2022. 02. 11.

rozsa

2022. évi 1. növényvédelmi felhívás – Zsigó György

„Már sokan érdeklődnek a tavaszi lemosó permetezésről! Kérlek, írd meg az idei első felhívást!”- javasolta a kolléganőm. Visszalapoztam és egy évvel ezelőtt is, pontosan ezen a napon született meg az első tájékoztatóm. Az akkori fényképek már rügypattanásban lévő csonthéjasokról készültek. A csonthéjasok és egyes díszbokrok az idén is hasonló fejlettségűek.

A rügypattanásban lévő mandulát január 17-én, a cseresznyét és a kipattant rózsát január 31-én fotóztam. Az utóbbi kép kapcsán megjegyzem, hogy ezekről a rózsavesszőkről máris le kellene szedni és a bokrok alól is összegyűjteni a csillagrozsdás (diplokarponos) leveleket! Innen indul ki a fertőzés, mely akár teljes lombvesztességet is okozhat.

Tavaly a felhívásom utáni hetekben még komoly tavaszi fagyok jöttek, leállt a növények fejlődése. Tehát az a kertbarát sem késett el, aki nem kapkodta el a permetezést, nem kezdte el február elején. Most sem tudok biztos kezdési időpontot megadni. Lesz még tél az idén?

Idáig nem gyérítette a tél a kéregrepedésekben, ágvillákban megbújó károsítókat. Jó erőben vannak a pajzstetvek, a levéltetvek és az atkák is. A „gombák sem fáztak meg” a rügypikkelyek alatt. Ha már kinyíltak, eltávolodtak egymástól a rügypikkelyek, akkor el lehet kezdeni a lemosó permetezést.

Az biztos, hogy megnőtt az őszi és a tavaszi lemosó permetezések jelentősége. Mohácsy Mátyás már az 1950-es években is úgy vélte, hogy 3-4 nyári permetezéssel ér fel a tavaszi lemosás. Azért hangsúlyozta ennyire a jelentőségét, mert azokban az években nem léteztek olyan permetszerek, amikkel nyáron eredményesen védekezhettek volna a kertészek. Ma is hasonló gondokkal küzdünk, a kivonások miatt, sajnos egyre kevesebb készítményünk marad, amelyeket bevethetnénk nyáron, a károsítók megjelenésekor. Mohácsy Mátyás tanácsát ma is érdemes megfogadni! Annál inkább, mert úgy tűnik, hogy mi már nem számíthatunk hetekig tartó kemény telekre. A korabeli kollégákat a károsítók gyérítésében a téli mínuszok is segítették.

A múlt századi kertészekhez képest, más szempontból is nehezebb a helyzetünk. Őket még nem zavarták a kiszámíthatatlan időjárási jelenségek. A szervestrágyák sem hiányoztak a gazdaságokból, a savas esők és a műtrágyák talajsavanyító hatása sem okozott ekkora gondot, mint manapság. A méhek mai szintű gyérüléséről sem olvastam a korabeli híradásokban. A múlt század közepén még nem jelentkeztek ilyen élesen a környezetrombolás hatásai. A beporzók, a hasznos madarak, a ragadozó rovarok és ragadozó atkák segítsége nélkül a nagyüzemek, de mi sem lehetünk eredményesek. Az ültetvényeket, a szántóföldön gazdálkodókat jogszabályokkal kényszerítik a „zöldítésre”, az integrált növényvédelemre, a talajok védelmére stb. Bár miránk, kertbarátokra nem vonatkoznak ezek a paragrafusok, de be kell látnunk, el kell fogadnunk, hogy nincs más út, ha terményeket szeretnénk. Egyre többet kell foglalkoznunk azokkal a környezeti tényezőkkel is, amelyek bár nem hoznak azonnali és közvetlen hasznot, de segítenek az egészséges kert kialakításában.

A hetven évvel ezelőtti gyakorlathoz képest a lemosás módszerén is változtatnunk kell. Ősszel a lecsorgó réztől, tavasszal az olajos szerektől kell megvédeni a kertünk talaját. A réztartalmú gombaölők (valamennyi nehézfémsó) kicsapják a talaj mikroszervezetinek a fehérjéit, az olajos rovarölők bevonják és megfullasztják azokat. Ezzel a gyakorlattal, a saját talajunkat tesszük meddővé. Terítsenek fóliát a permetezendő fák alá!

