Darazsak a nádtetőben.
Tisztelt Szakértők! Idén rengeteg darázs lepte el a nádtetőnket teljes hosszában. A helyi gazdaboltban darázsírtó sprayt ajánlottak, de mivel a fészkek a nádban vannak, kétlem, hogy a megfelelő nádszálak belsejét el is találnánk vele. Kérdésem, hogy tudnának-e valamilyen hatékony megoldást ajánlani a problémára?
Köszönettel: Bielcsik Petra
1.: A bajt egyértelműen a levéltetvek okozzák. A ragacs a mézharmat, vagy más néven édesharmat, amely tulajdonképpen a levéltetvek ürüléke, és egy tömény cukoroldat, amiből sokszor hangyák táplálkoznak. A Biosect egy olajtartalmú készítmény, ami szintén bevonatot képez a fán, és meleg időben nem tesz igazán jót a növénynek, mert gátolja a légzését a levél felületén bevonatot képző készítmény! Permetezésre szorulnak a növényei, elsősorban Pirimor, vagy Chess nevű készítménnyel ajánlom a kezelések elvégzését, illteve ezeket felváltva használni. Több kezelésre is szükség lesz, ezeket két heti gyakorisággal végezze, és persze figyelje közben, hogy mennyire maradnak meg a levéltetvek, szükséges-e a további kezelés!
2.: A dézsás tuják még annyira sem örök életűek, mint a szabad fölbe kiültetett társaik. Valószínűleg nem növényvédelmi, hanem élettani problémáról van szó, az is lehet, hogy valamilyen talajlakó kártevő került a dézsába!
3.: A kis méh a szabóméh (Megachile sp.), ami a művészien félkörívben leszelt növényi levéldarabkákat fészeképítéshez használja, és üreges helyeket keres fészkelőhelynek, mely sokszor nádtető, nádkerítés, vagy akár a virágcserép fenekén levő vízelvezető nyílás!
1:
Műemlékház zárt udvarán tavaly szakcég által júniusban (!) ültetett szivarfánk (Catalpa B. –oltott kivitelben) szörnyen beteg. Már a kilombozódáskor látható volt, hogy fiatal hajtásait feketés színű tetvek (?) támadták meg, a lejjebb fekvő levelekre pedig nyálkás lé csorog. Időközben megpermeteztem egy némileg találomra kiválasztott Biosect nevű szerrel, mely akció után a levelek fonnyadni és hullani kezdtek, a nyáladzás pedig csak fokozódott. A még fán levő levelek teljes felülete fénylik tőle, de csak ott ahol fölöttük is levél van. Még az aljnövényzet is fürdik a ragacsban. meg az itt is szaporodó tetűben. Viszont a lehullott leveleken a tetvek kivilágosodtak, úgy tűnik, jobblétre szenderültek. A nyáladzó levelek fonákján előfordulási sűrűségük viszonylag kicsi. Tanácstalan vagyok: a szer okozta-e a bajt, vagy pont fordítva, nem volt elégséges a kúra. Az Önök honlapját tanulmányozva arra is gondolok, hogy a tetű csak másodlagos és valami gombás/baktériumos fertőzés áll fenn. Már tavaly augusztus végén is (a rendszeres öntözés ellenére) furcsán elsárgultak és felpödörödtek a levelek, a fa növekedése pedig leállt. Akkor tetvet nem láttam, bár lehet, hogy elbújtak a rollnikban. Kérdésem: mi lehet a baj, mit tegyek.
2:
Ugyanezen udvaron ugyanakkor megvett 6 db. (müanyag) cserepes tuja (kb. 1,2 m magasak) a bőséges öntözés ellenére nem érezte jól magát, közülük kettő szeptemberre már intenzív osztályra szorult. Leveleik a korona belsejéből kiindulva elszáradtak. Tavaszra – egy fagymentes fedett teraszon telelve – elhunytak, harmadik társuk pedig most agonizál. Teszi ezt annak ellenére, hogy a legnaposabb (kb. 3 - 5 óra délelőtt) helyen van és eső is érte jó sok. A másik három viszont már tavaly magára talált. A tuják elhelyezése és elszáradása közt nem találtam összefüggést. Párokban voltak naposabb és teljesen napmentes helyeken, mindegyik párból van túlélő. Az őket eladó cég szerint egy, időnként felmosásra használt vödörből vegyszeres vizet kaphattak, de ennek ellentmond a jelenség térbeli elszórtsága. Magam részéről a vödör mindig ki volt mosva, idén pedig mindent az esőre bíztunk. Kérdés ugyanaz, mint előbb.
3:
Ez inkább csak érdeklődés: Déli ablakunkba kitett kis gömbkaktusz alá egy darázsféle egyed alagutat kezdett ásni, akkurátusan összetekert faleveleket szállítva bele. Potroha szürkés-fehéres csíkozottságú volt, nagysága normál darázs léptékben anyányi. Ez egy fürkészdarázs, aki élő lárvát cipel a fészkébe és belepetézik? Brrrr. Sajnos az eset elérte természetbarátságom korlátját, így főhősünket (-nőnket?) ürgeöntés módszerével többrendben távozásra bírtam. Még másnap is próbálkozott, megoldást csak a kaktuszok néhány napos bevétele hozott. Szegény igen hosszasan körözött obligát levélkéjével a csupasz bádog fölött, míg végleg fel nem adta. Erről jut eszembe: olvastam, hogy kisméretű fürkészdarázs fajokkal lehet tetűt irtani. Van erre esetünkben is lehetőség? Hol lehet ilyen darázstenyészetet beszerezni?
Témakörök
Arhív - Tisztelt Szakértők! Három kérdéssel f...
Darazsak a nádtetőben.
