Svájcban 2024. szeptember 1-jével lépett életbe az az új szabályozás, amely megtiltja bizonyos inváziós idegenhonos növények, köztük a babérmeggy árusítását, behozatalát és ajándékozását. A döntés oka nem a növény mérgező tulajdonságaiban keresendő, ahogyan egyes weboldalakon olvashatjuk, hanem annak inváziós jellegében! A babérmeggy magjait a madarak messzire elhordják, így a növény kijut a természetes erdőkbe. Ott sűrű, örökzöld árnyékával megfojtja az őshonos aljnövényzetet, akadályozza a fiatal fák megtelepedését, és ezzel felborítja az erdei ökoszisztéma egyensúlyát.
Mi történt Svájcban?
Svájci Szövetségi Kormány 2024. szeptember 1-jétől módosította a környezetben előforduló organizmusok kezeléséről szóló ún. Kibocsátási Rendeletet (rendeletszám: 814.911) annak érdekében, hogy megakadályozza további inváziós idegenhonos növények bejutását és elterjedését a környezetben. Ennek értelmében ettől a naptól kezdve bizonyos invázióra hajlamos idegenhonos növények többé nem hozhatók forgalomba az országban: tilos azokat harmadik félnek továbbadni, például eladni, elajándékozni, bérbe adni vagy Svájcba importálni. A tilalom által érintett újabb növények a babérmeggy (Prunus laurocerasus) mellett a nyári orgona (Buddleja davidii), a kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) és a császárfa (Paulownia tomentosa) is, amelyek felterültek a rendelet 2.2 mellékletében szereplő ún. Forgalmazási Tiltólistára. Meg kell jegyezni, hogy a svájci Forgalmazási Tiltólistán szerepel a fehér hóbogyó (Symphoricarpos albus) és az érdeslevelű bangita (Viburnum rhytidophyllum) is, ami szintén népszerű sövénynövény nálunk.
Az rendelet kitér arra is, hogy azokat a növényeket, amelyek 2024. szeptember 1. előtt már kertekben voltak, nem kell eltávolítani. Tehát a tilalom Svájcban is csak az új értékesítésre vonatkozik; a már elültetett sövényeket nem kell kiirtani, de a tulajdonosoktól elvárják a terjedés megakadályozását.
Mi a helyzet más országokban?
Jelenleg Svájc az egyetlen európai ország, ahol 2024. szeptember 1-től a babérmeggyre (is) országos szintű kereskedelmi tilalom van érvényben.
Az Egyesült Királyság tagországai közül Angliában és Walesben szerepel a babérmeggy a potenciálisan invazív fajok listáján. Bár a növény árusítása engedélyezett, a hatóságok nyomatékosan kérik a kerttulajdonosokat, hogy ne ültessék természetközeli területek, erdőszélek közvetlen közelébe.
Írországban ilyen tiltólista nincs, a babérmeggy egyelőre szabadon forgalmazható. Ugyanakkor az ír környezetvédelmi hatóságok „kiemelten invazív” fajként tartják számon, ezért egyes természetvédelmi területeken, illetve állami erdőkben már megkezdték a „kertekből kiszabadult” állományok hatósági irtását.
Az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, különösen Washington és Oregon államokban, a babérmeggyet hivatalosan is invazív gyomnak minősítették. Bizonyos megyékben korlátozzák az ültetését, vagy kötelezik a tulajdonosokat a természetbe kivadult példányok eltávolítására.
Fontos tehát látni, hogy ott, ahol az éghajlat nedvesebb és enyhébb, a babérmeggy sokkal agresszívabban terjed, ezért ezekben az országokban várhatóak a jövőben további szigorítások. Magyarországon a szárazabb klíma miatt a növény természetes terjedése kevésbé intenzív, így nálunk a felelős kertészeti magatartás egyelőre elegendő a védekezéshez.
A hazai inváziós fajokról közérthető és folyamatosan frissülő www.invaziosfajok.hu oldalon olvashatsz.
Mit tehetünk?
Felelős kertészként érdemes azonban megfogadnunk néhány tanácsot:
- A virágzat eltávolítása: a legbiztosabb módszer a terjedés ellen, ha elnyílás után vagy a termés érése előtt visszametsszük a növényt. Ha nem fejlődnek ki a fekete bogyók, a madarak nem tudják elterjeszteni a magokat a vadonban.
- Rendszeres metszés: évi két alkalommal (tavasz végén és nyár végén) végzett formára nyírás nemcsak sűrűbb sövényt eredményez, de segít kontroll alatt tartani a növény méretét és szaporodását is.
- A kerti hulladék kezelése: soha ne dobjuk a babérmeggy – és egyáltalán semmilyen növény – nyesedékét vagy bogyóit az erdőszélre vagy illegális hulladéklerakókba! A komposztálás vagy a zöldhulladék elszállítása a helyes megoldás.
- Tudatos fajtaválasztás: a leginkább kerülendő fajta az inváziós szempontból a régi Rotundifolia, amely hatalmas leveleivel és rendkívül bőséges, fürtös fehér virágzatával, majd fekete bogyóival a leginkább vonzza a madarakat.
