Spárgatermesztés a kiskertben

A spárga izgalmas, jellegzetes ízét sokan szeretik, kiváló krémlevesek, köretek, de akár sütemények is készíthetők belőle. Nem véletlenül nevezik a királyok zöldségének, vagy a zöldségek királyának. Adja magát az ötlet, milyen jó lenne otthon a kertben termeszteni, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon ez a különleges finomság. Kiskerti termesztése nem könnyű, de megéri a türelmet és a fáradtságot.

A spárga eredete

A közönséges spárga (Asparagus officinalis) Eurázsiában őshonos növény. Már az ókorban is fogyasztották, a görögök és a rómaiak pedig rendszeresen termesztették. A középkorban a főúri kertek és kolostorkertek növénye volt. Több gyógyhatását felismerték, rendszeresen használták főképpen emésztési gondokra. Nagyüzemi gazdálkodásban a 20. század elejétől vált jellemzővé. Európában Németországban érte el a legnagyobb népszerűséget, ott egyfajta nemzeti eledelnek számít. Mai napig Németország Európa legnagyobb spárgatermesztője és exportőre. Magyarországon az Alföld homokos területein termesztik, sokszor kelül vissza magyar spárga német címkével az üzletekbe.

Jellemzői és hatásai 

A spárga majd másfél méteresre növő, erősen szeldelt lombú évelő növény; egy tő akár 10-20 éven keresztül is képes megújulni és teremni. Masszív, erős gyöktörzse van, amelyekből szívó és raktározó gyökerek fejlődnek. A hajtása minden évben a gyöktörzsből tör elő. A hajtások az év során megvastagodnak és elfásodnak. A szezon végén a spárgaszár vastagsága akár a 25-30 mm-t is eléri. Kétlaki növény, egy növényen vagy hím, vagy nőivarú virág fejlődik. A virágok csöves harang formájúak, magányosan, vagy párosával állnak. A termés barnásvörös, fényes bogyótermés. A magvak gömbölyűek, egyik oldalon enyhén lapítottak, fényes fekete színűek. 

A gyöktörzsből előtörő zsenge, friss hajtásokat, más néven a sípokat fogyísztjuk, amelyek A-, B1-, B2- és E-vitamint, ezen kívül folsavat, antioxidánsokat, aminosavakat is tartalmaznak. A spárga nem tartalmaz koleszterint, alacsony a zsírtartalma és a kalóriatartalma is. A spárgafogyasztás méregteleníti a szervezetet, vízhajtó hatással bír és jótékonyan hat a keringési rendszerre. 

A spárga típusai 

A termesztésbe vont fajták között elkülöníthetjük a fehér, a zöld és a lila színváltozatokat. Az ismertebbek a zöld és a fehér színváltozatok, de a lila is kezd egyre népszerűbbé válni. 
Fehér spárga
A fehér színváltozat valójában egy termesztéstechnológiai fogás, halványítás eredménye. A fehér típusnál a gyöktörzséből előtörő hajtásokat földkupacokkal, vagy vastag fekete fóliával kell takarni. Ez elzárja a napfényt a hajtásoktól, így azok nem termelnek klorofillt. Ezt a folyamatot nevezzük etiolációnak. A fehér spárgát enyhébb íz jellemzi, a sípok pedig rostban gazdagabbak. 
Zöld spárga
A zöld spárga íze kissé fűszeresebb. A hajtások a napfényre törnek, a napsugárzás hatására zöld színtesteket termelnek. Ez adja a sípok élénk zöld színét. Rövidebb főzési idő jellemzi, mint a fehér változatot, mivel alacsonyabb a rosttartalma. Akár nyersen is fogyasztható, így például egy zöld salátába izgalmas ízt vihetünk. 
Lila spárga 
A lila spárga Olaszországból származik. Íze édesebb, diósabb jellegű. Ez a magas cukortartalomnak köszönhető, hiszen a lila változatok akár 20 százalékkal több cukrot halmoznak fel. A lilás szín annak az antociános elszíneződésnek köszönhető, amely például a lilahagyma vagy a padlizsán színét adja. A lila típusok a főzés során elvesztik a színüket, ezért ha ki szeretnénk használni ezt a különleges színvilágot, mindenképpen nyersen tálaljuk, vagy keverjük köretekbe, salátákba. 

