Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Tóth Vivien!

A fehér, vattaszerű anyag viaszos pajzstetvek jelenlétére utal. Ezek eltávolítása enyhén szappanos vizes szivaccsal történő, óvatos, de alapos (minden érintett növényi részre kiterjedő) ledörgöléssel javasolt.

#41611
Vétek Gábor Szaktanácsadó

A boróka-tarkadíszbogár (nem fénybogár!) esetében a fás részeken, törzsön kb. 2 mm-es, enyhén lapított, ovális lyukak jellemzőek, ezek a már korábban kifejlődött bogarak röpnyílásai. Szúbogaraknál a röpnyílás kisebb és kerek. Ha a növények alapos átnézését követően ilyeneket nem észleltek olvasóink, akkor nem ezek felelősek a barnulásos tünetekért, száradásokért.

#41610
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Szőnyi Ákos!

A fás részeken, törzsön kis lyukak nincsenek, ugye?

#41609
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Kerese Pál Gyula!

Ha valóban farontó lepkéről van szó (akár kisujjnyi átmérőjű lyukak a törzsön, ezek alatt a földre hullott fűrészporszerű rágcsálék- és ürülékkupac), akkor a lárvák ellen érdemes egy erős, de hajlékony dróttal megpróbálni befurkálni a járat(ok)ba, így a hernyó jobb esetben elpusztítható. Segíthet továbbá benzinnel átitatott vatta tömködése vagy megfelelő permetszer (pl. Decis) befecskendezése a lyukakba, majd a nyílások oltóviasszal történő lezárása is. Mindezek az eljárások természetesen csak akkor vezethetnek eredményre, ha a lárva még bent van a fában. Ha a fát nem roncsolták belülről súlyosabban a lárvák, akkor még talán menthető. A károsított részek (ha nem csak a törzsön van kártétel) eltávolításával és megsemmisítésével, majd az azonnali sebkezeléssel (pl. Fagél, Biocera), illetve optimális öntözéssel, esetleg tápanyag-utánpótlással, azaz a növény kondíciójának minden egyéb módon történő javításával is segíteni lehet, hogy a fa tovább életben maradjon.

#41608
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Horváth-Vaskó Marianna!

Igen erős eperfa-pajzstetű fertőzöttségről van szó. Teendők: Tél végén (a rügypattanást megelőzően) jó fedettséget biztosító lemosó permetezés olajtartalmú szerrel (pl. Vektafid R vagy Olajos Rézkén). A vegetációs időszakban, május folyamán pedig két alkalommal Mospilan 20 SG permetezése javasolható. A permetezéseket követően az elhalt egyedek pajzsai még a fán maradhatnak, ez ne tévessze meg önöket. Mindamellett a pajzsok alkotta bevonat drótkefével történő minél alaposabb eltávolítása is javasolható úgy, hogy a fás részeket igyekezzenek kímélni a sérüléstől (éppen ennek okán érdemes lehet az egész védekezési programot még a lemosás előtt az átkeféléssel kezdeni).

#41607
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Szente Erzsébet!

Elnézést kérünk a késői visszajelzésért. Kérnénk, ha tüneteket jövőre is tapasztalná, azonnal jelezze, amint az első gyanús elváltozásokat észleli, és igyekszünk tanácsot adni. Egyébként mindez csak a fagyalsövényt érintette, más növényeknél nem jelentkeztek hasonló tünetek?

#41606
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Gábor!

Időközben a képfeltöltős oldal megszűnt, így nem tudom újranézni a fotókat. Mindenesetre a fehér "kókuszreszelék" az eperfa-pajzstetű lesz a diófán.
A lemosó permetezést illetően: sajnos olajtartalmú szerek nincsenek engedélyezve dióban. A réztartalmúak közül történetesen a Cuproxat FW sincsen, de ehelyett mások (pl. Champion 2 FL) számításba jöhetnek.

#41605
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Turzó-András Emese!

A fa kérgét közelebbről, alaposabban szemügyre véve azon apró (kb. gombostűfejnyi), kerek lyukak vannak-e?

#41604
Vétek Gábor Szaktanácsadó

A Topsin-M 70 WDG egy vegetációs időszakban csak 1 alkalommal használható, legkésőbb fürtzáródásig.
A Lannate 20 SL szőlő esetében csak alany anyatelepen használható.

#41603
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Kóré Krisztina!

Képet kérnénk a kártevőről és/vagy a tünetekről!

#41602
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Soltész Titanilla!

