Virághagyma

Őszi virághagymák – a tavasz első hírnökei

Az őszi virághagymákat – például a tulipán, nárcisz, krókusz, jácint, díszhagyma –, amelyekből tavasszal virágzó növény fejlődik, a hűvös talajban tudják kialakítani őszi-téli gyökérzetüket, illetve a virágzásukhoz hideghatás (jarovizáció) szükséges. Ennek köszönhetően tavasszal már korán és erőteljesen virágoznak.

Mi az ideális ültetési idő az őszi virághagymáknál?

A nárcisz, krókusz, jácint, botanikai tulipánok, fürtös gyöngyike és a többi apróhagymás növény esetében a szeptember - október, míg a tulipán és a díszhagyma esetében az október - november. Fontos, hogy a talaj még ne fagyjon át, de már a levegő hűvös legyen.

Tavaszi virághagymák – a nyár színpompás ékkövei

A tavaszi ültetésű, nyári virágzású hagymás dísznövények – például dália, kardvirág, kánna, begónia – legtöbbje fagyérzékeny, ezért a fagyok elmúltával ülted el őket. Ez után gyors fejlődésnek indulnak, és egész nyáron át virágoznak, így kiegészítik, leváltják a tavaszi hagymásokat.

Mi az ideális ültetési idő a tavaszi hagymák esetében?

Általában áprilistól, amikor a talaj már biztosan nem fagyott.    

Hova érdemes virághagymát ültetni?

•    Napos vagy félárnyékos fekvésbe, akár fák alá, vagy gyepbe
•    Laza, tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű, komposzttal, homokkal javított talajba
•    Balkonládába, kőedénybe, cserépbe

Hogyan ültessem el a virághagymákat, gumókat?

1.    Áss 2-3-szor olyan mély gödröt, mint a hagyma magassága.
2.    A hajtáscsúcs (hegyes rész) felfelé, a gyökéralap (lapos rész) lefelé nézzen.
3.    Hagyd a hagymák között legalább kétszer akkora távolságot, mint a hagyma szélessége.
4.    Ültetés után egyszer alaposan öntözd be.
5.    Mélyebb kőedénybe rétegesen is ültetheted a virághagymákat (lasagne-mószer): a nagyobb hagymákat, gumókat alura, a kisebbeket felülre.

Hogyan gondozzam a hagymás, gumós dísznövényeket?

•    Virágzás után hagyd a lombozatot természetesen elhalni.
•    Tavasszal adható lassú lebomlású, tartós hatású burkolt műtrágya.
•    Vegetációs időben természetes csapadék hiányában fontos az öntözés.
•    A fagyérzékeny hagymákat, gumókat ősszel fel kell szedni.

Gyakran ismételt kérdések (GyIK)

1. Milyen mélyre kell ültetni a hagymákat?

A hagyma teljes magasságának 2–3× megfelelő mélységbe.

2. Mi történik, ha későn ültetem el?

Általában még így is érdemes elültetni. Lehet, hogy az első évben gyengébben virágzik, de a következő évben helyreáll.

3. Ültethetek hagymát, gumót cserépbe?

Igen! Sok hagymás, gumós növény nagyon jól érzi magát balkonládában vagy cserepekben is.

4. Kell-e trágyázni ültetéskor?

Nem kötelező, de javítja a fejlődést. Kiegyensúlyozott, lassú felszívódású tápanyag ajánlott. A szerves trágyát az ültetés előtt néhány hónappal juttasd ki. Csak érett trágyát, komposztot hagynálj!

5. Mire jó a virághagyma-ültető kosár?

A virághagyma-ültető kosár egy praktikus kerti eszköz, melynek elsődleges célja a hagymás dísznövények védelme és a kertrendezés megkönnyítése. A kosár használatával a hagymák védve vannak a talajban élő rágcsálóktól (egerek, pockok). A kosár használata jelentősen megkönnyíti a hagymák felszedését a virágzás után.

6. Mikor kell kiszedni a gumókat?

A legtöbb tavaszi ültetésű gumót (pl. dáliát) ősszel, a fagyok előtt ki kell szedni és fagymentes helyen teleltetni. Az őszi ültetésű virághagymák télállók és a talajban telelnek, de időnként érdemes megfújítani az állományokat (lásd részletesebben az őszi virághagymáknál).