Spárga a kiskertben  

Ez a különleges, egészséges növény kis türelemmel és kitartással sikeresen megtermeszthető otthon, a kiskertben is. Sőt 3-4 tő akár egy egész család fogyasztását képes fedezni. Szaporítható magról, vagy gyöktörzsről is. Mi az utóbbit javasoljuk, mivel így gyorsabban termőre fordul. A spárgasípokat az első 2-3 évben nem szabad szedni, mivel a gyöktörzs meggyengülhet és elpusztulhat. Cserébe viszont a 3 évesnél idősebb gyöktörzsek akár 10-15 évig is folyamatosan hozzák a hajtásokat. A jól fejlett gyöktörzsekről a sípok akár naponta kétszer is szüretelhetők, tehát megéri kivárni a spárgatövek megerősödését. Mivel hosszú időn keresztül lesz ugyanott a növény, ezért célszerű a helyét jól megválasztani és előkészíteni. 

Optimális körülmények 

A spárgát olyan területre telepítsük a kertben, ahol bőségesen kap napfényt, legalább napi 6-8 óra időtartamban. Jó megoldás lehet a kert széleire telepíteni, hogy más, egynyári növények folyamatos cserélődése ne zavarja a spárgatermesztést. Optimálisan laza, jó vízelvezetésű, középkötött vályogtalajokon fejlődik. Amennyiben a talaj nagyon kötött, célszerű lehet magaságyásba telepíteni a spárgát és mesterségesen megteremteni a megfelelő körülményeket.

A telepítés előtt lazítsuk fel a talajt legalább 40-50 cm mélyen. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a gyökerek megfelelően fejlődjenek. A spárga tápanyagigényes növény, már a telepítéskor ügyeljünk rá, hogy nagy mennyiségű szerves anyaggal töltsük fel a talajt. Az ásással egy menetben érett marhatrágyával és komposzttal, valamint alapműtrágyával is tölstük fel a talajt. A telepítés előtt érdemes minden gyomot, vagy idegen növényt eltávolítani, totális gyomirtást végezni, mivel a spárga nagyon gyorsan gyomosodik. 

Spárga vetése magról

A spárga magról való vetése kevésbé népszerű technika, hiszen később eredményez szedhető sípokat. Előnye, hogy jóval kisebb költséggel létrehozható az ültetvény. A vetőmagot célszerű hivatalos forgalmazótól beszerezni, hiszen a növények, ha sikeresen megtelepednek, akkor hosszú ideig lesznek a termőterületen.

Vetés előtt áztassuk be magokat legalább 24 órára, a kelés ugyanis nagyon elhúzódó lehet. A vetésmélység optimálisan 4-5 centiméter. Mivel a növények igen magasra nőnek, célszerű a zöld, és a lila spárga esetén 130 centiméteres, a fehér spárga esetén 150 centiméteres sortávolságot hagyni. A magról nevelt spárgákat következő év május végén akár át is ültethetjük, mint gyöktörzses példány.

A spárga igen könnyen gyomosodó kultúra, ezért a sorközöket folyamatosan gyommentesíteni kell. Nagyobb területeken nagy segítséget jelenthet egy tolókapa, vagy a sorközök takarása agroszövettel, vagy bármilyen más mulcsanyaggal. 

Gyöktörzses spárga telepítése

A spárga telepítéséhez célszerűbb inkább gyöktörzses példányokat ültetni. Ezzel a megoldással hamarabb szüretelhető termést kapunk. A gyöktörzseket a telepítés előtt áztassuk be langyos vízbe. Készítsünk egy 20-30 centiméter mély és kb. 40 centiméter széles árkot. A növényeket helyezzük széttárt gyökerekkel a mélyedésbe. Az árok betemetését kétféle módon is végezhetjük. Egyik megoldás a sípok növekedési ütemét követő rétegenkénti feltöltési módszer. Először csak 5 centiméter komposzttal kevert talaj kerüljön a gyöktörzsekre, majd öntözzük be őket bőségesen. Amikor a növekvő spárgasípok elérik az 5 centiméteres magasságot, ismételten kerüljön rájuk egy földréteg. Ismételjük folyamatosan, ahogy a spárgasípok átnövik a rájuk kerülő talajréteget. 

