Hulladékból hasznosat

A háztartásban keletkező szerves hulladékot jobb híján kidobjuk, vagy elégetjük, így nemcsak elpazaroljuk, hanem még a környezetet is szennyezzük vele. Pedig a sok kidobott szerves anyagot a következő idény növényei kiválóan tudnák hasznosítani.
A kerti hulladék házi feldolgozása nyugaton a kertkultúra szerves része, és annak kellene lenni nálunk is. A statisztikák szerint, amíg Németországban minden harmadik fűnyíró mellé egy komposztaprítót is vásárolnak, addig Magyarországon csak minden harmincadik fűnyíróra jut egy aprítóberendezés.

Alapanyagok

Jó komposztot csak arra alkalmas, és megfelelően előkészített alapanyagból lehet készíteni. Néhány kivételtől eltekintve szinte minden szerves hulladék felhasználható. A dió, a gesztenye, a tölgy, a nyár és a fűz lombja is komposztálható, de a magas szén-nitrogén (C:N)  arány miatt egyéb, nitrogénben gazdag alapanyaggal (pl. fűnyesedék) keverten kell a komposzthalomra szórni. A teljes komopsztálódás (földdé érés) során a diólevélben található növekedésgátló juglon lebomlik. Több veszélyes gyomnövény, így az aprószulák, a tarackbúza és a kúszóboglárka maghéja nagyon kemény, ezért a 60-70 C-fokos komposztálási hőmérsékleten nem pusztul el, és a termőtalajba visszakerülve több év után is újra gyomosít. Ezeket inkább égessük el.
A jó alapanyag-előkészítés a megfelelő aprítást jelenti. A bomlási folyamatok akkor indulnak be a leghamarabb, ha az alkotórészek kisméretűek, és bomlasztó baktériumok a legnagyobb felületen férnek hozzá. Ha nyesedékaprító vásárlását tervezzük, akkor kalapácsos vágószerkezetű készüléket válasszunk. Ez a gallyakat nem vágja, hanem zúzza, így nagyobb lesz a baktériumok által hozzáférhető felület. A fanyesedéken kívül kiváló komposzt alapanyag a levágott fű is. Ezt a fűnyíró megfelelő méretűre aprítja, ezért különösebb gond a továbbiakban nincs vele. A fűnyesedéket azonban célszerű durvább anyaggal, például faaprítékkal, újságpapírral keverni. Az összetömődött fűszálak ugyanis levegő hiányában bűzös, értéktelen masszává, nem pedig földszerű komposzttá alakulnak. A fanyesedék önmagában 2-3 év alatt bomlik el, ezért is célszerű apróbb anyagokkal keverni.
A komposztálásra szintén kiválóan alkalmas lehullott lomb összegyűjtése sem okoz ma már gondot. Viszonylag megfizethető áron kaphatók vákuumos lombporszívók, amelyekkel gyorsan és könnyedén fölszippantható a gyepről a lehullott lomb. Fontos, hogy a lomb száraz legyen, különben a szerkezet oldalfalához tapad. A lombporszívók némelyike belső aprító szerkezettel is el van látva, amely továbbdarabolja a leveleket. A gép fújó légáramlata a felaprított lombot a szerkezet végére erősített zsákba fújja, tömöríti, amely közvetlenül a komposzttárolóba üríthető.

Levegő


A sikeres komposztáláshoz levegőre van szükség. A nyers szerves anyag lebomlásában olyan talajbaktérumok vesznek részt, amelyek csak levegő jelenlétében képesek szaporodni, élni és működni. A komposzttárolónak ezért szellősnek kell lennie. A jó levegőzöttséget szolgálják a durvább frakciójú alapanyagok is. A kereskedelemben többféle, általában műanyagból készült láda kapható, amelyek porózus falú, újrafeldolgozott műanyagból készülnek. Oldalukon szellőzőnyílásokkal látták el őket. A kész komposzt az alsó nyíláson át könnyedén kiszedhető, amíg fölülről újabb alapanyagok rakhatók bele, így folyamatosan nyerhető belőle újabb és újabb kész, érett komposzt, anélkül, hogy át kellene forgatni a halmot. A műanyag komposzttárolók előnye, hogy időjárásállók, könnyű mozgathatók, áthelyezhetők. Ha falécekből készítünk tárolót, akkor ügyeljünk arra, hogy faanyaga szintén kezelt, időjárásálló legyen, máskülönben előbb-utóbb abból is komposzt lesz.

Egyéb adalékok

A szerves anyag lebomlásának gyorsításához a készülő komposzthoz kész komposztot, vagy kert földet is célszerű keverni. A fejlett kertkultúrával rendelkező nyugati országok gyártói ezt a műveletet is kiszolgálják készre csomagolt, úgynevezett komposztgyorsító adalékkal aktivátorral. Az aktivátor nem más, mint koncentrált komposzt, amely igen nagy mennyiségben tartalmaz talajbaktériumokat. Ezek a nyers szerves anyagban rövid idő alatt elszaporodnak, és beindul a bomlási folyamat. A komposzérés gyorsítására kiválóan alkalmasak a különböző humusztrágyák is. A gyorsítókat a komposztálandó anyagon 15-20 centiméteres rétegekben kell szétteríteni. Az aktivátorok használatával a komposztálás egyébként 1-2 évet igénybe vevő folyamata 3-4 hónapra rövidíthető. Aki csirkét, vagy nyulat tart, trágyájukat bátran szórja a halomra.

Kezelés

A komposztálási folyamat időtartamát a halom nedvességtartalma is befolyásolja. A komposzthalmot rendszeresen öntözni kell, mert a bontó baktériumok a levegő mellett a 40-60%-os nedvességtartalmat kedvelik. A halmot kezdetben hetente, majd kéthetente kell enyhén nedvesítni, inkább csak átnedvesíteni. Ez különösen a zárt silóknál fontos, ahol a csapadék sem pótolja az öntözést. A komposzt nedvességmegtartó képessége szalma bekeverésével növelhető.
Végezetül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni, hogy a komposztsilót árnyékos helyen, lehetőleg a kert végében, fa alatt helyezzük el, hogy a tűző nap ne szárítsa. A jó minőségű komposzt morzsalékos szerkezetű, sötétbarna színű, az erdei földhöz hasonlító, földszerű és szagú anyag. Ez közvetlenül a talajba forgatható, így visszajuttatható az a szerves anyag, amelyet a levágott gallyakkal, lenyírt fűvel és lehullott lombbal az előző években elveszített a termőtalaj.

Pap Edina

Kapcsolódó cikk:
Téli talajtakarás