Itt a zöldségpalánta-nevelés ideje

 

A palántanevelés sikere a növényfaj igényeinek megfelelő hőmérséklet tartása a palánta közelében, illetve a közegben. Az alacsony hőmérséklet ugyanis lassítja a fejlődést, és olyan stresszt válthat ki a növényben, ami csak később, a termésérés idején válik nyilvánvalóvá.

Meleg talajba

A zöldségpalántákat csak átmelegedett földkeverékbe szabad vetni, tűzdelni, ezért a palántázó közeget a téli tároló helyről időben vigyük ki a szabadba, és helyezzük a napra. Az uborka 20-21, a paprika 20, a paradicsom 18-19, a fejes saláta 14-16, a káposztafélék (a karfiol és a kínai kel kivételével) 12-14 C-fokos talajhőmérsékletet igényel. Az utóbb említett két faj számára az ültető közeg hőmérséklete 16-18 fokos legyen. Hideg talajban a gyökérfejlődés vontatott, és hiába adagoltunk megfelelő mennyiségben műtrágyát a közeghez, a növények hiánybetegség tüneteit mutatják.

Hőmérséklet mérése

Ha a közeg amellett, hogy hűvös, még nedves is, fokozottabb a palántadőlés veszélye. Mindezért fontos a talajhőmérséklet ellenőrzése a tűzdelést megelőzően. Ám nem elég, ha léghőmérővel rendelkezünk, mihamarabb szerezzünk be talajhőmérőt is. A léghőmérő elhelyezését a palántanevelő házban (fóliában) ne a mi kényelmünk határozza meg, hanem a növény helyzete. A léghőmérőt ne szemmagasságba tegyük, hanem lógassuk a növények közé, és ott mérjük a léghőmérsékletet. A növénytől 1-1,5 méter magasabban elhelyezett hőmérők 5-6 C-fokkal többet is mutathatnak, így ha ott a hőmérséklet megfelelő, a növény fázik. A „fázás” jelei a vontatott fejlődés, a nem megfelelő termőrügy-differenciálódás, valamint komolyabb esetben a levélfonák kékes-vöröses elszíneződése.