Leírása alapján igen erős a talaj pajorokkal való fertőzöttsége, ami azt jelenti, hogy tökéletes védelem hamar semmiképpen sem várható. A szabad forgalomban kapható, talajkezelésre használható rovarölő szereket jellemzően be kell dolgozni a talajba a kellő mélységben és módon, a megfelelő időben végzett kijuttatást követően. Kérdés, hogy a teljes felület kezelése megoldható-e így önöknél? Ha - vélhetően - nem, akkor szóba jöhet csak a növények ültetőgödrének előzetes (ültetés előtti) kezelése is, azonban az idősebb növényeknél a szer (granulátum) gyökérzónába juttatása ez esetben aligha oldható meg kellő hatékonysággal. Kérem, jelezze, ha valamelyik megoldásban gondolkodna, és ennek megfelelően igyekszünk növényvédő szert javasolni.

#41601
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Soltész Titanilla!

Továbbra sem sikerül a képfeltöltés?

#41600
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Soltész Tamás!

Elnézést kérünk a késői visszajelzésért. Amennyiben van rá mód, kérjük, küldjön képeket az észlelt tünetekről!

#41599
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Tóth Csaba!

Úgy vélem a képek alapján, hogy a tünetek hátterében többféle ok is állhat. Mielőtt azonban bármit mondanánk, fontos lenne tudni, hogy a korona mérete és szerkezete (sűrűsége) lehetővé tenne-e bármilyen, alapos fedettséget kívánó növényvédő szeres kezelést?

#41598
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Soja Gyula!

Növényházban (magas hőmérséklet és páratartalom mellett) nevelt növényekről van szó? A bogyó(k) hálózatos parásodásán kívül más tüneteket észlelt a növényállományban (pl. levelek kanalasodása a fonák felé vagy más jellegű elváltozások)?

#41596
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Ipacs Henrietta!

Ez a botrítiszes betegség (szürkepenész) jellegzetes tünete a szirmokon. Szabadföldi rózsán magas páratartalom esetén alakulhat ki, amely idén, így most ősszel is, gyakran adott volt. A betegség kialakulását a sűrű ültetés, ill. hajtásrendszer, valamint a túlzott nitrogén adagolás fokozhatja.
A mostani időjárási feltételek és a vegetáció végének közeledte miatt permetezésnek túl sok értelmét nem látom.
A megfelelő hajtásrendszer kialakítása, az optimális tápanyagellátás és öntözés (nem esőztető) mellett a beteg növényi részek, növénymaradványok megsemmisítése fontos. Jövőre, ha hasonló lenne majd az időjárás az év folyamán, kiegészítésképpen a rózsa botrítiszes betegsége ellen (is) hatásos szerekkel lehet esetleg védekezni.

#41388
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Weisz József úr!

Köszönjük a visszajelzést, és örülünk a sikernek.

#41387
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Tóth Zoltán!

A tujáknak nincsen tűzelhalásos betegsége. A foltszerű száradásokat - ha ilyesmire gondol - viszont számos tényező kiválthatja.
Kérjük, küldjön néhány képet a növényekről, azok környezetéről, illetve nézze meg, hogy a fás részeken apró lyukak felfedezhetőek-e!

#41386
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Tisztelt Szabó Sámuel!

Ez a kajszirozsda tünete. Jellemzően akkor erősödik fel, ha a szüretet követően nem történnek kiegészítő kezelések a lomb védelmére, és emellett még az időjárás is kedvez (mint idén) a kórokozónak. Most a legfontosabb az lesz, hogy a lehullott leveleket össze kell gyűjteni és meg kell semmisíteni, mert ezek lehetnek a jövő évi, újabb fertőzés legfontosabb forrásai.
Az őszi, illetve tél végi rezes lemosó permetezésnek (pl. Champion 2 FL) különösen fontos szerepe van a kajszi esetében kórtani okokból.
A kajszi védelmében a virág-, ill. hajtásfertőző monília elleni permetezések (bimbós állapottól sziromhullásig összesen 2-3 alkalommal) mellett az ön által leírtak alapján a kajszirozsdára is érdemes lesz figyelni a nyár folyamán. Védekezésre - megelőző jelleggel - alkalmas pl. a Chorus 50 WG (é.v.i.: 14 nap) és a Dithane DG Neo-Tec (é.v.i.: 30 nap).
Nagyon fontos, hogy bármelyik szert is használja, ügyeljen - az egyéb, felhasználásra vonatkozó előírások mellett - az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására is (fent zárójelben: é.v.i.)!

#41385
Vétek Gábor Szaktanácsadó

Kedves Soltész Titanilla!

Talajlakó kártevők (pl. pajor, pocok) vannak-e a területen?

#41384