2022. évi 22. növényvédelmi felhívás – Zsigó György
„A fél ország lefagyhat péntek hajnalban. Néhol mínusz 2–4 fokig csökkenhet a hőmérséklet.” –idéztem az Időkép szerda esti előrejelzéséből. A hidegtől felgyorsul a lombhullás, készülhetünk az őszi lemosó permetezésre.
A lemosásra alkalmas készítményekben és a technológiában sem tudok újat mondani. Bemásolom a tavalyi felhívás idevágó bekezdését. „Ekkor még utoljára érdemes felvenni a permetező gépet. Ősszel a réztartalmú gombaölőket javaslom, amelyek gyéríthetik a fás részeken is áttelelő kórokozókat. Ilyenek pl. a varasodás, a monília, a tafrina, a csonthéjasok levélbetegségei, a birs diplokarponos levélbetegsége, a dió gnomóniája, a málna vesszőbetegségei és a baktériumfajok. Tavasszal rügypattanáskor pedig az olajos és a kénes szerek lesznek a főszereplők.” De erről majd 2023-ban…
A gyümölcsmúmiák penészpárnáiba, de a mély kéregrepedésekbe sem mindig hatol be a permetlé, még ha az előírt „bőséges lémennyiséggel” végezzük is a kezelést. Ezért még mindig aktuális a több évtizedes jótanács, hogy a fán maradt, rothadó terméseket le kell szedni, és a kéregkaparást is jó lenne elvégezni a permetezés előtt. A talaj mikroszervezeteinek a védelme miatt terítsenek fóliát a fák alá, erre csorogjon a rezes permetlé!
A kert, 1895. évi I. évfolyam 1. számából idézek: „A gyümölcsfák bemeszelése fejezetből: „a leggyakoribb fagykárok januáriustól márcziusig állanak be, midőn a nappali hömérsék annyira feléleszti, s életre kelti a fák napsütötte oldalát, hogy a nedvkeringés megindul; ha ilyen enyhe téli napok után éjjelre hirtelen fagyok állanak be, ezek a legveszedelmesebbek és legkártékonyabbak a gyümölcsfákra nézve, mert ezek a működésnek indult fanedvével telitett sejteket elroncsolják s nagyobb pusztításokat okoznak az állandó egyenletes hidegnél.”
Szélsőséges időjárású évekre, évszakokra kell számítanunk, akár az elkövetkező télen is előállhat az, amit több mint száz éve írt le Moenich Károly. Megrepedhet, fagylécessé alakulhat a gyümölcsfák kérge. Különösen a korán ébredő csonthéjasok vannak veszélyben. 1895-ben a törzsmeszelést ajánlották, ami ma is jó megoldás. Már gyárilag előállított Agromésztej néven is kapható. A törzsmeszelésről készült egy rövid videó és a növényvédelmi hatásáról olvashatnak itt.
A rózsa diplokarponos levélbetegsége ellen a lehullott és beteg levelek megsemmisítésével védekezhetünk. Ezekben telel át a gomba, ami nedves és hűvös tavaszon akár teljes levélhullást is okozhat.
A lehullott lomb összeszedése fontos teendőnk lesz. Aki meg tudja teremteni az optimális komposztálás feltételeit, az a gyümölcsfák őszi leveleivel együtt a dísznövények pl. a rózsa leveleit is dobja a halomba. Úgy gondolom, hogy a humuszban gazdag komposzt jelentőségét nem kell bizonyítani. Javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét, tápanyagot pótol és olcsóbb mint a vásárolható trágyák. A 60-70 oC belső hőmérsékleten elpusztulnak a gombák és a kártevő állatok is. Gyorsíthatjuk a bomlási folyamatokat, ha nitrogén műtrágyát vagy speciális érésgyorsítókat (komposztaktivátort) keverünk a levelek közé. Egyre több olyan kísérletről olvastam, ami szerint a zöld diólevél is bekeverhető a halomba, nem okoz csírázásgátlást tavasszal.
Egy alapos és ingyenes útmutatót tölthetnek le a Hermann Ottó Intézet honlapjáról. Innen másoltam ki egy fél mondatot, ami szerint fontos lenne „a helyes szén/nitrogén-arány biztosítása, amelyet egy adag barna anyaghoz legalább 3-szor több zöld anyag adagolásával érünk el”. Ha nem vigyázunk erre, akkor komposztálódás nélküli száraz levélhalommal, vagy épp fordítva, bűzösen rothadó, összefülledő zöld növényi masszával találkozhatunk a tartályban hónapokkal később is. Nem könnyű faladat. Nyáron a fűnyírás utáni zöldből, most pedig a száraz falevelekből keletkezik bőségesen. Ínségesebb időkre, drótháló-hengerben is tárolhatjuk a száraz faleveleket.
Egyre több gondot okoznak a vadak. Kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy komoly kerítés nélküli kertekben, nem lehet zöldséget termeszteni és nem érdemes csemetéket ültetni. Még a vadkerítés sem biztosíték a vaddisznók vagy a „magasugró” szarvasok ellen. Az undorító szagú, ízű szerek elriaszthatják a vadakat (egy ideig). 2022-ben pl. a Biosol-vadriasztó, Cervakol Extra, Forester, Geo Vadriasztó, Vadóc K és V, Wam Extra Rosarot engedélyezettek. A napsugarak elbonthatják, az eső lemoshatja ezeket a készítményeket. Ezért a tél folyamán ismételni kell a vadriasztást. Ultrahangos készülékek közül is választhatnak és a kéntartalmú gombaölők szagát sem szeretik. Egy nyári videót is ajánlok a kecses őzbakról és a csúnya kártételéről.
Jó egészséget, jó kertészkedést!
Zsigó György, NMNK