Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Tisztelt dr. Cserpák Ferenc. Kérdésére nem könnyű választ adni. Szokatlan a gyümölcsök deformálódásának mértéke.
Lehetséges okok:
vírusok, elsősorban a himlővírus
lisztharmat
monília
környezeti ártalmak.

Az egyértelmű válaszhoz kérek felvételt a lombozatról és a magról is.

#51534
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Tisztelt Nagy Lajos Úr!
Ha a tünetek tápanyaghiányból származnak, az vas-hiányra utal Oka lehet a talaj magas mész /Ca/ tartalma. A hiány kezelésére már kilombosodáskor kell használni vas-tartalmú lombtrágyát /pl.Fitohorm Fe/.
Jó volna, ha rendelkezne információval a mésztartalom vonatkozásában!
Kérek közelebbi képet a lombozatról, hogy az elmondottakat egyértelművé tehessem.

#51533
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Kedves Valéria! A gyümölcsön látható tüneteket baktérium /Xanthomonas/ okozza. Jellemzője, hogy a leveleket, a hajtások háncsszövetét is megtámadja. Jellemzője a kör alakú, kissé besüppedt foltok /kivilágosodott kerülettel/. Az ágakon érezhető kitüremkedések és a mézgafolyás is jellemzője a betegségnek.
A baktériumok /leginkáb ismert az almatermésűek tüzelhalása/ elleni védekezés nagyon nehéz. A gyümölcsöt minél előbb szedje leés fogyasszák el - ez a baktérium emberre nem veszélyes.
Kérek több információt a fáról /kora, fajtája, talajadottságok, stb./ Képet kérnék a levelekrőlés a hajtásról is.
A későbbiekben a lehetséges védekezésről is tájékoztatom.

#51532
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A tünetet - a mézgakiválást - monília okozta. Az ágakon látható fekete foltok a kórokozó előző "életébem keletkeztek, amikor sebparazitaként élt a fás részeken.
A monília számára optimális a párásság, mely az eső után adott volt. A képről nem látom, hogy milyen mértékű a fekete foltok jelenléte. Ha csak néhány hajtás, főleg hajtásvég, érdemes levágni és elvinni a fa alól.Ha nagyobb a fertőzöttség, a mézgá leszedése után kenje be Bordóilé tömény oldatával. A monília elleni védekezést már lombhullás idején kezdje meg /2%-os Bordóilé/ A mandula rézérzékenysége miatt a levelek foltosak lesznek, de az akkor már nem számít /megszűnik az asszimiláció/ A Bordóileves permetezést ne csak rügyfakadáskor1%/, hanem az első kora tavaszi felmelegedéskor /10 C fok felett/ 3%-os dózisban is célszerű elvégezni.

#51531
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A seb kitisztítása jó ötlet volt. Valószínű a fertőzés bakteriális eredetű a szaga miatt vélhető. A fekete szín viszont a diónál bármilyen sebzésnél előjön, a dió fás részeinek sérülése után a nedv fekete színű /Juglandin/
A törzs sérülése lehetett mechanikai sebzés, fagy- ill.hőhatás következménye. Jó, hogy a kitisztított lyuknál kalluszképződést vélek felfedezni / erre a fának még van ereje, vagyis a lyukat benővi/
Meddig élhet az öreg diófa? Erre bizony nem lehet érdemben válaszolni. Persze, a korona ritkássága, fejletlensége nem biztató. Okai lehetnek gombák a talajfelszínen vagy a gyökereken - akkor általában a tő körül kalapos gombák is nőnek /a kórokozók termőtestei/. Én azonban inkább a külső tényezők kedvezőtlen hatásának tulajdonítom. Az öreg fa gyökerei egyre mélyebbre hatolnak, ahol víz is lehet /talajvíz, szivárgó víz, stb./ Á diófák élettere a vízpartokon természetes körülmények között a leggyakoribb, de ott a gyökérzet nem kerül közvetlen vízbe. Az eredmény ilyenkor a gyökerek "fulladása" és a fa lassú "halála". Néha eredményes volt a talaj szellőztetése - kb. egy méter mélységbe lefúrni pl. szőlő oszlopállításánál használt eszközzel/ a fa koronájának szélénél több helyen. Egyéb elképzelésem sajnos nincs. Ha megkérdezhetnénk, a fa biztosan szeretne még élni.

