15 évelő dísznövény, aminek fel sem tűnik a klímaváltozás

Egyre forróbbak és szárazabbak a nyaraink, lassan már kezdjük megszokni, hogy az ország egyes részein napközben a 40 °C-ot is eléri a hőmérő higanyszála. Ehhez alkalmazkodva kell átalakítanunk virágágyásaink növényválasztékát. Előtérbe kerülnek a szárazságtűrő évelők, amelyekkel egész évben látványos kertet tudunk kialakítani, egyesek még télen is igen mutatósak. Lássuk a szárazságtűrő évelők 15 tagú szuperligájának első, közkedvelt és kevésbé ismert fajokból álló 5-ös keretét!

1. Levendula

A legismertebb és legközkedveltebb szárazságtűrő évelő növény (félcserje) a levendula, amely a Provance-i táj hangulatát hozzák kertünkbe. Lila virágaink illata betölti a levegőt, egész nap élénk élet zajlik körülötte, hiszen sok pillangó méh, és már beporzó rovar szívesen látogatja. Sok napfényt és jó vízelvezetésű talajt kíván, imádja a meleget és a szárazságot is remekül tűri, ha nem öntözzük túl.

Három fő típussal találkozhatunk a leggyakrabban:

A keskenylevelű levendula vagy „francia” levendula (Lavandula angustifolia) a legelterjedtebb és legklasszikusabb változat, amelyet Tihanyban és Pannonhalmán már bencés kolostorkertekben is megtalálható volt. Nevét onnan kapta, hogy az első Magyarországra behozott tövek Franciaországból származtak. Általában 60-80 cm magasra nő, félgömb alakú, tömött bokrot alkot. Már júniusban már virágzik. Népszerű fajtái a 'Hidcote', a 'Munstead', az 'Essence Purple', a 'Dwarf Blue', a 'Vera', de léteznek rózsaszín ('Miss Katherine') és fehér ('Alba') virágú változatai is.

Az angol levendula (Lavandula × intermedia) valójában egy hibrid levendula, amely a „francia” levendula és a széleslevelű levendula (Lavandula latifolia) keresztezéséből jött létre. Nagyobb termetű, erőteljesebb növekedésű, mint a francia levendula, elérheti a 80-100 cm magasságot és az 1 méteres átmérőt is. Később nyílik, mint a „francia” levendula, jellemzően júliusban. Virágai általában világosabbak és nagyobbak, lazább füzérvirágzatot alkotnak. Népszerű fajtái a 'Grosso', a 'Provence', a 'Phenomenal' és a hazai nemesítés 'Judit'.

A harmadik típus a „spanyol” levendula (Lavandula stoechas), amelyet bóbitás levendulának is neveznek. Jellegzetes virágzata nyuszifülekre emlékeztető szélesebb murvalevelekkel díszített. Kisebb általában 30-60 cm magas bokrot nevel. Korán, már áprilisban megtalálhatjuk a kertészetekben. Egészen júliusig, sőt, kedvező körülmények között őszig is újravirágzik, de a kemény fagyokat nem bírja. Főként dísznövényként kedvelt, különleges megjelenése miatt. Alkalmas balkonládákba, edényekbe. Népszerű fajtái a 'Purple Ribbon', a rózsaszín 'Kew Red', a 'Winter Bees' és a 'Lutsko's Dwarf'.

2. Sásliliom

Elképesztően változatos színekben és formákban pompázik és hihetetlenül szívós évelő növény. Bár minden virága csak egy napig él, folyamatosan hozza az újakat, így hetekig élvezhetjük a látványt. Napos helyen érzi jól magát, és bár szereti a vizet, a szárazabb időszakokat is gond nélkül átvészeli, ha már jól begyökeresedett.

A Hemerocallis nemzetség több mint 80 ezer regisztrált fajtát számlál, és ez a szám folyamatosan növekszik a nemesítők és a gyűjtők munkájának köszönhetően. Számos sásliliom egyesület működik világszerte, amelyek tagjai folyamatosan előrukkolnak újabb és újabb változatokkal.