7. Hogyan tároljuk a felszedett virághagymákat?

A virághagymák (tulipán, nárcisz, liliom) sikeres tárolásának kulcsa a száraz, szellős és megfelelő hőmérsékletű környezet biztosítása. A felszedés után a hagymákat alaposan meg kell tisztítani a földtől és néhány napig szárítani (szikkasztan) kell, majd ki kell válogatni közülük a sérült vagy beteg darabokat. A tárolás ideális hőmérséklete nyáron, a nyugalmi időszakban 18-20 °C között van. Fontos, hogy a tárolóhely sötét és jól szellőző legyen, kerülni kell a magas páratartalmat, ami penészesedést okozhat. A hagymákat jól szellőző edényekben (pl. faláda, kartondoboz, papírzacskó) kell tárolni, lehetőleg egy rétegben, hogy a levegő minden oldalról érje őket. A tárolásra alkalmas hely lehet egy száraz pince, spejz vagy fagymentes garázs.

Ettől eltérően a dália és más húsos gumók (amelyek érzékenyebbek a kiszáradásra) tárolása során a gumókat tőzeggel, homokkal vagy fűrészporral kell beágyazni a kiszáradás megakadályozására. Ezeket a gumókat enyhe, de fagymentes hőmérsékleten 4-10 °C kell teleltetni.

Rendszeres, de ritka ellenőrzés minden tárolt hagymánál és gumónál szükséges a kártevők és betegségek időben történő felismerése érdekében.

Mi a hagyma, a gumó, a hagymagumó és a gyöktörzs?

A hagyma, a gumó, a hagymagumó és a gyöktörzs (rizóma) a növények föld alatti módosult szervei, amelyek tápanyag- és vízraktározásra, valamint vegetatív szaporodásra specializálódtak. A fő különbség abban van, hogy a növény mely része (szár, levél, gyökér) módosult és milyen a belső szerkezetük.

1. Hagyma

A hagyma (pl. vöröshagyma, fokhagyma, tulipán, nárcisz) tápanyagot raktározó, húsos allevelekből álló, többnyire száraz buroklevéllel fedett, rövid szártagú földalatti hajtásmódosulás. A hagymatönkön lévő csúcsrügyből fejlődik a föld feletti hajtás, lefelé pedig hajtáseredetű gyökerek nőnek. A hagymás virágok többségének (tulipán, nárcisz) hagymáját buroklevél fedi, míg a liliom hagymája csupasz.

2. Gumó

A gumó megvastagodott, tömör (nem réteges), húsos, rövid szártagú, tápanyag-raktározó, földalatti módosult (megvastagodott) hajtás, amelyen az allevelek hónaljában rügyek vannak. A gumó lehet szárgumó (ciklámen, burgonya, csicsóka), illetve ággumó (dália, begónia, sásliliom), illetve gyökérgumó (dália, inkaliliom, boglárka). A gumó felületén rügyek (szemek) találhatók, amelyekből az új növények kihajtanak. Ezeket leválasztva, és szétültetve lehet a növényt szaporítani.

3. Hagymagumó

Átmenet a hagyma és a gumó között, elsősorban a szár megvastagodása. A hagymagumónak nincsenek húsos hagymalevelei. Kívülről száraz, hártyás buroklevelek borítják, mint a hagymát, de belül tömör, keményítőben gazdag szövet található, mint a gumóban, hiányzik a hagyma rétegzettsége. Belső szövetszerkezete inkább a gumóéhoz hasonlít. Ilyen szaporítóképlettel rendelkezik pl. a kardvirág (Gladiolus), az őszi kikerics (Colchicum), a frézia (Freesia) és a sáfrány (Crocus) is. A raktározás a vastag szártengelyben történik. Az új hagymagumó általában az előző éviből fejlődik ki.

4. Gyöktörzs (rizóma)

A gyöktörzs, más néven rizóma rövid szártagú, megvastagodott raktározó és szaporító földbeni hajtás, amelyen barna pikkelyszerű allevelek vannak, ezek hónaljában pedig rügyek fejlődnek. A gyöktörzs lehet korlátolt növekedésű, amikor a csúcsrügyéből föld feletti hajtás fejlődik, a csúcsrügy alatti oldalrügyekből pedig a gyöktörzs növekedése folytatódik tovább (pl. nőszirom, salamonpecsét), illetve korlátlan növekedésű, ahol a csúcsrügy állandóan továbbfejlődik, és a föld feletti hajtás az oldalrügyekből fejlődik (gyöngyvirág). A gyöktörzses dísznövények közé tartozik még a kánna (Canna), a kálla (Zantadeschia) és a pünkösdirózsa (Paeonia) is.