A hatóanyagokban nincs változás:

A réztartalmú készítményeket az őszi lombhulláskori lemosásra javasoltam, de azoknál a fásszárúaknál, ahol a gombák, baktériumok okozzák a gondot, akár ismételhetnek is vele rügypattanáskor. Számtalan hatóanyag közül választhatnak, jelenleg mindegyik megfelelő. Rézszulfát, rézhidroxid, tribázikus rézszulfát, rézoxid, rézoxiklorid stb. Meg kell jegyezni, hogy a réz egy kicsit visszafogja a növények fejlődését is. Ez a hatás akár segíthet is a fagykár mérséklésében; nem engedi a „fagy alá nőni” a rügyeket.

A kéntartalmú szereket a lisztharmatfertőzésre érzékeny növényeknél használják, gyérítő hatással van az atkákra is. Bármelyik nyárról megmaradt kéntartalmú készítmény alkalmas lemosásra is, de a kén hatóanyag hálózatos, ún. poliszulfid formában dolgozik a leghatékonyabban. Így csak olajos kombinációkban kaphatóak, kivéve azt a kalcium-poliszulfid tartalmú készítményt, amelyet jelenleg bórtartalmú lombtrágyaként engedélyeztek. A hatóanyag tartalma kb. 60%-a lett a régi, növényvédő szerként használt készítménynek. Saját számításom szerint télen 10 %-os, tavasszal, rügypattanáskor 6-8 %-os, nyáron pedig majd 2-3 %-os töménységben újra használható.

A paraffinolajat vagy növényi olajat tartalmazó rovarölőkkel pajzsteveket, levéltetveket, egyes atkafajokat és számos, a kéregrepedésekben áttelelő rovart gyéríthetnek. A III. kategóriás rovarölő szerek közül kiestek pl. azok a szerves foszforsavészter hatóanyagú készítmények, amelyekkel a nyári permetezések során kordában tartottuk a pajzstetveket. Mára viszont felszaporodtak. Ahol nyáron gondot jelentettek, ott most válasszanak inkább az olajos készítmények közül.

Réz+olaj, kén+olaj, réz+kén+olaj és réz+kén összetételben is kaphatóak lemosó szerek. Előnyük, hogy kényelmesen, egy menetben több ellenséget is gyérítünk. Az olaj egyben segíti a gombaölő hatóanyagok kéreghez tapadását is.

Néhány nedvesítőszer lemosáskor is használható, növeli a permetlé szétterülését, tapadását. A káliszappan tartalmú tapadásfokozó önmagában is bevált károsítók eltávolítására, 1-2,5 %-os dózisban.

Egyre újabb név alatt tűnnek fel a növényvédő szerek, nehéz követni a változásokat. Gyakran csak nagy kiszerelésben gyártják, az egyébként számunkra is fontos III. kategóriás készítményeket. Hiába is ajánlanám a készítményt. De arra is van példa, hogy a jól bevált szereket sem találjuk már a boltokban. Nem érné meg a tulajdonosnak, nem hozna hasznot a forgalmazása. Ezért most nem látom értelmét annak, hogy felsoroljam fel a növényvédő szerek neveit. Gyakorlatilag bármelyik réz, kén illetve olajtartalmú készítmény megfelelő lehet. Az előző évben, években gondot okozó károsítókat Önök ismerik, ez alapján válasszanak a fenti hatóanyagok közül.

A gyümölcsmúmiák eltávolítása, a kéregkaparás és a metszés után kezdjenek hozzá a lemosáshoz. Egyre aktuálisabb ez a tanács. Ne feledjék, hogy a permetezést túlélő kártevőkre, az engedélyezett rovarölő szerek hiányában, később már nem tudunk olyan sikeresen lecsapni, mint ahogy azt pl. a Bi 58 EC-vel tehettük. Ezért fel kell tárni a kéregrepedéseket.

A metszést követő rezes lemosással egyben fertőtlenítjük is a kisebb metszési sebeket. A nagyobbakat pedig a sebkezelőkkel fedjék le. Ha még korai lenne a metszés, akkor fordítsanak a sorrenden. Most permetezzenek, és akkor metsszenek, amikor már látható a fagy hatása. Ekkor eltávolíthatóak ezek a sérült növényi részek illetve a megmaradt virágok, rügyek megmentésére koncentrálhatnak a munkájukkal. Ekkor azonban kesztyűben dolgozzanak, ne érintsék a lepermetezett ágakat.

Üdvözlettel:
Zsigó György, NMNK