2021. évi 13. növényvédelmi felhívás – Zsigó György

„Nem tudom hová tenni, milyen évszak lehet. Ülök a kályha mellett és eszem a földi epret.” Az interneten találtam ezt a szellemes bejegyzést. A hűvös és esős tavasz minket, kertészeket is próbára tesz. A korábbi években ekkorra már elfelejtettük a tafrinát, most újra és újra fertőz.

A jó gazda szemével szemléli az őszibarack fajtáit dr. Sicz György kollégám. Levelében a következőket írja:

„ Az őszibarack máig legveszedelmesebb károsítója a piros levélfodrosodást előidéző Taphrina deformans /Berk/ Tul. Ez a törzsfejlődéstanilag primitív dérgomba, amely minden évben feladja a leckét a termelőnek. Több-kevesebb sikerrel túlesünk rajta, de –mint a szegénység – rajtunk marad.

Közel 30 éves 100 darabos ültetvényem Békéscsabán amygdalus alanyon, helyben szemezve/!/ került telepítésre. Koronaformája Timon Béla barátom legnagyobb meglepetésére nem katlan, hanem vízszintesen kiterített, úgyhogy a földről kezelhető. Tizenegynéhány fajta közül a Flavortop a legérzékenyebb e betegségre. 

Védekezési tapasztalatom szerint, melyet hozzáértő szakemberekkel - Mándoki András, Zsigó György - megosztottam, érdekes megfigyelést tettem. A kihagyó – fagykáros – évjáratokban az infekciós nyomás lényegesen kisebb volt, mint a bőtermőkben. /v.ö. a járványtani háromszöggel!/ A tavasz időszakban, a rügyfakadáskor úgy láttam, hogy nem rügyáttelelő a gomba, tehát az irodalom szerint a fás részeken telel.

Védekezés technológia szempontjából azonban nagy a gond. Ugyanis a lemosó kezelések rövid kontakt hatásúak, a későbbi napok fertőzése már „szűz” levélkezdeményeket érint, ami ellen csak systemikus készítmények lennének hatásosak, de itt is ellentmondás van: ezek nagyon drágák, és néhány nap után a gyors hajtásnövekedés következtében hatásukat vesztik.

Tehát itt van a védekezés technológia alfája és ómegája! Nem szabad elfelejteni, hogy az infekció terjedésében a „helyben talált” inoculum csak az egyik infekciós forrás, a másik a szomszédból széllel terjedő: ebből a szempontból a mi legnagyobb „ellenségünk” Csongrád megye, ahonnan a nyugati szelek jönnek.

Megjegyezni kívánom, hogy nálam az infekció soha nem jut a „dér” állapotig, tehát a helyben telelés kizárt.

A korábbi „menetrendszerű” védekezést az idén - miután a februári rügyboncolás jelentős fagykárt mutatott, meddő évre számoltam, másként szerveztem. A lemosó ionos réz, majd TMTD után abbahagytam a védekezést. Lassú rügyfakadás után azt tapasztaltam, hogy a korai infekció elmaradt. Megörültem. Az idei semmire való tavasz, hideg, kevés csapadékkal – biztatott. Igen ám, de a napokban meglepődtem, mert a Flavortop fajta bepirosodott, totálisan. A többieken, pl. a Sprigtime-on enyhe, a Redhaven, Champion fajtákon közepes fertőzést tapasztaltam, de a legmeglepőbb a Suncrest, Cresthaven, ahol nyoma sincs a fertőzésnek. Ezek után mégiscsak bevetettem a Score-t.

Tehát a korábbi tapasztalatom módosítanom kell: fajtaspecifikus is ez a probléma. 

Továbbmegyek: a járványtani háromszög 3 sarkának, ezek összefüggéseinek további mélyrehatóbb vizsgálata kellene ahhoz, hogy a bevezetőben – a mottóban – leírt cél elérhető legyen az őszibarack növényvédelmében.

Ez nemcsak növényvédelmi, de agronómiai kérdés is. És nem kellene megfeledkeznünk Nagy Bálint vörös könyvéről sem, hogy azért egy tételét idézzem: a növényvédelem nemcsak szakmai, de társadalmi kérdés is!”