#51530
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Biztosan kártevő okozta a rágásnyomokat a bazsalikomon.A felső kis levélen ormányosbogár kártétele látható. Permetezni nem célszerű, de fogyasztható bő vízzel való lemosás után. Annál is inkább, mert ürülék-csomókat nem látok. Jó volna, ha a leveleket felemelné, alatta lehetnek a bogarak. Ha nem, akkor már más növényre mentek át.

#51529
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A fűzfa leveleit az ismert 3 közül az egyik gombabetegsége támadta meg. Főleg csapadékos időben támad és levélhullást is okoz. A kórokozó a vesszőkön látható foltokban telel át. Korán kell ellene védekezni /áprilistól júniusig/, de biztosan ezen a hosszú őszön is eredményes lesz a permetezés. Ajánlott gombaölő szer a Polyram DF.
A lehullott leveleket össze kell gyűjteni és metszéskor a koronát levegőssé tenni /a gyors leszáradás érdekében/

#51528
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A sok elhagyott, gondozatlan szőlő alanyának levelein láthatóak a filoxéra gubacsai. Ezek a tünetek az európai szőlőfajtákon csak kivételesen jelennek meg. A levél fonákán képződnek a gubacsok és a levél színén csak apró nyílás található.
Az ellene való védekezés eredményessége az időzítéstól függ. Az engedélyezett Movento I. forgalmi kategória.
Anyatelepeinken rendszeresen védekeztünk a kártevő ellen. Hatásosak volt a Steward 30 DF /II.forg.kategória/. A kártevő fejlődésének menete hosszú és bonyolult. A védekezés lehetősége akkor áll fenn, amikor az ősanya a levelekre telepedve megkezdi szivogatását - május közepétól -, maga körül gubacsot képez.Tojást rak, a tojásokból kikelő lárvák újabb gubacsokat képeznek. Nyár folyamán négy nemzedék alakul ki. A védekezést május közepétől, 3-4 alkalommal célszerű elvégezni. A téli tojásokat rügyfakadás előtt közvetlenül olajos szerrel /pl.Vektafid A/ lehet pusztítani.
Gyors eredményt csak a fertőzött hajtások eltávolításával lehet elérni.

#51527
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A szüret után kérek két felvételt a "beteg" fáról: egy teljes alakosat és egyet a leglátványosabb részről - utóbbi legyen közeli.
Igen permetezni szükséges lombhullás idején. Sajnos, szinte már minden gyümölcsfán károsít a monília, Bordóilé 2%-os oldatával célszerű védekezni. Igaz ettől az őszibarack és mandula levelei foltosak lesznek, de abban a stádiumban ez már nem számít /rézérzékenység miatt/.
A Bordóileves permetezést rügyfakadásig még kétszer - tavasszal az első felmelegedés idején /10 C fok felett/ egy 3%-os, majd rügyfakadáskor 1%-os oldattal. A monília ugyanis egész télen - különösen a mostani enyhe teleken - télen is él a fák A patogén gomba az előző évi beteg növényi részekben /hajtások, fán maradt gyümölcs, virág, levél/ telel át és párás időben gyorsan szaporodik. A rendszeres permetezés ebben akadályozza meg.
A letört ág helyét lefűrészelés után célszerű bekenni fasebkezelővel, de lehet akár Bordóilé is.

#51526
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A paradicsom levelein látható foltok általában mikrogombáktól származnak. Nem igazi kórokozók, csak az öregebb leveleken láthatóak, melyek előbb-utóbb nem kellenek a növény további fejlődéséhez: vagy elszáradva lehullanak, vagy mi magunk letörjük őket. A kép viszont tápanyaghiányra figyelmeztet. A termőben lévő töveket gyakran kell tápoldatozni /pl.Volldünger/ és sok vizet is kíván a paradicsom.

