2022. 05. 04.

servesbogyo

2022. évi 9. növényvédelmi „szőlős” felhívás – Zsigó György

Alig hajtott ki a szőlő, de már írnom kell a szőlő lisztharmatáról. Korainak tűnik, mert sokan csak fürtfertőző gombának tartják, csak a nyár közepén figyelnek fel a tüneteire, a kirepedt „sérves” bogyókra.

„A szőlőn a lisztharmattal mindig számolnunk kell és a saját fertőzésünkért mi vagyunk a felelősek.”
Egy konferencián hallottam ezeket a súlyos kijelentéseket. Sajnos igazak! Az utóbbi évek időjárása ugyanis valamilyen mértékben mindig megfelelő a terjedéséhez. A kevés esővel, hajnali párával társuló magas hőmérséklet már minden évben jellemző az időjárásunkra és ez ideális környezet a lisztharmat fejlődéséhez. (Pl. a kánikulai napot követő csillagfényes éjszaka után általában számíthatunk a harmatra, a fertőzésre.)

A tüneteit jól ismerjük. A zöld növényi részeken, a felületüket behálózó gombafonalakból és a rajtuk képződő spórákból (konídiumokból) álló fehéres-szürke bevonat képződik a virágzaton, a fiatal fürtökön, a hajtásokon és a leveleken is. Tehát mindig a növény felszínén marad a gomba, csak szívókacsokkal kapaszkodik a levél bőrszövetébe. A gombaháló szorításában torzulnak a levelek, kirepednek a duzzadni akaró szőlőszemek, ideális táptalajt biztosítva pl. a szürkepenésznek, a darazsaknak, a muslicáknak. Fotókért kattintsanak ide.

Két áttelelési formája ismert. Gombafonalai a rügypikkelyek alatt is megbújhatnak, innen lisztharmatosan, „zászlós hajtással” fakad a szőlő. Manapság azonban főleg azokkal az apró göbökkel (ivaros áttelelő képletekkel) telel át, amelyek a nyár végén alakulnak ki a leveleken. Az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarra, támberendezésre, tavasszal innen pattannak ki az első fertőzést beindító ivaros spórák. Ezek az ivaros spórák nehezek, nem szállnak messzire a széllel, nem a szomszédból jönnek, tényleg a mi növényünkön nevelődtek. A súlyuk miatt éppen, hogy csak eljutnak a kordonkarokhoz és a talajhoz legközelebbi kis levélkékhez.

Most ezeken találjuk meg az első tüneteket. A sárguló áttetsző foltocska, megjelenése után rövidesen torzulni kezd a levél, a fonákon pedig megjelennek a gomba jellegzetes apró fehér-szürke telepei, amelyek ontják a nyári spórák (konídiumok) milliárdjait. Ekkor már egyértelmű a fertőzés, nagyon nehéz lesz blokkolni a továbbterjedését. A cél az, hogy ne történjen meg a fertőzés, a berepülő gombaspóra már gombaölő szerrel lepermetezett növénnyel találkozzon. Ezt hívják megelőző (preventív) védelemnek. Az ültetvényekben úgy biztosítják ezt a folyamatos védettséget, hogy szinte mindegyik permetlébe adagolnak lisztharmat ellen valamilyen gombaölő szert, pl. ként. Ez az „alaplé”, amit persze még kombinálhatnak más szerekkel is.

Jelenleg a kontakt kénes gombaölő készítményeké a főszerep.
A kén jelentőségét jól mutatja, hogy a világon, a legnagyobb mennyiségben eladott növényvédő szer ma is. Bármelyiket választhatják, pl. Thiovit Jet, Cosavet DF Edge, Microthiol Speciál, Eurokén 2000 80 WG, Kumulus S, Pol-Sulphur 800 SC, Sulfolac 80 WG, Treff 80 WG stb. virágzásig ismételhetjük velük a kezeléseket.

Ha nem kezdik el a védekezést már most, akkor a szőlőlisztharmat virágzásig felszaporodhat és már a virágzásban „leszüretelheti” a termést!


A felületen élő gombákat, rovarokat kiszárítják a narancsolaj-tartalmú készítmények pl. az Oroganic, a Wetcit, vagy a bórtartalmú Prev B-2 stb. Ezekkel is próbálkozhatnak.

Fürtmegnyúlásnál majd indíthatják a felszívódó (szisztemikus) blokkot,
azaz 2-4 alkalommal, egymást követően permetezhetnek a felszívódó szerekkel. Ilyen pl. a Topas 100 EC, a Cabrio Top, a Dynali, a Vivando és a Cyflamid stb. (A Quadrist inkább csak szürkepenészre ajánlom.)

Az a kertész, aki biztosra akar menni, a kén mellett, kombinációban már korábban is bevetheti a felsorolt felszívódó gombaölőket. Így járhat el az, aki ritkán jut ki a kertjébe és az esők után nem tudja rögtön a kontakt kénnel ismételni a kezeléseket, vagy olyan érzékeny fajtákat telepített (pl. Kékfrankos, Potugieser, Leányka, Rizlingszilváni, Kadarka, Olaszrizling, Chardonay stb.) amelyeknél biztosan számíthat a gombára, illetve ha a közvetlen szomszédjában fertőzött növények vannak. A kertész helyismeretét és tapasztalatát semmi sem pótolhatja!

A gomba további terjedése a helyi időjárás függvénye, és ez szabja meg a permetezések gyakoriságát is. Ebben csak a szőlősgazda tud dönteni! A felszívódó blokk után újra elő lehet venni a kéntartalmú szereket. A fejlettebb bogyókat már nem tudja megtámadni a lisztharmat, de mindvégig követni kell a gombát, mert a szakkönyvek szerint már 5%-os fürtfertőzésnél is egérízű lesz a bor. (A macskámnak lehet, hogy ízlene…)

Jó egészséget, jó kertészkedést kívánok!

Zsigó György, NMNK