Bár a fajták rendkívül sokfélék, alapvetően virágzási idejük és virágformájuk és a lomb télállósága alapján több típusba sorolhatók a virágzási idő, a virág formája és a lombozat viselkedése alapján. A rengeteg fajta közül íme néhány, amelyek a magyarországi kertekben is jól teljesítenek, és változatos jellemzőkkel bírnak:

'Stella de Oro': Az egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb fajta. Ki termetű (kb. 40 cm magasra nő), élénk aranysárga virágokkal, és rendkívül hosszú, ismétlődő virágzással (tavasztól őszig). Ideális szegélyekbe és edényekbe. Lombja télen visszahúzódik.
'Pardon Me': Közepes termetű (kb. 60 cm), élénk, mélyvörös virágokkal, citromzöld torokkal. Ismétlődő virágzású, és lenyűgöző színt hoz a kertbe. Újravirágzó, lombhullató.
'Hyperion': Magas (kb. 90 cm), halványsárga, illatos virágokkal. Klasszikus, régi fajta, de a mai napig nagyon kedvelt az elegáns megjelenése miatt. Lombhullató.
'Strawberry Candy': Rózsaszín és korallrózsaszín árnyalatú virágok, sötét rózsaszín-piros szemmel és arany torokkal. Közepes méretű, ismétlődő virágzású fajta. Újravirágzó, félörökzöld.
'Barbara Mitchell': Gyönyörű, nagy, pasztell rózsaszín virágok, zöld torokkal. Egy díjnyertes fajta, amely nagy, látványos virágokat hoz. Lombhullató.
'Mary Todd': Nagy, ráncolt, arany-sárga virágokkal, erős, robusztus növekedéssel. Korán virágzó fajta. Lombhullató.
'Longfields Delight': Egy impozáns, nagy méretű (akár 1 m magas) fajta, élénksárga virágokkal. Kiemelkedő háttérnövény. Lombhullató.

Teljes napfényben vagy félárnyékban érzik magukat a legjobban. Minél több napot kapnak, annál több virágot hoznak. Jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajban fejlődnek a legszebben, de tolerálják a gyengébb talajokat is. Miután megtelepedtek, ellenállnak a szárazságnak, de rendszeres öntözéssel, különösen a virágzási időszakban, dúsabb virágzást érhetünk el. Az elnyílt virágok rendszeresen eltávolításával meghosszabbítjuk a virágzási időt.

3. Bársonyos kakukkszegfű

A szárazság- és hőségtűrő növények sorában kiemelkedő helyet foglal el, de méltatlanul mellőzött a bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria), ami egy rendkívül ellenálló növény. Talán azért is ültetik ritkábban, mert rövid életű évelőnek számít, ami azt jelenti, hogy egy-egy tő 2-3 évig él. Elhullajtott magjairól azonban minden évben újraéled, az önvetésnek köszönhetően folyamatosan megújul az állománya. A magról kelt növényeknek az első évben a tőlevélrózsái fejlődnek ki, majd a második évben alakulnak ki a virágzó szárak. A kertészetekben általában már virágzó növényeket vásárolhatunk. Magyarországon őshonos, vadon élő példányai védettek, az az ország számos pontján előfordulnak, különösen a hegy- és dombvidéki, szárazabb, melegebb élőhelyeken. A népi gyógyászatban is felhasználták különféle célokra, például gyulladáscsökkentésre, sebgyógyításra. Fontos azonban megjegyezni, hogy a növény minden része mérgező, ezért belsőleg semmilyen formában nem fogyasztható!