#51452
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Minden öreg fát meg kell menteni! A képen láthatóan az Ön fája is menthető.
A leírtak alapján különféle kártevők élnek ill. éltek a kéreg alatt. Találtak egy "bejáratot" - pl.sebzés - és beköltöztek.
Bármilyen rovarról is legyen szó, a fakéreg alatt nincs helye.
Lebontotta a kérget és kitakarította. A mosóvíz azóta biztosan megszáradt. Új kérget szeretnénk, mely egyrészt védi a fát, másrészt komoly funkciói vannak.
A kéreg nélküli részt Bordóilével /töményen/ lekenve és a törzset letakarva /rachel háló vagy más levegő- áteresztő anyaggal/ átkötve számíthatunk a gyógyulásra. Fontos, hogy minden károsodott részt el kell távolítani.

#51451
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A nemrég még szinte mostoha növény az utóbbi években előtérbe került. Dekoratívak az egyes bokrok, de nagyon mutatós a babérmeggy sövény is. Sok károsítót megismertünk, de ilyennel még nem találkoztam. A barna foltokat követő lyukak a levéllyukasztó betegség tünetei. Ellene hatékonyak a réztartalmú gombaölő szerek. A tápanyaggal már célszerű leállni - kapott a növény eleget ebben az évben.
Riasztó azonban a barna foltos levelek , sőt egyes fiatal hajtások pusztulása /barna puhulás, majd elszáradás. Egyéb növényeken való, azokon ismert tünetei alapján a babérmeggy is a szürkepenész támadását látom. Rövid időn belül permetezni kell /Amistar vagy Switch/ a terjedés megakadályozására. A tünetes részeket viszont előtte érdemes leszedni ill. levágni és eltávolítani. A kezelést legalább két alkalommal kell elvégezni.
A barna folt alatt a levél fonákán eső után szürke penészgyep alakulhat ki= ettől a neve szürkepenész.

#51450
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A dió növényvédelme korunk igazi kihívása. Eddig is sok és sokféle károsítótól szenvedett, 4-5 éve ehhez társult a dióburokfúró -betolakodó- légy is.
Ön mindent megtett és mégis vannak problémák. Írja, hogy fekete foltok jelentek meg a termés egy részén, de a dió héja kemény. A burokfúró kártétele nyomán a burok mindig felduzzad és puhul. A foltok lehetnek baktériumos fertőzéstől is, mert akkor nem puhul meg a burok. Fentiek tisztázására a fekete részt levágva alatta 5-6 mm nagyságú légy lárvák =nyűvek láthatók-e?
A burokfúró légy ellen a védekezést július utolsó dekádjában kell megkezdeni és szeptember első feléig 5-6 permetezéssel kielégítő eredményt érhetünk el. Az Ön által választott rovarölő szerek tapadásfokozóval a legjobb hatást fejtik ki a kártevő ellen. Gomba-baktérium ellen a Topas helyett réztartalmú készítményt válasszon.
Kérdezi, mit használnak a nagy ültetvényekben? A fentieken kívül eseti engedéllyel foszforsavészterek /növényvédő szakmérnök jelenlétében/ A "nagyok" évente 11-12 permetezéssel oldják meg a védelmet. Ajánlom még a Laser-t feltételes forgalomban vásárolható /baktérium toxint tartalmaz/ és a Karate Zeon-t a csúcsrajzás idején. A csapdák a rajzás megfigyelésére és a fertőzött diók gyors összeszedése is nagyon fontos.

#51449
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Sajnos, a kukorica gyökértetű támadta meg a kukorica növényeket már egészen kicsi korukban. A gyengébbek ki sem keltek, a megmaradtak is éppen csak vegetáltak. A kártevő a talajban él. Különösen káros, ha a kukorica több egymás utáni évben azonos helyre kerül. A monokultúra felváltása sem jelent megoldást a kártevő ellen. A gyökértetű gazdacserés /a telet és a kora tavaszt különféle fejlődési alakban a szilfákon tölti.A szárnyasok május végétől repülnek a kukoricára, ezért akkor a kukorica tövek körül Karate Zeon-nal célszerű védekezni.

