Növényvédelmi teendők 2017. augusztus 21-27.

A gyakori száraz, meleg időszakok elsőrendű életfeltételeket biztosítanak az atkáknak. Jelenleg szinte minden termesztett kultúrnövény, köztük a dísznövények is az atkakárosítás jellegzetes tüneteit mutatják.

Méretük és életmódjuk szerint kétféle atkacsoportról beszélhetünk:
A takácsatkák szabad szemmel is láthatók, elsősorban a levelek érzugaiból indul a károsítás a levél fonákán. 4 fejlődési alakja van, valamennyi károsít.

A levélatkák szabad szemmel nem látható, apró termetű atkák. Szabadon vagy gubacsokban élnek. Gyakoriak, a gubacsképzők tünetei feltűnőek.

A takácsatkák soktápnövényűek. Kártételük az érzugokból indul. Később a levél sárgul, bronzosodik és gyakran lehullik. Zöldségnövényeinken, szabadföldön és zárt termesztőberendezésben is károsít. Jelenlétére időben fel kell figyelni, mert sok nemzedékének felszaporodó egyedei ellen kisebb eredményességgel védekezhetünk. A zöldségfélék között a bab, paradicsom, paprika, uborka, zeller a tápnövényei. Dísznövényeken (tiszafa, rózsa, borostyán) is előfordul.

Gyümölcsfáinkon a piros gyümölcsfa-takácsatka a mogyoró, málna, ribiszke, szamóca és a szőlő károsítója. Szövedéket nem képez. Kiemelkedő jelentőségű a szamócaatka (képen).

A levél- ill.gubacsatkák gyümölcsfákon és bokrokon (körte, birs, dió, mogyoró, málna, szeder ribiszke, szamóca, szőlő), díszfákon és bokrokon (fűz, hárs, mogyoró, juhar, gyertyán,  zanót, berkenye) károsítanak.

Valamennyi atkafaj felszaporodásakor vegyszeres védekezésre van szükség, melynek sikere a károsító alapos megfigyelésével lehetséges. Engedélyezett atkaölő szerek: Sanmite,  Nissorun, Ortus.

Dr. Varga Mária
növényvédelmi tanácsadó