Tisztelt Szakértők! Idén rengeteg darázs lepte el a nádtetőnket teljes hosszában. A helyi gazdaboltban darázsírtó sprayt ajánlottak, de mivel a fészkek a nádban vannak, kétlem, hogy a megfelelő nádszálak belsejét el is találnánk vele. Kérdésem, hogy tudnának-e valamilyen hatékony megoldást ajánlani a problémára?
Köszönettel: Bielcsik Petra
1.: A bajt egyértelműen a levéltetvek okozzák. A ragacs a mézharmat, vagy más néven édesharmat, amely tulajdonképpen a levéltetvek ürüléke, és egy tömény cukoroldat, amiből sokszor hangyák táplálkoznak. A Biosect egy olajtartalmú készítmény, ami szintén bevonatot képez a fán, és meleg időben nem tesz igazán jót a növénynek, mert gátolja a légzését a levél felületén bevonatot képző készítmény! Permetezésre szorulnak a növényei, elsősorban Pirimor, vagy Chess nevű készítménnyel ajánlom a kezelések elvégzését, illteve ezeket felváltva használni. Több kezelésre is szükség lesz, ezeket két heti gyakorisággal végezze, és persze figyelje közben, hogy mennyire maradnak meg a levéltetvek, szükséges-e a további kezelés!
2.: A dézsás tuják még annyira sem örök életűek, mint a szabad fölbe kiültetett társaik. Valószínűleg nem növényvédelmi, hanem élettani problémáról van szó, az is lehet, hogy valamilyen talajlakó kártevő került a dézsába!
3.: A kis méh a szabóméh (Megachile sp.), ami a művészien félkörívben leszelt növényi levéldarabkákat fészeképítéshez használja, és üreges helyeket keres fészkelőhelynek, mely sokszor nádtető, nádkerítés, vagy akár a virágcserép fenekén levő vízelvezető nyílás!
Tisztelt Szakértők!
Három kérdéssel fordulok Önökhöz:
1:
Műemlékház zárt udvarán tavaly szakcég által júniusban (!) ültetett szivarfánk (Catalpa B. –oltott kivitelben) szörnyen beteg. Már a kilombozódáskor látható volt, hogy fiatal hajtásait feketés színű tetvek (?) támadták meg, a lejjebb fekvő levelekre pedig nyálkás lé csorog. Időközben megpermeteztem egy némileg találomra kiválasztott Biosect nevű szerrel, mely akció után a levelek fonnyadni és hullani kezdtek, a nyáladzás pedig csak fokozódott. A még fán levő levelek teljes felülete fénylik tőle, de csak ott ahol fölöttük is levél van. Még az aljnövényzet is fürdik a ragacsban. meg az itt is szaporodó tetűben. Viszont a lehullott leveleken a tetvek kivilágosodtak, úgy tűnik, jobblétre szenderültek. A nyáladzó levelek fonákján előfordulási sűrűségük viszonylag kicsi. Tanácstalan vagyok: a szer okozta-e a bajt, vagy pont fordítva, nem volt elégséges a kúra. Az Önök honlapját tanulmányozva arra is gondolok, hogy a tetű csak másodlagos és valami gombás/baktériumos fertőzés áll fenn. Már tavaly augusztus végén is (a rendszeres öntözés ellenére) furcsán elsárgultak és felpödörödtek a levelek, a fa növekedése pedig leállt. Akkor tetvet nem láttam, bár lehet, hogy elbújtak a rollnikban. Kérdésem: mi lehet a baj, mit tegyek.
2:
Ugyanezen udvaron ugyanakkor megvett 6 db. (müanyag) cserepes tuja (kb. 1,2 m magasak) a bőséges öntözés ellenére nem érezte jól magát, közülük kettő szeptemberre már intenzív osztályra szorult. Leveleik a korona belsejéből kiindulva elszáradtak. Tavaszra – egy fagymentes fedett teraszon telelve – elhunytak, harmadik társuk pedig most agonizál. Teszi ezt annak ellenére, hogy a legnaposabb (kb. 3 - 5 óra délelőtt) helyen van és eső is érte jó sok. A másik három viszont már tavaly magára talált. A tuják elhelyezése és elszáradása közt nem találtam összefüggést. Párokban voltak naposabb és teljesen napmentes helyeken, mindegyik párból van túlélő. Az őket eladó cég szerint egy, időnként felmosásra használt vödörből vegyszeres vizet kaphattak, de ennek ellentmond a jelenség térbeli elszórtsága. Magam részéről a vödör mindig ki volt mosva, idén pedig mindent az esőre bíztunk. Kérdés ugyanaz, mint előbb.
3:
Ez inkább csak érdeklődés: Déli ablakunkba kitett kis gömbkaktusz alá egy darázsféle egyed alagutat kezdett ásni, akkurátusan összetekert faleveleket szállítva bele. Potroha szürkés-fehéres csíkozottságú volt, nagysága normál darázs léptékben anyányi. Ez egy fürkészdarázs, aki élő lárvát cipel a fészkébe és belepetézik? Brrrr. Sajnos az eset elérte természetbarátságom korlátját, így főhősünket (-nőnket?) ürgeöntés módszerével többrendben távozásra bírtam. Még másnap is próbálkozott, megoldást csak a kaktuszok néhány napos bevétele hozott. Szegény igen hosszasan körözött obligát levélkéjével a csupasz bádog fölött, míg végleg fel nem adta. Erről jut eszembe: olvastam, hogy kisméretű fürkészdarázs fajokkal lehet tetűt irtani. Van erre esetünkben is lehetőség? Hol lehet ilyen darázstenyészetet beszerezni?
Üdvözlettel: Cs. Gy.