#51448
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Kedves Dura László Úr!
A Teldor utolsó példányai még láthatóak a boltok polcain. Persze, az sem csodaszer. Olyan nincs. Vannak évek - mint az idei is - amikor a monília győz. Sok jó tapasztalatról számolnak be a Switch 62,5 WG /7 napos élelm.vár.idő/ gombaölő szer monília elleni hatékonyságáról /szabad forgalomban vásárolható/ A már meglévő fertőzésre nem, de megelőzésre jó.
A moníliáról - saját tapasztalataimról - könyvet tudnék írni. Ez a fórum azonban nem alkalmas a téma kifejtésére.
A szőlőfürt csúnya, értő növényvédős is hamar peronoszpórának mondaná - de az biztosan nem /mindig a kocsánykorona felől fertőz/
- hasonlít a fakórothadásra - de csak hasonlít
- leginkább jégverés okoz ilyen tüneteket.
A csúnya mellett /a háló védelmében/ viszont egy gyönyörű, hibátlan fürtöt látok. Gratulálok!

#51447
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Ivaros termőtestekkel borított lisztharmatos levél látható a felvételen. Zsendülés után a konídiumos fertőzés mellett az áttelelésre szolgáló ivaros alakok is megjelennek a leveleken. Szabad szemmel alig látható nagyságúak, kezdetben világosak. Kevésbé ismert formája a lisztharmatnak, de a lisztharmat áttelelésében egyre jelentősebbé válik. Az érés idejétől függően lehet még permetezni - ha szükségesnek látja. A fürtöt nem támadja meg ez a lisztharmat-forma.

#51446
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Az orgona az utóbbi években gyakran szenved hasonló káosítótól. Miniatűr - 0,1 mm nagyságú - atkák szívogatják és tömegüknél fogva jelentős károkat okoznak.
Speciális atkaölő szerrel kell védekezni. A Vertimec Pro-t ajánlom /feltételes forgalomban vásárolhat/ó. Felszívódó és egyéb szívó kártevők ellen is hatásos. Az atkák elleni védekezést nagy permetlé-mennyiséggel kell végezni!

#51445
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Bármennyire is szimpatizál az ember a hangyák családi életével, szorgalmával és rendjével, nem engedhetjük őket, különösen nem tömegesen növényeink közelébe. A diófában a hangyák farészeket gyűjtenek, mely komoly károsodással jár. Lebontják ezáltal a bélállományt, mely a fák tartására szolgál. Válaszom egyértelműen a hangyacsalád = hangyaboly felszámolása.
A bolyra Pyrethrin port kell szórni. Másnapra a hangyák mind elpusztulnak, mert a kívülről érkező egyedek a port - mely rajtuk megtapad - beviszik a bolyba és a bent élőket is elpusztítja az egyébként környezetbarát, biokészítmény.
Az odvas farészt=- lyukat érdemes volna betölteni akár pur-habbal vagy más módon. Ezzel elejét lehet venni hasonló károsító betelepedésének.

#51444
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

A magokon nem láthatóak a leopárd foltok - tehát a fa nem fertőzött himlő vírussal.
Örülök, hogy eredményes volt a permetezés. Sokan a réztartalmú szereket "elavultnak" tartják, pedig általános gomba- és baktérium ölő hatásuk mellett a növények erőnlétéhez is hozzájárulnak.
A bő termés idén felér egy ajándékkal. Kevés és könnyen lehulló termésekről kérdeznek, szinte minden gyümölcsfélén tapasztalható /legutóbb körte, alma és füge kis, fejletlen termései tömegesen hullnak/ - oka az időjárás szélsőségeiben található meg.

#51443
Dr. Varga Mária Szaktanácsadó

Minden lehetőséget ki kell használni, hogy a növény jól érezze magát.
- a levelek nem betegségtől foltosak. A levél fonákán gyors mozgású, apró - de szabad szemmel is látható atkák károsíthatnak. Feltételezem, bár
- a növény körül a talajt lazítani = kapálni
- lombtrágyával tápanyagot kijuttatni /pl. Wuxal /
- öntözni csak módjával, ne álljon vízben a növény
- és szeretni.

#51363