Zöldségek és gyümölcsök tárolása

Fontos, hogy a termést megfelelő érettségben szedjük. A zöldségfélék esetében ez akkor következik be, amikor a termés elérte a fajra, fajtára jellemző méretet és színt. A kabakosok közül a főzőtököt, a cukkínit, az uborkát és a csillagtököt zsengén szedjük, amikor még a magok nem fejlődtek ki. A gyümölcsféléknél a szedés időpontját az határozza meg, hogy mikor kívánjuk a termést elfogyasztani. A túlságosan puha húsú gyümölcsöt a fáról vagy tőről leszedve azonnal el kell fogyasztani, vagy fel kell dolgozni. Ha a gyümölcs beltartalmi jellemzői, íze, zamata már kialakultak, és a mérete, fedőszíne is megfelelő, de húsa még kemény, akkor 2-5 napos tárolást még károsodás nélkül elvisel.

Utóérő zöldségek és gyümölcsök
Tartós, több hetes, akár hónapos tárolásra csak az úgynevezett utóérő gyümölcsök és zöldségek alkalmasak. Ilyen az alma, a körte, a birs, az őszibarack, a kajszi és a banán, a zöldségfélék közül pedig a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs és a sárgadinnye. Az utóérő gyümölcsöket és zöldségeket tartós tárolás céljára akkor takarítjuk be, amikor méretük, fajra, fajtára jellemző színük már kialakult (kivéve paradicsom, körte, banán), de ízük és szöveti állományuk csak a megfelelő körülmények közötti tartós tárolás során végbemenő utóérési folyamat során alakul ki.

Tárolási károsítók
A jó tárolás érdekében csak egészséges és sérülésmentes termést vigyünk a tároló helyiségbe. A földből kitermelt burgonyát , hagymát, és gyökérzöldségeket szabadítsuk meg a talajszennyeződéstől, de semmi esetre sem mossuk. A raktári kártevőkön (csótány, egér, stb.) kívül a romlást okozó károsítók java részét a termőföldről, a termés felületén hurcoljuk be tárolóba. A káposztaféléknél leggyakrabban a hernyókártevők (káposzta bagolylepke, gyapottok bagolylepke) illetve a meztelen csiga kártétele fordul elő. A hagymát a hagymalégy, a sárgarépát pedig a sárgarépalégy lárvái károsítják, amelyek a gyökérnyakon lerakott petékből a tárolás során kelnek ki. A gyümölcsöknél legtöbbször a monília okoz gondot. A termés felületén körkörös, penésszerű foltok jelennek meg, ami az emberi egészségre is ártalmas a kórokozó által termelt gombatoxin miatt. A lappangó kártevők és kórokozók ellen a szedés előtt a termőhelyen kell elvégezni a növényvédelmi kezeléseket, illetve betárolás előtt a termést alaposan át kell vizsgálni.

Szakszerű növényáplolás
A termés tárolhatóságát az is befolyásolja, hogy a betakarítás előtti hetekben szakszerűen végeztük-e el az öntözést és a tápanyagellátást. A zöldségféléket a szedést megelőző két hétben már nem szabad öntözni, és a betakarítás előtt egy hónappal már nem kaphatnak nitrogéndús fejtrágyát. A túl sok víz és nitrogén fellazítja a szöveteket, és ez rontja a tárolhatóságot, szabad utat enged a kórokozóknak. A gyümölcsök hosszú ideig akkor tarthatók el, ha a gyümölcsfa vízellátása az érés megkezdéséig megfelelő volt, és a talaj mikroelemmel- (főleg kalciummal) megfelelően ellátott volt. A kalcium a szövetek szilárdításában és vízgazdálkodásában játszik nagy szerepet a gyümölcs- és zöldségféléknél egyaránt. A talajban és a növényben lassan mozog, felvehetőségét a túlzott kálium- és foszfor-ellátás akadályozza. Csapadékszegény nyári időjárásunk miatt ma már nem kérdéses, hogy nemcsak a zöldséget, de jól eladható és tárolható gyümölcsöt is csak öntözéssel és tápoldatozással lehet termelni.

Tárolási feltételek
A különböző zöldség- és gyümölcsfajok különböző tárolási körülményeket kívánnak, de minden termény számára nagyjából megfelel a nem túl nedves és nem túlságosan száraz, 11-12 oC-fok körüli hőmérsékletű, és 85-90% relatív páratartalmú helyiség, ahol a legtöbb tartósan tárolható zöldség és gyümölcs 2-4 hónapig károsodás nélkül eláll. Az ideális a 4-6 oC lenne 90 %-os páratartalom mellett, de ez házilag nem megoldható. A legkorszerűbb tárolók a szabályozott légterű (CA - controlled athmosphere) tárolók, amelyeknél nem csak a hőmérséklet- és a pártartalom, hanem a levegő O2-CO2-aránya is változtatható a CO2 javára (ULO - ultra low oxigen). Az ilyen tárolók építését azonban csak nagyobb termelő, vagy kereskedelmi vállalatok, TÉSZ-ek tudják csak megfinanszírozni.

Tiszta tároló
Fontos, az új termés betárolása előtt a tároló helyiség falát, padozatát és polcait, valamint a ládákat tisztítsuk meg az előző évi növénymaradványoktól, és jól fertőtlenítsük ki (pl. 100-szoros higítású Kertészeti Fertőtlenítő-oldattal). Célszerű, ha a tároló helyiség, pince, kamra, garázs, stb. több helyiségből áll, hogy az utóérés során nagy mennyiségű etilén gázt termelő gyümölcsöket a zöldségféléktől távol tarthassuk. Ha ez nem oldható meg, akkor rendszeres szellőztetéssel szabaduljunk meg az élettanilag káros gáztól. A szellőztetéssel a helyiség páratartalmát és hőmérsékletét is szabályozhatjuk, amelyet kombinált hőmérséklet- és nedvességmérő műszerrel ellenőrizhetünk. A levegő páratartalmát a padló locsolásával is növelni tudjuk. A gyökérzöldségeket a tárolón belül (sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla, stb.) célszerű nedves homokba rétegezni. A burgonyát a legjobb fedeles deszkaládában tartani, hogy a zöldülést és csírázást megakadályozzuk. A káposztaféléket padozatra helyezve lehet a legjobban eltartani. A hagyma számára a legmegfelelőbb hely a száraz, hideg padlás. A hagyma az átfagyást is károsodás nélkül elviseli, csakúgy, mint a kínai kel, a póré és a kelbimbó. Az utóbbit sokszor az első enyhe fagy után szokták csak betakarítani. A gyümölcsféléket (alma, körte, birs) lehetőleg fa ládában, vagy papírdobozban, egy rétegben tároljuk. A gyümölcsök hosszabb ideig eltarthatók, ha egyenként újságpapírba csomagoljuk őket. Így az esetleges fertőzések is lassabban terjednek, a káros hőmérséklet-ingadozás is csökkenthető, és kedvezőbb lesz az O2-CO2 aránya is.

Rendszeres ellenőrzés
A tárolókban a termést havonta legalább egyszer ellenőrizni kell. Nagy segítséget nyújtanak a termések, különösen a halomban tárolt zöldségek és gyümölcsök közé helyezett hőmérők, amelyek jelzik, ha megemelkedik a rakaton belüli hőmérséklet, amely a romlás első jele.

Pap Edina