A nemesítők az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek azokra a fajtákra, amelyek sterilnek tekinthetők, vagy életerejüket a lombozat növelésére, nem pedig a szaporodásra fordítják.
Ilyen fajta pl:
Genolia: az egyik legnépszerűbb svájci nemesítés, amely kifejezetten a keskeny, oszlopos növekedésre lett szelektálva. Nagyon ritkán és csekély mennyiségben virágzik. Mivel felfelé törő, sűrű ágrendszerű, kevesebb helyet foglal, és a metszése során a virágbimbók nagy része amúgy is eltávolításra kerül.
Etna: kompakt és sűrű típus, sötétzöld, fényes leveleiről és a bronzos árnyalatú friss hajtásairól ismert. Virágzási hajlandósága jóval kisebb, mint az alapfajé vagy a régebbi típusoké (pl. Rotundifolia). Kompakt növekedése miatt kiválóan alkalmas alacsonyabb vagy közepes magasságú sövénynek, ahol a rendszeres nyírás szinte teljesen meggátolja a termésképződést.
Novita: erőteljes növekedésű, strapabíró és ellenálló fajta. Mérsékelt virágzású, a rendszeresen karbantartott és nyírt példányok alig hoznak termést.
- A hazai nemesítésű, dr. Józsa Miklós nevéhez fűződő babérmeggyfajták között több olyan szelekció is létezik, amelyek egyik fő értékmérő tulajdonsága a virágzás hiánya vagy annak rendkívül csekély mértéke.
Antonius: felfelé törő, sűrű ágrendszerű, erőteljes növekedésű fajta. Széles körben ismert arról, hogy nem hoz virágot, így termést sem érlel. Ez kertészeti szempontból előnyös, ha a cél a tiszta környezet fenntartása (nincs lehulló virágzat vagy termés).
Ani: kompakt, sűrű bokrot képező fajta. Fényes, sötétzöld levelei mellett legfőbb jellemzője, hogy virágzásra nem hajlamos. Kiválóan alkalmas alacsonyabb vagy közepes méretű sövénynek.
Zita: Hasonlóan az előzőekhez, ez a fajta is a virág nélküli típusok közé tartozik. Gyors növekedés és kiváló télállóság jellemzi.
Összegzés
A babérmeggy az utóbbi időben méltatlanul került a negatív hírek kereszttüzébe. Fontos hangsúlyozni, hogy a növény Magyarországon nem tiltott és nem minősül inváziós fajnak. A Svájcban bevezetett 2024. szeptemberi forgalmazási tilalom hátterében nem a növény mérgező mivolta áll, hanem az ottani párás, enyhe klímán tapasztalt agresszív terjedése az őshonos erdőkben.
Hazánk szárazabb éghajlata természetes gátat szab a faj terjedésének a természetben. Felelős kertészeti magatartással – úgymint a rendszeres metszéssel, a termésképződés megakadályozásával és a tudatos fajtaválasztással (pl. Genolia, Etna, Antonius) – a babérmeggy továbbra is a magyar kertek fenntartható és értékes dísze maradhat.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
1. Tilos babérmeggyet ültetni Magyarországon?
Nem. Magyarországon a babérmeggy árusítása, ültetése és tartása teljesen legális. Jelenleg Svájc az egyetlen európai ország, ahol országos kereskedelmi tilalom van érvényben, de ez is csak az új vásárlásokra vonatkozik.
2. Svájcban azért tiltották be, mert mérgező?
Nem. Bár a babérmeggy minden része mérgező, a svájci korlátozás oka kizárólag a növény inváziós jellege. Az ottani klímán a babérmeggy kiszorítja az őshonos növényeket az erdőkből, ezzel veszélyeztetve a biológiai sokféleséget.
3. Ki kell vágnom a meglévő babérmeggy sövényemet?
Egyáltalán nem. Még Svájcban sem kötelezik a tulajdonosokat a már elültetett növények eltávolítására. Magyarországon pedig semmilyen jogszabály nem sürgeti a kivágást.
4. Mit tehetek, hogy a sövényem ne károsítsa a környezetet?
A legfontosabb a bogyók kialakulásának megakadályozása. Ha elnyílás után visszametsszük a növényt, nem fejlődnek ki a termések, így a madarak nem tudják elhordani a magokat a természetbe. Emellett a kerti nyesedéket soha ne hordjuk ki erdőszélekre!
5. Vannak olyan fajták, amelyek kevésbé szaporodnak?
Igen. A modern nemesítések, mint az oszlopos Genolia, a sűrű Etna, a strapabíró Novita vagy az alacsonyabb Ani
6. Miért terjed agresszívebben külföldön, mint nálunk?
A babérmeggy a nedvesebb, enyhébb (atlanti vagy hegyvidéki) klímát kedveli. Az olyan helyeken, mint Anglia, Írország vagy Svájc, a magok könnyebben kicsíráznak a vadonban. A magyarországi aszályos nyarak miatt nálunk ez a "kiszökés" nem jellemző.
Ezt olvastad már?
Gyilkos szépségek: a kert 6 fenséges méregkeverője
A babérmeggy nevelési problémái
Invazív kaktuszok
