgalapokat a diófákra, hogy őszig nyomon követhessék a rajzásukat.

Üdvözlettel:
Zsigó György, NMNK