5. Tarack (sztóló)

A tarackot a kertünket behálózó tarackbúza (Agropyron repens) esetében szoktuk emlegetni, nem éppen elismerő szavakkal. A teljesség kedvéért azonban ezt is megemlíteném, hiszen a módosult földalatti hajtások sorába tartozik. A tarack, más néven sztóló a gyöktörzshöz hasonló, de vékony, hosszú szártagú hajtás. A fölfelszín alatt messzire fut, és gazdagon elágazik, ezért ha kapával próbálunk a tarackbúzától megszabadulni, akkor inkább akaratlanul is szaporítjuk, nem pedig irtjuk! Tarackról, azaz sztólóról szaporíthatjuk viszont borsos mentát (Mentha piperita).

Hogyan szaporíthatók ezek a dísznövények?

A módosult földalatti szár- vagy gyökérrészekkel rendelkező dísznövényeket (hagyma, gumó, hagymagumó, gyöktörzs) szinte kizárólag vegetatív módon szaporíthatjuk, ami azért is előnyös, mert szavatolja a fajtaazonosságot. A szaporítás legfőbb módja az eredeti szaporítóképlet (hagyma, gumó stb.) szétosztása, vagy a róla leválasztott sarjak (fiókhagymák, fiókgumók) szétültetése.
A módszerek a növényi szerv típusától függően eltérőek.

1. A hagymás növények (pl. tulipán, nárcisz, jácint, liliom) esetében a hagyma szaporításának alapja a fiókhagyma leválasztása.

A virágzás után, a levelek besárgulása és a növény visszahúzódása idején (június-július környékén), a hagymákat kiássuk, megtisztítjuk a talajszennyeződéstől. Az anyahagyma mellett kifejlődött fiókhagymákat (sarjhagymákat) óvatosan leválasztjuk.
Egyes liliomfajoknál (pl. tigrisliliom) a levélhónaljban és a virágban is fejlődnek apró sarjhagymák (bulbillik), amelyeket szintén felhasználhatunk szaporításra.
A leválasztott fiókhagymákat általában ősszel ültetik el új helyre, hogy a fagyok előtt begyökeresedhessenek. A fiókhagymák méretüktől függően 1-3 év múlva fognak virágozni.

2. A gumós dísznövények esetében (pl. dália, gumós begónia, ciklámen) a szaporítás a gumó tőosztásával történik.

A dáliának gyökérgumói vannak. Szétválasztásakor létfontosságú, hogy a gumóhoz a gyökérnyak felett rüggyel rendelkező szárrész is tartozzon, mert az új hajtás csak ebből a részből indul.
A gumókat fagyok beállta előtt szedjük fel, tisztítsuk le, és száraz, hűvös, beköltöző károsítóktól (pl. egerek, patkányok) mentes helyen teleltessük, majd tavasszal, a fagyok után osszuk szét őket és ültetessük el.

A szárgumót fejlesztő gumós begónia gumóját ültetés előtt éles késsel vágjuk több darabra, ügyelve arra, hogy minden darabon legyen legalább egy rügykezdemény vagy hajtás. Érdemes a vágási felületek por alakú gombaölő szerrel (pl. Champion WG) kezelni.

3. A hagymagumós dísznövények (pl. kardvirág, sáfrány, frézia) szaporítása az rendszerint elhaló anyahagymagumó oldalán, tetején képződő fejlett hagymagumók (sarjhagymagumók ) leválasztásával és elültetésével történik.

A szülő hagymagumó egy tenyészidő alatt elhal, és a helyén egy vagy több új, nagyméretű hagymagumó fejlődik, valamint számos apró sarjhagymagumó (fiókák). A növény visszahúzódása után (nyár végén, ősszel) felszedjük a növényt, a régi gumót eldobjuk és az új, nagyméretű hagymagumót teleltetjük át és ültetjük vissza tavasszal. A kicsi, gömbölyű sarjhagymagumókat sem dobjuk ki, hanem cserében, balkonládában továbbneveljük. 1-2 év alatt érik el a virágzóképességet.

4. A gyöktörzses (rizómás) növények (pl. nőszirom, gyöngyvirág) szaporítási módja a tőosztás, azaz a rizómák feldarabolása.

Általában virágzás után, a nyár második felétől őszig (pl. nősziromnál július-október) felszedjük a rizómákat, és éles késsel több, kisebb darabra vágjuk. Minden szétültetendő darabon lennie kell legalább egy hajtórügynek (szemnek) és megfelelő mennyiségű gyökérnek is. A szétosztott részeket azonnal elültetjük az új helyükre. A tőosztást célszerű 3-4 évente elvégezni, illetve ha azt tapasztaljuk, hogy ha a virágzás csökken, illetve túlzottan besűrűsödött az állomány.