A másik megoldás, ha az ültetőárkot egyszerre temetjük be komposzttal dúsított laza talajjal. A termelők tapasztalatai szerint, ha kellően laza talajt biztosítunk, a spárgasípok könnyedén átnőnek a földrétegen.

Gondozás

A spárga legfontosabb gondozási feladata a gyommentesítés. Mivel a gyöktörzsek igen érzékenyek, a vegyszeres gyomirtást nem célszerű alkalmazni. A kézi gyomlálás, vagy sekély horoló kapálás a legjobb megoldás a gyomok eltávolítására. A talajnedvesség megőrzése érdekében a spárgasorokat érdemes mulcsozni. Jó mulcsozó anyag lehet a fűnyesedék, szalma, a lombkomposzt, vagy faapríték.

Az első és a második évben nem szabad a spárgasípokat szedni, ugyanis meggyengíti a gyöktörzseket. A lombozatot ősszel vágjuk le és komposztáljuk. A spárga közepes vízigényű növény. Az erős gyöktörzsek megfelelően felveszik a vizet a talajból, de a bőséges termés érdekében javasolt kiegészítő öntözést végezni. A legjobb megoldás a csepegtető szalagos öntözés.

A tápanyagutánpótlást a sípok szedése után minden évben végezzük el.

Betegségek, kártevők

A spárgának kevés kártevője és betegsége van, viszont néhány jelentősebbel számolni kell. Főleg hosszan tartó száraz periódusok és elégtelen öntözés esetén lép fel a spárgarozsda nevű gombás betegség.

A rovarkártevők közül a legveszedelmesebb a spárgalégy. A 6-7 milliméter hosszú, tarkaszárnyú legyek időjárástól függően március végén, április elején rajzanak, napos, meleg időben tömegesen ülnek ki a sárgasípok végére. Párosodás után a tojásaikat a sárgasípba helyezik, egy sípban akár több tojást is. A kikelő, kb. 1 cm hosszú sárgásfehér színű nyűvek a sípban járatokat rágnak, ami miatt a hajtásvég pásztorbot szerűen meggörbül, erős kártétel esetén el is pusztulhat. A legyek ellen védekezhetünk, ragacsos sárgalapok kihelyezésével figyeljük a rajzást, illetve gyérítjük a legyeket kontakt rovarölő szerekkel. Mivel a bábozódás általában a spárgaszedés fő idejére esik, fontos, hogy az összes sípot leszüreteljük, és a fertőzötteket semmisítsük meg. 

A közönséges spárgabogár és a tizenkétpettyes spárgabogár megjelenésére is lehet számítani a spárgaültetvényben. Az előbbi kb. 5 mm hosszúságú, kékesfekete színű, míg az utóbbi nagyobb méretű, 7-8 mm testhosszúságú, narancsvörös bogár. 

A tizenkétpettyes spárgabogarat könnyen felismerhetjük a szárnyfedőkön lévő jellegzetes tizenkét fekete pöttyről. Mindkét bogár lárvája szürkés színű, meztelencsigához hasonló. 

Fontos a kártevők és a betegségek korai felismeréséhez a spárgatövek gyakori átvizsgálása és a célzott védekezés. 

A spárga felhasználása

Megéri kivárni a hosszadalmas termőre fordulást, hiszen a konyhában rengetegféle módon felhasználhatjuk a friss spárgasípokat. Készíthető belőle nagyon finom és egészséges krémleves. Remek kiegészítője zöldsalátáknak, amelyekre ilyenkor tavasszal a szervezet szinte éhezik.

Érdekessége, hogy nagyon jól kombinálható gyümölcsökkel is, így például készíthető epres spárgasaláta fetasajttal. Főételként is kiváló fogások készíthetők belőle, akár csőben sütve, akár főzelékként elkészítve, vagy tésztával, rizzsel kombinálva. Desszertként pedig ott a spárgás muffin, vagy a spárgás pite, amely finom és egészséges sütemény. 

Ez is érdekelheti:

Tavaszi ültetés és műtrágyázás okosan

Permakultúra: új hóbort, vagy működő megoldás?

Zöldségtermesztés derékkímélő módon – magaságyásban