Az illatos és örökzöld rozmaringról

Rozmaring (Rosmarinus officinalis L.), szagos és illatos rozmaringként is hívjuk. Még gyermekdal is született erről a kedves és illatos növényről.

Rendszertani besorolása: Lamiales (árvacsalán- virágúak) rendjébe, Lamiaceae (ajakosok) családjába tartozó évelő faj.

Környezeti igénye: Szárazságtűrő, melegigényes növény. Lazább szerkezetűmeszes talajokat kedveli.

A Földközi- tenger mellékén honos. Hazánkban dísz-, fűszer- és gyógynövényként termesztik. Itthon főként az ország déli részén védett helyen megmarad. Külföldön több, míg hazánkban csupán egyetlen fajtája van, 1999-ben elismert ’Harmat’. Hazánkban a termesztése csak kísérleti léptékben halad.

Évelő, örökzöld, erős illatú (tömjénre emlékeztető az illata) cserje (félcserje). Mélyzöld leveleinek fonákja molyhosan fehér. Virágok a levelek hónaljában képződnek. Kétajkúak, alsó ajak középső lemeze nagy, lecsüngő. Színük fehér, világoskék, kék, liláskék vagy rózsaszín. Porzói (két darab) túlnyúlnak a sziromleveleken. Termése makkocska, színe világos- vagy sötétbarna fénytelen.Hazánkban csíraképes magot csak ritkán érlel.

A rozmaringot a telepítés évében egyszer a virágzás kezdetén, később évente kétszer vágják. Fás részek fölött kell vágni a növényt.

Elsődleges feldolgozás: Levágott növényt szellős, árnyékos helyen kell szárítani. Száradás után morzsolni vagy őrölni kell. Illóolaj kinyerése céljából a friss növényt azonnal le kell párolni.

Drog:Rosmarini folium, a szárított levelek.Aetheroleum rosmarini, az illóolaj.

Hatóanyag:illóolaj,cserzőanyag, flavonoidok, cineol, kámfor, borneol. diterpenoid, triterpének.

Farmakológiai hatásirány:A levéldrogja antioxidáns, antibakteriális valamint gyulladáscsökkentő. Illóolaja vérkeringés javító, különös tekintettel a végtagokra, reuma kialakulásának elkerülésében is szerepet játszik. Az idegfájdalom csillapítására is hatást gyakorol.

A rozmaringleveleket teaként, fürdőként és ételek ízesítésére is felhasználhatjuk. Az olasz, francia és spanyol konyha nélkülözhetetlen kelléke.