A bársonyos kakukkszegfű a természetben védett növény

A növény legjellegzetesebb vonása a vastag, puha, molyhos, ezüstös szürke levélzete. A molyhos bevonat nemcsak esztétikailag vonzó, hanem segít a növénynek a szárazságtűrésben is, mivel csökkenti a párolgást. Az egész növény bársonyos tapintású, innen ered a neve is. Júniustól szeptemberig virágzik, bőségesen hozva 2-3 cm átmérőjű, jellemzően élénk bíbor-magenta színű virágait, ami a fehéres lombozattal mutatós kontrasztot alkotnak. Léteznek rózsaszín ('Angels Blush') és hófehér ('Alba') változatai is. Nagyon jól tűri a tűző napot, és ha már megtelepedett a szárazságot. A teljes napfény biztosítja a legbőségesebb virágzást és a levelek legintenzívebb ezüstös színét. A kötött talajt és a pangó vizet egyáltalán nem tűri, mivel az gyökérrothadáshoz vezethet. Az elnyílt virágokat érdemes rendszeresen visszavágni, hogy meghosszabbítsuk a virágzási időt és megakadályozzuk a túlzott magszóródást, ha nem szeretnénk, hogy túl sok új növény jelenjen meg.

4. Kerti pálmaliliom

Ez a lenyűgöző, szúrós levelű, örökzöld szépség egy igazi szobor a kertben a pálmaliliom (Yucca filamentosa). Nyáron hatalmas, akár embermagasságú virágszárat nevel, aminek a tetején krémszínű, harang alakú virágok sorakoznak. Teljesen szárazságtűrő, imádja a napot és a homokos, köves talajt. Mediterrán és modern kertekbe egyaránt jól illik, és kevés gondozást igényel. Teljesen napos helyet igényel a legoptimálisabb növekedéshez és virágzáshoz. Mint minden szárazságtűrő évelő, a pálmaliliom számára is a jó vízelvezetésű talaj elengedhetetlen. Inkább a homokos, kavicsos, száraz talajokat kedveli, a sok víztől kirothad. Természetesen az ültetés utáni első évben azonban fontos a rendszeres, de mértékletes öntözés, hogy segítsük a gyökérzet megerősödését.

A kerti pálmaliliom minden stílusú kerthez jól illik

Bár az alapfaj is rendkívül mutatós, számos nemesített változata is létezik, amelyek különleges levélszínnel vagy mintázattal rendelkeznek:

'Color Guard': Talán a legnépszerűbb fajta, amelynek levelei sárga vagy krémszínű középső csíkkal díszítettek. Télen ez a sárga csík gyakran rózsaszínes árnyalatot is kaphat.
'Bright Edge': Hasonlóan tarka levelű fajta, de a levelek szélén fut a sárga vagy krémszínű sáv.
'Variegata': Szintén tarka levélzetű, a levelek szélén világosabb sávokkal.
'Adam': Nagyobb, erőteljesebb növekedésű fajta.

Gondozása valójában csak annyiból áll, hogy virágzás után az elnyílt virágszárakat tőből levágjuk, és az alsó, elszáradt vagy sárguló leveleket eltávolítjuk, hogy a növény rendezett maradjon és elkerüljük a gombás fertőzéseket.

5. Délvirág, napcsillag

A mediterrán tengerparti sétányok és kővázák egész száron pompáz pozsgás növénye, a délvirág vagy napcsillag (Delosperma) szó szerint imádja a tikkasztó hőséget és a száraz talajt. Alacsonyan elterülő, talajtakaró növény, sziklakertbe, rézsűkre, száraz árkokba vagy akár teraszedényekbe ültetve is nagyon hálásak. Húsos, pozsgás, gyakran hengeres vagy lapított levelei egyes fajok esetében apró, fényes jégpapillákkal borítottak, amelyek csillogó megjelenést kölcsönöznek a növénynek, de fő szerepük a vízvisszatartásban van. Narancs, rózsaszín, vörösön vagy lila színű, szálkás szirmú virágai nagy tömegben nyílnak, szőnyegszerűen beborítva a felszínt. Egyes fajok kúszó hajtásokat fejlesztenek, amelyek könnyen gyökeret eresztenek. Viszonylag jó fagytűréssel rendelkezik, és képes túlélni a hidegebb teleket is, különösen jó vízelvezetésű talajban. Ezért népszerű választás a mérsékelt égövi sziklakertekben. Virágzási idejük hosszú, tavasztól őszig gyönyörködtetnek, vonzzák a beporzó rovarokat.