2023. évi 6. növényvédelmi felhívás – Zsigó György
Az elmúlt hetek fagyhullámai nagy kárt okoztak a virágzó gyümölcsfákon, és még az sem biztos, hogy vége van a hidegbetöréseknek! Még nem láthatjuk a károsodás mértékét, azért sem, mert hetekkel-hónapokkal későbbi gyümölcshullás is jelezheti azt, hogy a kertünkben járt a tavaszi fagy. Erről szól az Agro Napló cikke is.
A gombák mellé megérkeztek a rovarok is. Március 26-án már népes bodzalevéltetű-kolóniát fotóztam (1. kép). Azóta a közönséges levélpirosító alma-levéltetű hólyagos tüneteit is megtaláltam április 2-án (2. kép). Nálam még sohasem okozott akkora gondot, hogy permetezni kellett volna ellene, de mivel egész évben az almafákon él, néhol olyan mértékben is fel tud szaporodni, hogy lombhullást okozhat. A levélpirosító ribiszke-levéltetű is megjelent, de ez a faj gazdaváltós, május vége felé elköltözik a ribizliről, ezért kevésbé veszélyes.
Ahol a katicák nem tudják kordában tartani a levéltetveket, ott pl. almában a Kaiso Garden, a Karate Zeon 5 CS, a Klartan 24 EW (azaz Mavrik 24 EW), a Mospilan 20 SG, a Pirimor 50 WG, a Teppeki 50 WG engedélyezett. Gyérítésre alkalmas a Nanotac EC, a Vektafid A, a Vegarep EC és a csalánkivonat is.
Idei újdonság, hogy levéltetű ellen almában a Sivanto Prime és az ugyanazzal a hatóanyaggal (flupiradifuron) a Sanium System kis kiszerelésben III. kategóriásként is megvásárolható (már ha forgalmazza az adott gazdabolt…).
A felsorolt rovarölők közül jónéhány más kerti növényekre is engedélyezett. A termékek címkéjén minden információt megtalálnak a készítményről. Javaslom, hogy ezt mindig olvassák el a vásárlás előtt!
Nehéz helyzetben vagyok a felhívásaimmal. Az utóbbi 10-20 évben a gyümölcsök körében sok új fajta jelent meg a házikertekben. Már nem lehet pl. úgy általában „szilvavirágzásáról” beszélni egy településen belül sem, mivel minden fajta máskor bontja szirmait. Csordás Csaba maroslelei kollégám a poloskaszagú szilvadarázs rajzását előrejelző ragacsos fehérlapon már talált néhány példányt. Ugyanakkor a községben fehérbimbós, virágzó és már sziromhullott szilvafajtákat is látott. Az utóbbiak esetében már elkéstem ezzel a felhívással, mivel a poloskaszagú szilvadarázs ellen már fehérbimbós állapotban el kell kezdeni a védekezést.
A körték is hasonló helyzetben vannak, talán az almafajtáknál lehet még a leginkább egységesen a pirosbimbós stádiumról beszélni. Az almában a vértetű és a körtében a körte-levélbolha ellen is a virágzás előtt kell elkezdeni a védekezést.
A tavalyi 8. felhívásban ajánlottam a rovarölő szereket. Valamennyi az idén is engedélyezett, sőt a fent megemlített Sivanto Prime-mal a körte-levélbolha ellen is permetezhetnek.
Kihívást jelent a növényvédősök számára az is, hogy egyre több eddig nem látott károsító (ez a vírusok, a baktériumok, a gombák, a rovarok, az atkák és a gyomok összefoglaló neve) jelent meg a kertjeinkben, sőt ezek rekord gyorsasággal alkalmazkodtak is a megváltozott időjárásunkhoz. A 3. fotón látható csapdát Kecskeméten láttam meg egy szőlőültetvényben. A kilyuggatott félliteres ásványvizes palackba közönséges bolti ecetet öntöttek és már ősszel kiakasztották a kordonkarra. A meglepő az volt számunkra, hogy egész télen, folyamatosan repültek a csapdába a foltosszárnyú muslica imágói. Nem aludtak téli álmot! A hazai málna- és szedertermesztés egész létét fenyegeti ez a néhány éve megtalált rovar és félő, hogy a szőlőben is károsítani fogja az érésben lévő bogyókat. Egy hete készült egy kisfilm is erről az egyszerű csapdáról és a használatáról.
Jó egészséget, jó kertészkedést!
Zsigó György, NMNK