Inkább látványos, mint veszélyes a házikertekben a szivarsodró eszelény kártétele. Főleg szőlőn és körtén találkozhatunk a szivarszerűen összesodort levélcsomókkal.A talajban telelő bogár tavasszal rajzik ki és párosodás után a nőstények az összegöngyölt levelek belsejébe helyezik el a tojásaikat. A fészek biztonságában kifejlődő lárva egy idő után kirágja magát és a talajra pottyan. A felszín alatt bábozódik, egy nemzedékes, jövő tavasszal találkozunk velük újra. Tegnap szőlőn csíptem el a bogarat (1. kép) és a körtén találtam a tavalyi „szivart” (2. kép). 

Nagyon kis egyedszámmal, de azért már 2-3 hete rajzanak az almamolyok. Nem kell elsietni a védekezést. Egyrészt, mert kezdetben csak a hímek repülnek, másrészt, mert ezen a hűvös tavaszon még nem kapták meg a tojások azt a hőmennyiséget, ami a lárvák kifejlődéséhez kellene. Ma fotóztam a jellegzetes szárnyvégi folttal, az ún. tükörfolttal beazonosítható almamoly „fiúkat” (3. kép). Ők innen már nem repülnek tovább…

Aki egy kicsit el szeretne mélyedni a feromoncsapdák használatában, annak érdemes követni dr. Hári Katalin kolléganőm heti leveleit. Ő az ún. hőösszeg-számítással egész pontosan meg tudja adni a hernyók kikelésének az időpontját abban a kertben, ahol a csapdái függnek. Tehát jó időzítéssel, a lárvák megjelenésekor, még a berágásuk előtt permetezhetünk valamelyik rovarölő szerrel. Az almánál talán már a jövő hétre összejön ez a hőösszeg. Kati „jelentéseit” és az eddigi webkamerás munkáját, egy diaképes előadását és a webkamera fotóját megtalálják itt: http://zsigogyorgy.hu/__ujweboldal_dokumentumok/novenyvedelmi_felhivasok/webkamera/

Megnőtt a biológiai készítmények száma az almamolyok elleni rovarölők között. Ilyenek pl.: a Dipel DF, a Madex és a Madex Pro, Neemazal T/S és a Lepinox Plus. Felhasználásuk néha nehézkesebb, de általában 0 nap é.v.i.-vel rendelkeznek és környezetbarát szerek.  Engedélyezett még a Coragen 20 SC, a Laser Duplo (a korábbi Spin Tor), stb. Jó hír, hogy ismét kapható a Mavrik néven megismert rovarölő, most Klartan 24 EW néven fut. Nagy előnye, hogy a méheket kíméli. 

A felsoroltak közül kerülnek ki a szilvában, kajsziban és az őszibarackban a molyokra engedélyezett rovarölő szerek is. Sokan választják majd a felszívódó Mospilant, melyhez csak erős fertőzésnél keverjenek egy kontakt piretroidot is a felületen tartózkodó kis hernyók és a repülő molylepkék miatt (pl. Decis, Cyperkill 25 EC, Karate Zeon 5 CS, Kaiso Garden). Az almatermésűeknél a gombákra is gondoljanak (8. és 11. felhívás)!

„Hányszor kell permetezni, hogy ne legyen kukacos a gyümölcsöm?”- kapom a kérdést gyakran. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. A szélsőséges időjárás és több molyfaj elhúzódó rajzása miatt már nem lehet naptárhoz kötni a permetezéseket. Máshogyan kell megtervezni egy fogékony vagy korán érő fajta és egy elhanyagolt szomszédsággal rendelkező kert védelmét. Sűrűbben kell védekezni ha „tökéletes” csak 1-2 %-ban rágott termést szeretne a kertész és akkor is, ha csak kontakt szereket használ. Stb. A válaszadásban segítenek az előrejelző eszközök, a növényorvosok előrejelzései, de végül csak a gazda tudja meghozni a döntést. 

Üdvözlettel:
Zsigó György, NMNK