Vissza
A gyógyítás mellett, a vadgesztenye cserére is készülni kell

A gyógyítás mellett, a vadgesztenye cserére is készülni kell

Évszázados vadgesztenyesorok előbb senyvedését, a levelek idő előtti lehullását, később a fa lassú pusztulását okozzák a Magyarországon újonnan érkezettnek számító Vadgesztenye aknázómoly (Cameraria ...
Gazdabolt 2019.01.22 00:00

Évszázados vadgesztenyesorok előbb senyvedését, a levelek idő előtti lehullását, később a fa lassú pusztulását okozzák a Magyarországon újonnan érkezettnek számító Vadgesztenye aknázómoly (Cameraria ohridella). Apró az aknázómoly, de nagy pusztítást végez

A fák leveleit vékonyító, korai lehullást okozó molykártevő vélhetően Észak Amerikából érkezett Európába. Szerencse a bajban hogy a molynak különleges az étvágya és főként a fehérvirágú vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) károsítja, ezért ajánlható, hogy helyette inkább a rokonait telepítsék, ha már e szép fákat szeretnék környezetükben látni. Ilyen a hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea), az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia). A vörös (Aesculus pavia). és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték.

A gyógyítás mellett, a vadgesztenye cserére is készülni kell

De mit lehet tenni a meglévő, minden tavasszal szépen kihajtó, majd leveleit idő előtt elhullató vadgesztenyefával? A védekezéshez meg kell ismerni az amúgy csodás kis jószágnak számító aknázómoly életvitelét. Egy szezonban három nemzedéke is károsít. A sikeres áttelelés után az generáció első, fél centi hosszú, fehér lábú moly, fémes szárnyain április végén, május elején repül a vadgesztenye fák körül. Az ártatlannak tűnő, apró pihenő lepkék a hatalmas fák

törzsén szinte észrevehetetlenül pihennek a kora reggeli órákban. Pedig gonosz dologra készülődnek,mert a párzás után a nőstények a levelekre szállva rakják le tojásaikat. A tojásokból előbújó lárvák ügyesen a levél bőrszövete alá fúrják magukat, ahol részben védetten élnek és falják a köztes bőrszövetet. A folyamatosan növekvő foltokat, talán a fa szerencséjére a levél erek határolják, mert a lárvák a vastagabb szöveteken nem tudják átrágni magukat. A foltos levelek a nyár derekán lepottyannak. Mivel a vadgesztenye újat nem nevel, csökkent az asszimilációs felülete, s kvázi étel nélkül maradva évről, évre gyengül.

Az apró lárvák feneketlen étvágyuknak megfelelően, egyre növekvő foltot hagyva, előbb utóbb bebábozódnak. Ezzel elszabadul a pokol, mert a második molynemzedék lepkéi júniusban, a harmadik pedig júliusban-augusztusban kirajzik, s kezdik elölről. A nagy kárt okozó moly a talajra lehullott levelekben báb alakban telel át.

A vadgesztényéért aggódók azért nem esélytelenek a harcban, elsőként össze kell szedni a lehullott leveleket, hiszen ezekben bújnak meg az áttelelő bábok. A melegedő komposzthalom legyilkolássza őket, de még biztosabb halált halnak a tűzben. Ezzel a fa környezetében élő molyokat lehet gyéríteni, de ettől még nem lehet nyugodtan hátradőlni. Ez az aknázómoly ugyanis rendkívül mozgékony, amit bizonyít az is, hogy albán-makedon határon lévő Ohridi-tótól ¬, ahol Európában először azonosítottak – hét év alatt ért Magyarországra és itt már csak három évre volt szüksége az ország vadgesztenyesorainak elfoglalására. A szívós kis jószág 1986-1993 közötti balkáni szárnyalását az sem zavarta, hogy közben javában folyt a Délszláv háború. Az egyszerű számolásból kiderül, hogy különösebb megerőltetés nélkül évente 100 kilométeres sebességgel képes a három generációs faj.

Mindebből az következik, hogy a fák védelmében a levélégetésen kívül másra is szükség van. Először is lesni kell a molyokat, be lehet vetni a vadgesztenye aknázó moly szex feromon csapdát. A csapda ragadós lapjára rátapadt lepkék száma jelzi, ha a kártevő tömegesen megjelent és ekkor kezdődhet a védekezés kitinszintézist gátló rovarölő szerek valamelyikével. Ezek megakadályozzák, hogy a lárvákból szaporodásképes lepkék fejlődjenek ki. Ha az első generációt sikerült elkapni, akkor a többiek már nem okoznak akkora kártételt. A szereket lehet permetezni, vagy a fák törzsébe injektálni.

Mindehhez valószínűleg szakembert kell hívni, mert a hatalmas lombfelület vegyszerezéhez egy hobbikertészénél komolyabb felszerelés kell, ahogy a fainjektáláshoz is. Bonyolítja a védekezést az aknázómoly mobilitása is, ezért a siker érdekében a gesztenyeszomszédoknak össze kell fogni. Érdemes az önkormányzatnál is érdeklődni, mert vannak olyan települések, ahol anyagilag is támogatják az akciót.

Nyelv és pénznem
Betöltés...
Betöltés...
Belépés
vagy
Elfelejtett jelszó
Betöltés...
Termékek
Menüpontok