A gyógyítás mellett, a vadgesztenye cserére is készülni kell
Évszázados vadgesztenyesorok előbb senyvedését, a levelek idő előtti lehullását, később a fa lassú pusztulását okozzák a Magyarországon újonnan érkezettnek számító Vadgesztenye aknázómoly (Cameraria ohridella). Apró az aknázómoly, de nagy pusztítást végez
A fák leveleit vékonyító, korai lehullást okozó molykártevő vélhetően Észak Amerikából érkezett Európába. Szerencse a bajban hogy a molynak különleges az étvágya és főként a fehérvirágú vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) károsítja, ezért ajánlható, hogy helyette inkább a rokonait telepítsék, ha már e szép fákat szeretnék környezetükben látni. Ilyen a hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea), az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia). A vörös (Aesculus pavia). és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték.
De mit lehet tenni a meglévő, minden tavasszal szépen kihajtó, majd leveleit idő előtt elhullató vadgesztenyefával? A védekezéshez meg kell ismerni az amúgy csodás kis jószágnak számító aknázómoly életvitelét. Egy szezonban három nemzedéke is károsít. A sikeres áttelelés után az generáció első, fél centi hosszú, fehér lábú moly, fémes szárnyain április végén, május elején repül a vadgesztenye fák körül. Az ártatlannak tűnő, apró pihenő lepkék a hatalmas fák
törzsén szinte észrevehetetlenül pihennek a kora reggeli órákban. Pedig gonosz dologra készülődnek,mert a párzás után a nőstények a levelekre szállva rakják le tojásaikat. A tojásokból előbújó lárvák ügyesen a levél bőrszövete alá fúrják magukat, ahol részben védetten élnek és falják a köztes bőrszövetet. A folyamatosan növekvő foltokat, talán a fa szerencséjére a levél erek határolják, mert a lárvák a vastagabb szöveteken nem tudják átrágni magukat. A foltos levelek a nyár derekán lepottyannak. Mivel a vadgesztenye újat nem nevel, csökkent az asszimilációs felülete, s kvázi étel nélkül maradva évről, évre gyengül.
Az apró lárvák feneketlen étvágyuknak megfelelően, egyre növekvő foltot hagyva, előbb utóbb bebábozódnak. Ezzel elszabadul a pokol, mert a második molynemzedék lepkéi júniusban, a harmadik pedig júliusban-augusztusban kirajzik, s kezdik elölről. A nagy kárt okozó moly a talajra lehullott levelekben báb alakban telel át.
A vadgesztényéért aggódók azért nem esélytelenek a harcban, elsőként össze kell szedni a lehullott leveleket, hiszen ezekben bújnak meg az áttelelő bábok. A melegedő komposzthalom legyilkolássza őket, de még biztosabb halált halnak a tűzben. Ezzel a fa környezetében élő molyokat lehet gyéríteni, de ettől még nem lehet nyugodtan hátradőlni. Ez az aknázómoly ugyanis rendkívül mozgékony, amit bizonyít az is, hogy albán-makedon határon lévő Ohridi-tótól ¬, ahol Európában először azonosítottak – hét év alatt ért Magyarországra és itt már csak három évre volt szüksége az ország vadgesztenyesorainak elfoglalására. A szívós kis jószág 1986-1993 közötti balkáni szárnyalását az sem zavarta, hogy közben javában folyt a Délszláv háború. Az egyszerű számolásból kiderül, hogy különösebb megerőltetés nélkül évente 100 kilométeres sebességgel képes a három generációs faj.
Mindebből az következik, hogy a fák védelmében a levélégetésen kívül másra is szükség van. Először is lesni kell a molyokat, be lehet vetni a vadgesztenye aknázó moly szex feromon csapdát. A csapda ragadós lapjára rátapadt lepkék száma jelzi, ha a kártevő tömegesen megjelent és ekkor kezdődhet a védekezés kitinszintézist gátló rovarölő szerek valamelyikével. Ezek megakadályozzák, hogy a lárvákból szaporodásképes lepkék fejlődjenek ki. Ha az első generációt sikerült elkapni, akkor a többiek már nem okoznak akkora kártételt. A szereket lehet permetezni, vagy a fák törzsébe injektálni.
Mindehhez valószínűleg szakembert kell hívni, mert a hatalmas lombfelület vegyszerezéhez egy hobbikertészénél komolyabb felszerelés kell, ahogy a fainjektáláshoz is. Bonyolítja a védekezést az aknázómoly mobilitása is, ezért a siker érdekében a gesztenyeszomszédoknak össze kell fogni. Érdemes az önkormányzatnál is érdeklődni, mert vannak olyan települések, ahol anyagilag is támogatják az akciót.